Bécs mindinkább átlátja.

Full text search

Bécs mindinkább átlátja.
Bécs mindinkább átlátja, hogy sorsa Magyarországéval egybe van forrva, s hogyha a reactiónak nyaka nálunk nem töretik: akkor a camarilla pestist okozó kigőzölgéseivel Bécsben a szabad elemet végkép rnegfojtandja. Mióta Jellachich rabló csordájával a magyar határt akadálytalanúl átlépte, a lapok nagy része folytonosan inti a szabadság barátait, az udvar setét mozdulataira, és hatályosabbnál hatályosabb szózatokban híja föl az ármánynyal szembeszállani nem rettegő Aulát, hogy fegyverrel kezében készen álljon, a veszélylyel fenyegető reactio megtörésére. A „Constitution” ez ügybeni hatályos czikke következőleg hangzik: „A fiatal német szabadság leánya dobogó szívvel hallgat a Magyarországban harsogó csataszózatra, s kétségbeesve pillant Budapestre, mellynek falai körül a polgárháború vért csepegő zászlója lobog. Égő pillanata szakadatlanúl követi az ő lovagias magyar kérőjének kardcsörgéseit, mivel átlátja, hogy élete ezen bátor harczosnak diadalától függ, ki a martiusi napokban ez ifjú hölgy ajkaira nyomá menyasszonyi csókját, s most legutóljára vérpiros-tollason bucsúzék el tőle. E harczos elestével a menyasszony is elesik, mert el van határozva a harczos elestével magát is koporsóba temetni.
De mit mondunk? Magyarországnak, ha nem felejtette el fényes multját, győznie kell, s mindazok, kik őt alávaló árulásokkal hálózták be, kik éjszakon a tótokat, keleten Erdélyt, délre a horvátokat és szerbeket s más rabló csapatokat hamis aranyigereteik által a lázadás zászlója alá csalták, mindazok, mondjuk, hörögve fognak e harczos lábai alatt heverni. Van még gondviselés, van még isten, kinek hosszú tűrése is egykor végére jut, s ekkor diadal fogja koszorúzni a magyar fegyvereket, s ekkor emelkedik fel a német szabadság is, számot kérvén az isten itélőszéke előtt mindazoktól, kik a szabadság védőit felkonczoltatták. Egy mennydörgő hang kérdezni fogja a trónusoktól: „Valljon a nép javát tartátok-e mindig szemeitek előtt, mellynek veritékén éltetek? s megadtátok-e istennek, a mi istené, s a népnek, a mi a népé? Nem, nem, nem!!!
Emlékezzetek csak vissza a 30 éves háborúra, mikor a leglelkesebbek börtönben sorvadtak; emlékezzetek vissza azon irtózatos árulásra, melly Lengyelországot szétszaggatta, s mellyet ti vadászati zsákmánynak tekintétek, emlékezzetek 1846-ik évre, midőn a legirtózatosabb gyilkolásokat fejenként 5 pfrtjával jutalmaztátok, emlékezzetek – – ! de minek folytassuk tovább; hiszen a már felhozottakra sem vagytok képesek felelni.
Struve gyűlölte a fejedelmeket, Lichnowszky pedig a népet, a nép meggyilkolta Lichnowskyt, ti pedig a statarium útján Struvét; nosza csak rajta, majd meglátjuk, hogy ki fárad el hamarább.
Bécs! te állj szilárdúl, s tekints Magyarországra, ha ez diadalmaskodik, akkor te is diadalmaskodtál, ha pedig Magyarország megbukik, akkor ütött a te végórád is, s a sokféle rabló csordák falaidat veendik körül, de akkor aztán kelj fel mint egyetlen egy, mert szabadon küzdve húllani el dicsőbb, mint rabigában élni.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi