Gazdálkodás.
Gazdálkodás.
A gazdálkodás módja tekintetében Zemplén vármegye tetemesen elmarad az ország nyugati részei mögött, bár újabban az észszerűbb gazdálkodás terjesztése érdekében igen sok történt. Általában a hármas nyomású rendszer uralkodik a vármegye területén; egyes vidékeken azonban, különösen az éjszaki járásokban, a kisgazdáknál gyakori a szabad gazdálkodás; a parasztok a termés és a föld nagy hátrányára, egyes földrészeket folytonosan évről-évre használnak és minden rendszeres vetésforgó mellőzésével ugyanazon terménynyel vetnek be. A szinnai járásban p. o. általában ez a szabad gazdálkodás uralkodik, úgy hogy az egész járás területén nem találunk rendezett gazdaságot, mert a nagybirtokos birtokai e vidéken főkép erdőterületből állnak, úgy hogy a 173különben is silányabb minőségű szántóföldek megművelésére itt ezek sem fordítanak nagy súlyt és szántóföldjeik legnagyobb részét bérbe adják. A vármegye egyéb vidékein a nagy számban levő uradalmak képviselik a rendszeres gazdálkodást. Az uradalmak és a középbirtokok többnyire a négyes, vagy a hatos forda szerint gazdálkodnak, melyben főtényezőként a fekete-ugar szerepel, melytől csak oly gazdaságokban térnek el, hol a nagyobb állatlétszám tartásával járó trágyatermelés által a trágyás zöld ugar honosodott meg. Ez utóbbi irányzatban kétségkívül nagy szerep jut a tejszövetkezeteknek, melyek nagyobb állatlétszám tartására és a trágyás zöld ugar felkarolására ösztökélik a gazdákat. Az uradalmak gazdálkodása Zemplénmegyében magas színvonalon áll; a mezőgazdasági gépek örvendetes terjedése is tapasztalható.
