AZ ÖLÉS ANATÓMIÁJA

Full text search

AZ ÖLÉS ANATÓMIÁJA
A farkasok képességeinek, testi-értelmi tulajdonságainak legelőnyösebb, legjobb oldalai egyébként közös vadászat idején mutatkoznak meg. Ilyenkor a falka minden tagja szigorúan összedolgozik, s veszély esetén önfeláldozóan védi társait. Rendszerint éjjel vadásznak, méghozzá inkább csak a hímek. A vadászatot rendkívül érdekes szertartás előzi meg. Murie, a farkasok viselkedésének egyik legkiválóbb tanulmányozója The Wolves of Moint McKinley című könyvében így ír erről: "Csóválták a farkukat, s ugrándoztak. Mind vonított. Egy nőstény csatlakozott a falkához. Energikus farkcsóválás és általános jó érzés fogadta. Az élénk tevékenység váratlanul véget ért, s egyszerre őt hegyes pofa meredt az ég felé. Vonításuk lassan úszott a tundra felett. Azután hirtelen felbomlott az együttes. Az anya visszatért az odúba, hogy folytassa az őrködést, a négy hím pedig kelet felé elügetett az alkonyatban..."
...részben pedig hangadással történik. A farkasok "nyelve" egyébként tizenegy alaphangból áll - a nyüszítéstől a vonyításig
A préda után ólálkodó farkasok "vadászkiáltásokat" hallatnak, amellyel feltehetően odahívják a közelben tartózkodó társaikat, hogy vegyenek részt a lakomában, illetve annak megszerzésében. Ezt a kiáltást még azelőtt hallatják, mielőtt meglátták volna az állatot, amelyet üldöznek. Amikor megpillantják a prédát, hangszínük megváltozik; mélyebb és más tónusú lesz. Számos leírást ismerünk az üldözésről, az áldozat utoléréséről és megöléséről. Ha őz a zsákmány, gyorsan lerántják, s alig él tovább két percnél. Amint a kegyetlen dolog megtörtént, mintegy fél óra vagy még rövidebb idő alatt mindent megeszik, kivéve a szőrzetet. Hogy mit csinálnak azután? Különböző irányokba eltávolodnak egymástól, összegömbölyödnek, lefekszenek és alszanak...
Azt, hogy a farkasok hogyan "beszélik meg" a vadászat megszervezését, nem tudjuk. A falkaszervezésnek egyik legjobb leírása a lappföldi Andrew Bahrtól származik, aki Alaszkából háromezer rénszarvast hajtott a Mackenzie folyó deltájába. Érdemes idézni beszámolójából.
"Távolról, a hómezők felől halk farkasvonítás hallatszott. Ezekben a hosszúra nyújtott jelzésekben kihívás, mérhetetlen türelem és gonosz figyelmeztetés volt. A csordán alig észlelhető nyugtalanság uralkodott el. Még azok az állatok is felismerték a fenyegetést, akik ezt a hangot azelőtt sohasem hallhatták. Dél felől, nagy távolságból halk hívásokat és válaszokat hallottunk, olyasféleképp, mint amikor a kakasok kukorékolnak különböző udvarokban.
A rákövetkező nappal sem hangokat nem hallottunk, sem nyomokat nem láttunk. Éjjel viszont ugyanazokat a baljós kiáltásokat hallottuk. A hangok iránya délről nyugatra változott. A farkasok feltehetően még mindig a távolságot méregették.
Vezetőnk egyszer csak a távolban meglátott egy foltot; megjelent, azután újra eltűnt. A sítalpas kísérők a hóbuckák mögé rejtőztek, és bunkós botokkal felfegyverkezve várták a farkasok támadását.
Micsoda türelemmel, micsoda óvatossággal jöttek! A sima havon megmozdult egy-egy sötét folt, megállt, aztán megint megmozdult. Fáradhatatlan kitartással, egyre közeledtek. Úgy látszott, mintha megálltak volna, hogy megbeszélést tartsanak és tervet készítsenek. Azután megszületett a megegyezés. Az emberek aggódva figyelték ezt a különös konferenciát...
Legutolsó találkozásakor a falka szétvált; csak az egyik része közeledett tovább. A másik osztag egy darabig állt, amíg vezetőt választott, s a vezér irányításával megindult déli irányba, mintha teljesen közömbös volna számára, mit csinálnak a többiek. De az emberek tudták: ez a második falka azt a feladatot kapta, hogy nagy kerülőt tegyen, s később megjelenjen a csorda túlsó oldalán."
A beszámoló a továbbiakban leírja, hogy rohantak rá az emberek a farkasokra, hogyan öltek meg sokat a ragadozók közül, azután hogyan fordultak meg és támadtak azokra az állatokra, amelyek az utóvédet alkották - de már csak azután, hogy a farkasok számos borjút megöltek.
Amikor nagyobb állatot (szarvasmarhát, jávorszarvast vagy karibut) támadnak meg, előbb két vagy több farkas megpróbálja "meginazni" a prédát, vagyis átharapni az Achilles-ínt. Ha ezt az ínt elharapják vagy elszakítják, az állat a sérült lábára tehetetlen lesz, nem tud rúgni, s mert a többi lábára kell támaszkodnia, könnyen sebezhető. Ha pedig mindkét ínját elharapják, a földre kerül.
A nagyobb termetű, veszélyesebb préda elejtésénél rendszerint az történik, hogy az egyik állat - általában a nőstény - eltereli a kiszemelt áldozat figyelmét azzal, hogy a feje előtt ugrál, mialatt hátul a hím elvégzi szörnyű munkáját. A juhászok általában az első farkast "ténfergő farkasnak" hívják.
A farkas nagy pusztítást végezhet az állatok között, de általában a csordák gyengébb egyedeit ölik meg. A "selejtes" példányok pusztításával tehát végül is hasznosan "szelektálnak" (kiválogatnak) zsákmányszerző tevékenységükkel. A farkasoknak a vadállományra gyakorolt kiválogató szerepéről érdekes tapasztalatokat szereztek a Szovjetunióban. A Krímben például a hetvenes években elsatnyultak a gímszarvasok, mivel ezen a vidéken csökkent a farkasok létszáma. A farkas tudniillik sokkal "értelmesebben gazdálkodik" a gímszarvas állománnyal - állítják az orosz tudósok - , mint a leggondosabb vadász; sokkal biztosabban talál rá a gyenge vagy beteg példányokra.
A Kaukázusban és környékén 1958-1964 között a szarvasok és az őzek száma mintegy 30 ezerre növekedett. Ennyi állat számára azonban kevésnek bizonyult a táplálkozásra alkalmas zöldterület, ráadásul 1965 és 1971 között vadászati tilalom volt a farkasokra, aminek a következménye az lett, hogy csökkent a szarvasok és az őzek száma, és csak így állhatott helyre 1971-1975-ben az egyensúly, mi több, minőségileg is javult az állomány.
Az orosz zoológusok nyomatékosan hangsúlyozzák: bár az általánosításoktól nem árt tartózkodni, annyi bizonyos a farkasnak is joga van az élethez, mert megvan a maga fontos szerepe.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi