IV. (Összehasonlítás a svájczi tófalvi viránynyal.)
IV. (Összehasonlítás a svájczi tófalvi viránynyal.)
Nem tudom, indokoltnak lehet-e tartani azon állitást, hogy a baradlai viránylelet több oldalu mezőgazdaságra mutat, mint a kőkori tófalvak lakóié Svájczban. – Nincs kezemnél Heer munkája, hogy az általa meghatározott 115 svájczi növény fajlajstromát átnézhetném; hanem Lubbock azokból 22-őt felemlít, s ezeket Deininger ur lajstromával összehasonlítva úgy találom, hogy a Baradlában 3 faj buza találtatott, Svájczban 6; amott egy faj árpa, itt három, sőt zab is; vicia faba celtica Svájczban nincs, de van helyette faba vulgaris, a mi amott nincs, és van pastinacca sativa, a mi a Baradlában szintúgy nincs, s ha gomborka és bükköny nem találtatott volna is Svájczban (a mit nem tudok), de találtatott a culturalis tekintetben sokkal jellemzőbb len, a mi a baradlai virány közt nincs (a gomborkának kenyérre hintését, s a bükköny előfordulását nem tartom elegendő oknak arra, hogy e két növény a mívelt növények közé soroztassék.) Figyelmet érdemlőnek találom azt is, hogy Svájczban a hat faj búza közt egyptomi búza (triticum turgidum) is találtatott, a mi határozottan nem keleti, hanem déli beszármazásra mutat; s hogy Robenhausennél buzavirágot (centaurea cyanus) is találtak, a mi (s ez eléggé különös) a Baradlában elő nem fordult. Ez is arra mutat, hogy a gabnanemek nem (a miként állíttatik) Magyarország közvetítésével keletről kerültek Európa nyugatára, mert ha úgy kerültek volna, lehetetlen, hogy az a baradlai buza közt is elő ne fordulna.
