138.
Pozsony, 1848 február 29.
Szentkirályi és Kossuth hetedik követjelentése Pest megye rendeihez.
Tisztelt Karok és Rendek!
Febr. 12-én kelt utolsó tudósitásunk folytán a Tekintetes KK és RR-nek a további országgyűlési történteket következőkben terjesztjük elő:
Mindenek előtt ide jegyezzük azon változásokat, melyek a városok rendezését tárgyazó választmányi törvényjavaslatba tétettek: Nevezetesen
A 21. §. következőleg állapittatott meg:
21. §. Magánjogi tekintetben a városi hatóság itél:
a) A város határához tartozó ingatlan birtokok és azokat bétáblázott követelések iránt bár ki ellen támasztott mindennemü követelések felett.
b) Minden állandó lakos, és telepedett nemes ellen bár minemü követelések felett a város határában elkövetett hatalmaskodási és becstelenitési magány kereseteket sem véve ki.
c) A városban ideiglen tartózkodók ellen azon árjegyzéki lak, és cselédbéri tartozásokra, nemkülönben hatalmaskodás és kártételekre nézve, mellyeket a városban tartózkodásuk ideje alatt valamely városi lakosnál tettek, vagy városi lakáson elkövettek, ha az azok iránti kereset ellenük a városbani tartózkodásuk ideje alatt megindittatott.
A 25-ik §-hoz azon szó után kiváltságaikra hozzá adatott: és birtok jogi viszonyaikra.
A 26-ik §-ban azon kifejezés helyett: adózási terheket, ezen kifejezés tétetett közterheket.
A 27. §-ban azon szó után keresettől, hozzá adatott: és ottani ingó vagyonától.
A 28-ik §. eleje következőleg változott:
28. §. Egyházak, lelkészlakok, zárdák, köziskolák, közintézetek, hadi épitmények, katonai laktanyák, vár környékek, közkormányi és itélőszéki épületek, ugy szintén a megyék székes házai csak oly esetben sat.
A 29-ik §. vége következőleg változott: a városi házi adó azon rovatainak viseléséhez tartozandnak aránylag járulni, melyek rendőri természetüek.
A 30-ik §-ban, és a czim sorban ezen kifejezés helyett érték ezen szó tétetett vagyon.
A 31-ik §-ban azon szó helyett: értékére, ezen kifejezés tétetett vagyonára.
A 34-ik §. után következő két uj szakasz rendeltetett beiktattatni:
35. §. A város határán belől fekvő nemesi udvartelkek kiváltsági haszonvételeit, akár magány egyezkedés, akár az alispáni itélőszék előtt kezdendő, és a törvényszékre birtokon belől, onnan pedig birtokon kívűl fellebbezendő per utján, a birtokos teljes kármentesitésével kisajátithatja; az eképpen kisajátitott udvartelek a város hatóságába békebelezettnek tekintetik.
36. §. A békebelezett telkek és birtokok kiváltságos tulajdonságaikat a kebelezés által elveszitik, a város telek-könyvébe beiratnak, és minden tekintetben a város hatósága alá vettetnek.
A 37-ik §. kihagyatott, – ellenben ezen §. helyett következő két §. beiktatása rendeltetett:
§. Mig a törvény a közoktatás és nevelés tárgyában kimeritőleg rendelkezik, az 1790: 26. t. cz. 5-ik §-ának épségben tartása mellett a városban létező köz oskolákra és magány nevelő, vagy oktató intézetrkere az eddigi gyakorlat szerént és illetőleg szabály rendeletek értelmében a város felügyel.
§. A mely városban a bevett vallások bár melyikéhez tartozó lelkészek, egyházi szolgák, és közoskolák költségei egészen, vagy részben a házi pénztár által a város közjövedelmeiből, vagy adó kivetés utján fedeztetnek, a többi bévett vallás-felekezetbeliek hasonló költségeik szintugy a város házi pénztárából azon arányban fedezendők, melyben tiz évet véve fel számvetési alapul, az illető felekezetbeli lakosok a közterhek viselésében részesülnek.
A 38-ik §. eleje hozzáadás által a következőleg változik:
38. §. Oly városok, melyekben 12.000 állandó lakosnál kevesebb vagyon – kis városoknak, – melyekben 12.000 lakosnál több, de 30.000 lakosnál kevesebb sat.
A második részben azon kifejezés helyett választó polgárok, – ezen kifejezés tétetett választók.
