gyám főnév -ot, -ja (főként birtokos személyraggal)
1. (hivatalos) A kiskorú árva törvényesen kijelölt képviselője, vagyonának kezelője, gondviselője, (főként férfi) <gyámfiához v. gyámlányához való viszonyában>. Kirendelt gyám. Végrendeletében öccsét jelölte ki gyermekei gyámjául. A hatóság gyámot rendelt ki árvái mellé. Le szokta zárni a szobámat, ha a gyámom pénzküldeménye késlelkedik. (Krúdy Gyula) || a. Kiskorú személy, gyermek eltartója, nevelője, gondviselője (elhalt) szülei helyett; nevelőszülő. Gyámja olyan szeretettel nevelte, mintha saját gyermeke lett volna.
2. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Az, aki elhagyatottságában gyámolít, segít, támogat vkit. Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat | …, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére. (Kölcsey Ferenc)
3. (építészet) Fából, kőből, vasból v. más anyagból készült tartó- v. támasztóelem, amely az épület kiugró részét vagy a boltozatot tartja.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.