Földárak.
Földárak.
A kedvezőtlen birtokmegoszlással okozott visszásságokat fokozza az, hogy a lakosság, valóságos földéhsége mellett is, csak nehezen juthat, a nagy mérvben emelkedő földárak következtében földhöz. A földárak felszökése a vármegye területén a nyolczvanas évek óta rendkívüli; 150–200%-kal, sőt helyenként még nagyobb mértékben emelkedett a parasztbirtok ára. A nagymihályi járásban például az a föld, mely a nyolczvanas évek elején 300 koronát ért, most 900–1100 koronán alul nem vásárolható meg. A varannai járásban a parasztbirtok ára magyar holdanként, a minőség szerint, 500–1000 korona között váltakozik; ú. n. kertaljaföldekért 1500 koronát is fizetnek. A beltelek ára négyzetölenként 3–5 koronára is felszökik. A szinnai járásban is 1000 koronát adnak magyar holdanként oly földért, mely régen alig ért 100 koronát.
A földárak emelkedése általában a vármegye éjszaki járásaiban a legjelentékenyebb. Az áremelkedés főoka a lakosságnak Amerikába való kivándorlása, a mennyiben az onnan hazatértek nagy része ottani keresményét arra fordítja, hogy az annak idején könnyelműen eladott földjét visszavásárolja. Az Amerikából beözönlő pénz tekintendő ily módon a földárak felszökésének főtényezőjeként. Erre mutat az a körülmény is, hogy az áremelkedés éppen azokban a járásokban a legjelentékenyebb, melyekben az amerikai kivándorlás a legnagyobb.
