Gazdasági terület.
Gazdasági terület.
Zemplénmegye, mely az ország éjszaki határától egészen a Tiszáig húzódik le, éppen ezen fekvésénél fogva két, gazdaságilag különböző megbírálás alá eső területre oszlik. A vármegye déli és délkeleti része túlnyomóan lapályos és csak egyes vidékeken – a vármegye nyugati szélén – vannak kisebb-nagyobb, a szőlőmívelésre kiválóan alkalmas lejtőkkel rendelkező emelkedések. Ezzel szemben a vármegye négy éjszaki járását (szinnai, homonnai, sztropkói és varannai járás) felölelő terület magasan fekszik és egészen a hegyvidék jellegével bír. Hegységei nagyobb része elő- és középhegység, míg az összes területnek mintegy 20%-a magas hegységi jellegű. A hegységek legnagyobb része 1000 méteren alul marad. A hegyes vidék nagy része erdőterület. Hűvösebb éghajlata következtében a tenyészet megnyílta és fejlődése a vármegye déli vidékeivel szemben itt két, sőt a legéjszakibb részeken 3–4 héttel is elmarad. A vármegye lapályos területei kötött agyagosak, a dombos területeken lazább homokkal keverve. A területek légenyben gazdagok és kiválóan alkalmasak takarmánytermelésre. A vármegye középponti és déli lapályos területein jól teremnek meg a kalászosok, míg az éjszaki vidékeken a gabonatermelés inkább csak műtrágya alkalmazása mellett hoz hasznot.
