1. (választékos, túlzó) <Vonzó tulajdonságaival, lényével, hatásával> vki, vmi teljes mértékben bűvöletbe ejt vkit. A leány elbűvölte a fiút. Kedvessége elbűvölte a jelenlevőket. A zene elbűvölte a hallgatóságot. Barackpálinkával kínálta meg látogatóit, akiket valósággal elbűvölt aranyos modorával. (Hunyady Sándor)
2. (régies) Elvarázsol, varázslattal eltüntet vmit. Bosco …, ha elbűvölte az ember ujjáról az aranygyűrűt, végül megint visszaadta. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, költői) Varázslattal megsemmisít, megszüntet vmit. Homlokát megcsókolta, mintha el akarná bűvölni lelkéből azon gondolatokat, melyek nem hagyják szeretni. (Jókai Mór)
elbűvölés; elbűvölhető; elbűvölt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.