I. 9. 5. A Határőrvidékek (Militärgrenze) felmérési szelvényei
I. 9. 5. A Határőrvidékek (Militärgrenze) felmérési szelvényei
A Határőrvidékek létrehozásának a gondolata már a XVI. század elején felmerült. Magyarország déli és keleti határa mentén szándékozták létrehozni őket a célból, hogy a Török Birodalom felé védelmi zóna jöjjön létre, sajátos katonai szervezetekkel. A mo-hácsi vész után, a horvát határ egy kis részét kivéve, ezek a területek is török megszállás alá kerültek. A határőrvidékek területe, a Temesi Bánság és szlavón határ egy részének kivételével,70 csak 1699-ben, a karlócai békekötést követően szabadult fel a török uralom alól.
Ezek csak 1718-ban, a pozsareváci békekötést követően szabadultak fel végleg.
A Határőrvidékek államjogilag a Magyar Koronához tartoztak, politikai és katonai vezetésüket a bécsi Udvari Haditanács irányította. A Katonai Határőrvidékeket ezredekre, zászlóaljakra, századokra osztották.
Az I. katonai felmérés idején a határőrvidékek szervezete a következő volt:
Horvát–Szlavón Határőrvidék
– Károlyvárosi Határőrvidék (1746)71
A létrehozás dátuma.
– Varasdi Határőrvidék (1745)
– Horvát Báni Határőrvidék (1750)
– Szlavón Határőrvidék (1747)
Bánsági határőrvidék
– Német Bánsági Határőrvidék (1775)
– Oláh–Illír Bánsági Határőrvidék (1775)
Erdélyi Határőrvidék (1762) (Az Erdélyi Nagyfejedelemség felmérésén belül került felmérésre.)
