Kutya és farkas közötti eltérések.
Kutya és farkas közötti eltérések.
A » kutya magatartását vizsgálva (» Fürkészés » Területvédelem, » Szexuális viselkedés stb.) ált. összevetjük a két rokon faj - a kutya és őse, a farkas - viselkedését, szokásait, élettani jellemzőit.
A kutya és a farkas küllemében tulajdonságaiban tapasztalható jelentősebb eltérések nagy többsége minden bizonnyal a kezdeti farkasszerű háziasított kutya-alapállományból alakult ki, mesterséges kiválogatás segítségével. A tenyésztők számára (egyértelmű anyagi okokból) a kutya kívánatos tulajdonságai: a korai szexuális érettség és a nagyfokú termékenység. (Ezek a jellegzetességek egyébként a legtöbb háziállatra vonatkoztathatók, és ez alól a kutya sem kivétel.) A farkas évente csupán egyszer ivarzik, és a nőstények két- a kanok pedig hároméves korukra érnek be szexuálisan. Ezzel szemben a kutyafajták között a szexuális aktivitás kezdete tekintetében rendkívül nagy eltérések tapasztalhatók; bizonyos ebeknél akár már hét hónapos korában is jelentkezhetnek a tüzelésre utaló tünetek, és a legtöbb fajta évente kétszer ivarzik.
A kutyák számos alapvető felépítettségi sajátossága csupán olyan egyszerű » mutációt jelent a farkasőshöz viszonyítva, amelyet gondosan továbbtenyésztettek, és egyes fajták sajátos jellemvonásaként rögzítettek.
Ezek:
1. A libegő v. lelógó fül (a farkas füle feláll).
2. A felkunkorodó farok (pl. spiccek, lajkák): a farkas lefelé tartja a farkát, mégpedig nagyjából olyanformán, mint a német juhászkutya nyugalmi állapotban.
3. A testméret csökkenése (miniatürizálódás): számos kedvenc fajtánál a koponya mérete a test többi részéhez viszonyítva nagy, ami azt jelzi, hogy ezek olyan nagyobb testű őstől származnak, amelyből a kisebb testméretre szelektáltak (a testmérethez viszonyított kis koponya szelekciója persze már sokkal nagyobb feladat lehetett).
4. Az arcorri rész és a fogak méreteinek csökkenése: még a valóban nagy koponyájú és nagy fejű dogok v. bernáthegyi kutyák koponyája, metsző- és zápfogai is sokkal kisebbek, mint a farkasé; számos fajtánál még a fogak száma (42) is csökkent.
5. A koponya átalakítása, azaz rövid állcsont, széles koponya kialakítása, pl. buldog, boxer.
6. A hosszúfejűség (agarak, skót juhászkutya stb.): a fej elkeskenyedik és elhegyesedik, finommá válik (számos fajtának természetesen hasonló formájú feje van, mint a farkasnak).
7. A szőrzet átalakítása: a szín; a szőrzet hossza és mintázata; az időszakonkénti vedlés csökkenése.
8. A szélsőséges csontvázjellegekre történő szelekció: nevezetesen az óriásnövés (bernáthegyi), ill. normális fej- és testnagyság, feltűnően rövid végtagokkal (basset hound, skót terrier, tacskók).