A 39. §. következőleg változott:
39. §. A városi község mind azon tagjai, kik telyes korúak, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom alatt nincsenek, választók, ha vagy:
a) A város határához tartozó, és a telekkönyvben tulajdon, vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg birt oly telket, vagy házat, egy év óta birnak, melynek értéke kis városban 300 forint – közép városban 700, nagy városban 1000 ft – különösen Pest városában 2.000 ft vagy
b) a város határában mint kézmivesek, bejegyzett kereskedők, vagy gyárosok egy év óta telepedve vannak sat. vagy
c) tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, accadémiai művészek, tanárok, a M[agyar] Tudós Társaság tagjai, kik a városban egy év óta telepedve vannak, és kis városban 40 for. sat. vagy
d) ezeken kívűl mind azok, kik a város kebelében két év óta telepedve vannak, és kis városban 200 sat.
A szakasz vége, melyben a pénz érték emlittetik, kihagyatott.
A 39-ik §. után a következő uj §. tüzetett:
§. A 39. §. a) pontja alatt kiszabott birtoklási idő nem kivántatik meg azon esetben, ha valaki a képesitő ingatlannak birtokába örökség utján jut.
A 40-ik §. b) pontja következőleg változott:
b) A 39. §. c) pontjának esetét kivéve Társulatok és Testületek tagjai e minőségben.
A 46.-ik §-ban azon kifejezés polgár-község – helyett ezen kifejezés tétetett városi község.
A 49. §. b) pontja következőleg változott:
b) hadi törvény alatt álló katona.
Az 52-ik §-ban a hitformából a 7-ik lapon az utolsó sornak utolsó szava u. m. ezen szó megtartom és, – kihagyatott.
Az 53-ik §. következőleg változott:
53-ik §. A képviselői testület kis-városokban legalább 30, – közép városokban legalább 82, – nagy városokban legalább 157 tagból áll.
Az 54-ik §. a) pontja, – kivévén a képviselőknek ott kitett 32 számát, mely az 53. §. szerént 30 számra változott – meghagyatott.
A b) és c) pont következőleg változott:
b) Közép városokban az első 12.000 számon felyül minden 400 lakos után, az első 82 képviselőhöz adatik egy képviselő.
c) Nagy-városokban az első 30.000 számon felül minden 800 lakos után, az első 157 képviselőhöz adatik egy képviselő.
60. §. után következő uj szakasz rendeltetett tüzetni:
§. A Tanács üléseinek jegyző könyvében azok, kik a hozott határozat ellen nyilatkoztak, ha a határozat hozatala előtt ellenkezésöket viágosan kijelentették, szavazataikat különösen feljegyeztethetik; különben ha felelősség esete álland elő, minden szavazati joggal bíró jelen voltak egyenlően fogják viselni a felelet terhét.
A 61-ik §. következőleg változik:
61. §. Minden gyűlést az elnök nyit meg, és oszlat el; ha mindazon által valamely tárgy felett a megkezdett tanácskozás még befejezve nem volna, ily esetben az ülést a többség beleegyezése nélkül eloszlatni nem szabad. A gyűlést az nap, melyben az ülés eloszlattatott, folytatni semmi esetben nem lehet.
A 67-ik §-hoz adatott: a gyűlésekbeni magok viseletéért sat.
A 68-ik §. eleje következőleg változott:
68. §. A halgatóságnak a tanácskozást bármi módon megháboritani vagy megzavarni nem szabad sat.
A 71. §. következőleg változott:
71. §. Kiürittetvén pedig a halgatóság helye, a többség fogja elhatározni, valyon azon tárgy felett, mely a kitörésekre alkalmul szolgált, még azon nap a tanácskozás folytattassék e vagy nem?
A 72. §. következőleg változott:
72. §. Ha a halgatóság a 70. §. esetében az elnök szavának engedni, és a termet felszóllitásra elhagyni nem akarná, eltávolitása a 73. §-ban emlitett csend-tisztek által eszközöltetik. Mielőtt azonban ez történnék, az elnök a jelen §-t sat.
A 74. §. következőleg változik:
74. §. A szavazatok a szóllók szerént vétetnek számba. Általános szavazás csak a tárgy telyes megvitatása után, és csak azon esetben történik, ha a szóllók egyenlő két részre oszolván, másképpen a többség ki nem tudathatnék, vagy ha azt a tagok közül legalább hárman kivánják.
