fütyülő melléknév és főnév (rendsz. csak az I. 1. jelentésben, régies, népies) fütyölő (hangutánzó)
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki szájával füttyöt hallat. Fütyülő ember, gyermek, legény. Szeretnek engem … a lantverő Múzsák | S a … szalmasípon fütyölő Pán. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. Síppal füttyjel(ek)et adó <személy, gép v. ennek része>. Fütyülő mozdony; a fütyülő kalauz. || a. (kissé bizalmas) Olyan légmentesen zárt, főzésre, forralásra való <edény>, amelyből felforráskor a gőz a szelepen fütyülve kezd kitódulni. Fütyülő kávéfőző.
3. Süvöltő, sivító hangot adó <szél>. Fütyülő szél.
4. Fittyet hányó. A kötelességére fütyülő diák.
5.Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát!: <enyhébb v. tréfás káromkodásként>.
II.-t, -je [e]
1. Éles hangú, rövid síp. A vásárban fütyülőt vett a kisfiának.
2. (átvitt értelemben, népies) Borosüveg alakú, féldecis pálinkásüveg. Fütyülőben hozta a barackot.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Kis fiú hímvesszője; bögyörő.
4.Azt a fűzfán fütyülőjét!: <enyhébb káromkodás, főleg csodálkozás, bosszankodás kifejezésére>.
Szóösszetétel(ek):fütyülőfazék.
fütyülőjű; fütyülős.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.