1. Olyan <személy>, aki farag (vmit). A padot faragó gyerek. A falat … megrakom, meg a tetőt … kifaragom. Úgy hívják az ilyent nálunk egy szóval, hogy „faragó ember”. (Jókai Mór) || a.Faragó béres: olyan b., aki leginkább szerszámokat készít, javít, bognár- v. ácsmunkát végez.
II. főnév -t, -ja (ritka) Faragó személy, kül. az, aki fából farag vmit, főleg ács, bognár, kádár, pintér. Ott maradtak másfél napig, míg a faragó a rudat kifaragta. (Mikszáth Kálmán) A hátán putton volt, és a puttonban faragótól való forgács. (Gárdonyi Géza)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.