A 77. §. következőleg változik:
77. §. Minden egyes tisztviselők, bizottmányok, és maga a tanács is eljárásaikról a közgyűlésnek felelősök; azért a közgyűlésnek joga van a tanács vagy bizottmányok jegyzőkönyveit akármikor maga eleibe terjesztetni, vagy arról tudositást és felvilágositást kivánni.
A 89. §. n) pontjához a végén következők adattak:
… a fenn álló szabályok és gyakorlat között.
Az o) pontnak vége következőleg változik:
… és a város pecsétje alatt minden nemü meghatalmazó levelek kiadása.
A q) pont következőleg változik:
q) közkereset megrendelése nemesek ellen az 1687: 14. t. cz. eseteit kivéve; ugyszinte hivatalbeli visszaélések, vagy hanyagság miatt a városi tisztviselők ellen.
A t) pont után a következő uj pontok adatnak:
u) a katonai ujonczok kiállitása körüli intézkedés.
v) A közoktatásrai felügyelés a (G) §. értelme szerint.
x) A város hadi és házi pénztárába befolyó pénzek havonként előterjesztendő részletes kimutatásának fölvétele.
y) A város ingó és ingatlan birtokának, és haszonvételeinek, mimódon leendő kezelése körüli intézkedés.
Egyébiránt az r) pontban a felsőbb kormányszékeknek a közigazgatást tárgyazó szabály-rendeleteik lévén emlitve: ezen pont hosszas vitatkozásra adott alkalmat, melyek a törvényhatósági közéletnek a fő kormányszékekhezi viszonyaira is kiterjeszkedvén, ezen pont meghagyatott ugyan, mindazonáltal a 17. § után következő uj §. rendeltetett tüzetni: nevezetesn
§. Minden, bár minémü felsőbb rendelet csak és kirekesztőleg a város közönségéhez intéztethetik, és csak határozat következtében hajtathatik végre.
Továbbá a 153. §. következőleg lőn megváltoztatva:
153. §. Minden a városhoz intézett felsőbb rendeletek, levelezések, vagy folyamodások, a városi polgármesternek adatnak bé, – intézkedés végett az illetőkhöz ez által utasittatnak, – és mind a beadmányokról, mind azoknak meginditásáról különösen ő felelős. – A város pecsétje is a városi polgármesternél leend.
A 92. §. a) pontjához a telepedés eránti megállapodások nyomán hozzá adatott:
…választói jog vagy telepedési engedelem megtagadása miatt.
A 95. §. A nyomtatványból egészen kimaradván kipótoltatik.
alább négy tanácsbeli, és egy jegyző jelenléte szükséges.
A 96. §-ban azon kifejezés helyett: jelen lehet, ezen kifejezés tétetett: jelen lenni köteles, – továbbá ezen szó legalább kihagyatott.
A 97. §-ban azon kifejezés: kormányzási kihagyatott.
A 101. §-hoz hozzá adatott azon szó után: tartozik … nem csupán előkészületi, hanem bár csak részben is sat.
A 102. §-ban azon kifejezés helyett: megérdemli, tétetett igényli.
A 103. §-ban azon szó után: jegyzőkönyvet, – hozzá adatott: a legközelebbi.
A 104-ik §. végén azon szavak: kik előadók is egyszersmind, – kihagyódtak.
A 105. §. következőleg változott:
105. §. A törvényszéken előadók a jegyzői hivatal tagjai, de határozó szavazattal nem birnak.
A 110. §. a mult országgyűlési megállapodás szerént következőleg változott:
110. §. A felyebbvitel, törvény által határozott esetekben, a kir. városok törvényszékeikről a királyi, és illetőleg a bánya, és ezekről a Hétszemélyü táblára történik. Ezen főtörvényszékekhöz ülnökök, születésre való tekintet nélkül, a királyi városokból is fognak neveztetni.
A 117. §. a) pontjához hozzá adatott: … nevelése és javaik kezelése körül.
Ugyan azon §-nak f) pontja pedig, mely a fennebbiekben már ki merittetett, – kihagyatik.
A 118. §-nak harmadik sorában azon kifejezés helyett: tanács, – tétetett: közgyűlés.
A 119. §-hoz egy uj pont adatott, mely következő:
c) A köz-szükségekre kivántató szereknek és eszközöknek bészerzése és világosságban tartása.
A 120. §. d) pontjához ezen szó után: gyámok hozzá adatott: számadásainak.
A 121. § vége következőleg változik: … és a közgyűlésen a levéltárnok, tiszti orvosok, sebészek, mérnökök, és minden tiszteletbeliek kivételével, határozó szavazattal birnak sat.
