5. Eredmények és kudarcok
1265. Eredmények és kudarcok
Az eredmények közt kell említeni elsősorban a sajtóesküdtszéki rendeletet. Ebből fakadó szervezési tevékenység volt az esküdtbíróságok alakításának megkezdése. Az április 22-i kormányülés felhatalmazta Deákot olyan utasítás kiadására, hogy az esküdtszékek tagjainak szolgálati lajstromát a törvényhatóság által választott háromtagú bizottmány állítsa össze, és csak magának az esküdtszéknek az összeállításánál alkamazzanak sorshúzást.334
Min. tan. jkvk. 34. p., A lajstrom felküldését sürgeti Pest városánál: MOL IM Álladalmi titk. (H 67.) 1848. 5. kútfő 1. tétel 349. sz.
További eredmény a börtönviszonyok javítása, a kihallgatás alatt állók elkülönítése a bűnözőktől. Részben Deák munkája az úrbéri törvényjavaslat is, amely az áprilisi törvények hiányosságait volt hivatva pótolni. Készült a horvátok megnyugtatására is törvénytervezet, amely bizonyos feltételekkel akár a horvátok különválásába is beleegyezett volna.
Deák számára azonban nagy csalódást jelentett, hogy személyi okok (pl. Szalay távozása) és a politikai válság miatt a jogrendszer polgári átalakításának munkája elakadt, ezért már júliusban lemondott a kodifikációról. Úgy tűnik, nem sikerült azoknak a napi feladatoknak a megoldása sem, amelyeket a horvát és erdélyi ügyek jelentettek – ezek az osztályok, mint láttuk, ténylegesen meg sem alakultak.
Maga az adminisztratív munka nem tartozott a miniszteri poszt kellemesebb terhei közé, különösen Deák számára, aki köztudottan ódzkodott az írástól. E feladatok egy részét persze eleve nem ő, hanem Ghyczy államtitkár, a személyes elintézésűek egy részét pedig Tóth Lőrinc végezte. Deáknak elsősorban a minisztertanácson belül kellett a kormánypolitika irányvonalának alakításába befolyást gyakorolni. Saját minisztériumában ugyan elsősorban az elvi irányítás volt a feladata, a hivatali munkából azonban – mint láttuk – ő maga is kivette részét, főként a folyamodók személyes fogadásával.
Mindez magában is fárasztó lehetett, de különösen a politikai válság idején vált terhessé számára, amikor a megoldására tett kísérletek mind nagyobb erőfeszítést követeltek a kormány tagjaitól. “Mindez barátom pokol e földön, látni a haza közelgető veszélyét, ott állni a dolgok élén, hatalom s tekintély nélkül, nem bízhatni senkiben és semmiben, s érzeni azt, hogy életünk, becsületünk hihetőleg süker nélkül lesz kockáztatva, és mégsem léphetni le ezen helyről a haza miatt s a legszentebb kötelesség miatt [...]. Ily érzelmek közt kell a közigazgatás mindennapi száraz dolgait is végeznünk, s ha oly komoly dolog nem volna, nevetségesnek mondhatnám, midőn igazságügyi ügyekkel, tervekkel, törvényjavaslatokkal foglalkozom, de lelkem a hazát fenyegető veszélyek elhárításának gondjain csügg szakadatlanul.”335
Deák Ferencz beszédei 2. köt. 240. p.
127Deák számára így megváltást jelenthetett a kormány lemondása; visszatérhetett a miniszteri székből a képviselői padok közé, ahol otthonosabban érezte magát. Bat-thyány természetesen második kormányában való részvételre is győzködte; a névsorban üresen hagyott helyet valószínűleg neki szánta; e kormány azonban nem kapta meg az uralkodó megerősítését, kinevezését. Szeptember 22-én Kossuth ugyan javasolta, hogy Batthyány jelöltjei vegyék át az egyes minisztériumok irányítását, Deák azonban ezt nem tartotta jó megoldásnak. Egyrészt azért, mert a tárcák még nem is voltak felosztva a jelöltek között, másrészt amiatt, hogy a miniszterelnök helyzetét a válságos időkben a miniszterek esetleges vitái ne nehezítsék. Elégségesnek látta, ha a meglevő viszonyok maradnak, tehát hogy az államtitkárok vezetik az egyes minisztériumokat.336 Így is történt, s az, hogy a Ghyczy vezette minisztérium tovább tudott működni, Deák korábbi szervező munkájának is köszönhető.
Deák Ferencz beszédei 2. köt. 311. p.