A 126. és 127. §§. egybe olvasztatván, következőleg állapittatott meg:
126. §. A 125. §-ban emlitett tisztviselők közül azon egyének, kik oly hivatalt viselnek, mely a jelen törvény hirdetése előtt, éltök fogytáig rendszerént ujitás alá nem esett, fizetésöket éltök fogytáig megtartják; ellenben, ha a jelen törvény kihirdetése után tartandó első tisztujitás alkalmával vagy az eddig viselt, vagy magasabb hivatalra megválasztatnak, a választást elfogadni kötelesek, különben nyugpénzöket elvesztik; és szinte ugy elvesztik akkor is, ha fenyitő közkereset utján, bár mikor valamely büntény miatt marasztaltatnak.
A 129. §. második sorában azon kifejezés helyett: telekbírói hivatal előtt, ezen kifejezés tétetett: telekbírói hivatalban.
A 134. §. harmadik sorában azon kifejezés helyett: értékének tétetett: vagyonának.
A 139. §. eleje következőleg változott.
139. §. minden városban legalább három külön pénztárnak sat.
A 153. §-nak változása fennebb a 89-ik §-nál elő adatott.
A 157. §. következőleg változott:
157. §. Szavazni közgyűlési választásokon csak közgyűlési tagnak, egyéb választásokon pedig csak annak lehet, ki a választók névkönyvébe feljegyezve vagyon.
A 158. és 159. §§. ezen kifejezés helyett: névjegyzék, ezen kifejezeés tétetett: név-könyv.
A 162. §-ban azonos kifejezés helyett: összes polgárság, tétetett: összes választók.
A többi ez időközben előfordult tárgyak következők:
Febr. 14-én tartatott kerületi ülésben felolvastatott egy kérelem levél, a Sopron-Németujhelyi vasút-társaság nevében, egy Soprontól Kanisáig vezetendő vasút pártolása iránt.
Ezen kérelem levél a petitionalis választmányhoz utasittatott.
Febr. 16-án felolvastatott Báró Kemény Dienesnek a főrendi táblához meg nem hivatása tárgyában, a 109. sz. alatt ide mellékelt izenet és felírási javaslat. Helyben hagyattak.
Febr. 21-én tartatott kerületi ülésben felolvastatott Gróf Széchenyi István által a közlekedési ügyben az ország rendei elibe bényujtott folyamodás. – Ennek felolvasása alkalmával Szabolcs megye követe kérdést tévén, valyon ezen kérelem levél hivatalos alakban jelenik e meg? – a kerületi elnökök jelentették, hogy ezen iromány az ország nádorának, mint az országgyűlés elnökének adatván bé, a nádor által a kir. személynökhöz utasittatott, ez által pedig a kerületi elnököknek a Rendek eleibe leendő terjesztés végett adatott által. – A KK és RR a folyamodást, mely a közönségesen ismert, és nyomtatásban is kijelölt könyv alapu jelentéssel ugyan azonos, a Fiumei vasút tárgyában müködő küldöttséghez utasitották.
Febr. 24-én tartatott kerületi ülésben felolvastatott a verificationalis választmánynak ide a 110. szám alatt mellékelt hivatalos jelentése, Somogy megye újonnan választott követének, Madarász Lászlónak meghivó levele iránt. Tudomásul vétetett.
Felolvastatott a kérelmezési választmánynak ide 111. szám alatt rekesztett véleményes jelentése, a Tiszán inneni koronai kerület részéről örökváltságának eszközlése végett bényujtott kérelem tárgyában. – Ezen véleményes jelentés tárgyalása elhalasztatott.
Végre ide mellékelve által küldjük a Tekintetes KK és RR-nek azon emlékiratot, mely a Vukováriumei vasút társaság nevében bémutattatott, – ugy szinte azon törvényjavaslatot, mely a Hajdú kerület tárgyában az illető választmány által előterjesztetett, – a 112. és 113. sz. alatt mellékelve.
A kik egyébiránt magunkat kegyeikbe és kegyességükbe ajánlva, mély tisztelettel vagyunk, Posonyban Febr. 29-én, 1848.
alázatos szolgái és hüséges követei
Szentkirályi Móricz
Kossuth Lajos
3305. Felolvastatott 1848-ik évi Május 10-kén Pesten tartott választmányi nagygyűlésen.
Ered., Pest vm. levéltára, 3305/1848. sz.