Az 1848 előtt.
Az 1848 előtt.
Az 1847 november 7-én egybehívott országgyűlésen az ügyek csak lassan haladtak előre, mert a szabadelvű párt a nemzeti sérelmek tárgyalása körül heves harczot vívott a kormánynyal és az azt támogató konzervativ párttal. Az ellenzék, mely már csüggedni kezdett, az 1848 február hó végén Párisban kitört forradalom hírére új erőre kapott. Küzdelme most már élesebb lett, és Kossuth márczius 3-iki beszéde kezdete volt ama nagy átalakulásnak, mely néhány nap alatt a rendi alkotmányt megváltoztatta és az alkotmányos jogokat a nemzet minden osztályára kiterjesztette.
Míg az országgyűlés küldöttsége Bécsben járt, hogy a nemzet kívánságait a királynak megvigye, addig Pesten az ifjuság a nemzet kívánságait 12 pontba foglalta, és kihirdette a sajtószabadságot, melyhez a helytartó tanács is hozzájárult.
E hír villámgyorsan terjedt el az országban és így Nagybecskereken is. A vármegye hivatalosan márczius 18-án értesül róla és nyomban intézkedik közhírré tételéről. Lovas küldöttek járják be a vármegyét és mindenfelé terjesztik az örömhírt.
Nagybecskerek város értelmisége még aznap gyűlésezett is, hogy a nagy esemény fölötti örömének kifejezést adjon; este pedig a szinházban díszelőadást tartottak és a várost kivilágították s másnapra népgyűlést hívtak össze.
Másnap: márczius 19-én a mostani Ferencz-József-téren tartották meg a népgyűlést. Előbb a városbírája, majd Hadzsits Lázár szónokolt, utóbb pedig Mihajlovits Félix, a zágrábi érsek jószágigazgatója tartott lelkes beszédet, mely után elfogadták a 12 pontot, elhatározták a nemzeti sereg szervezését és azt 456kívánták, hogy Kossuth Lajos megjutalmaztassék és Nyári Pálnak köszönet tolmácsoltassék.
Torontál vármegye az 1848 április 1-én megtartott kisgyűlésen nagy lelkesedéssel tárgyalta ez ügyet, a mikor a kir. helytartó-tanácsnak a sajtószabadságról és a független magyar felelős miniszteriumról szóló leíratát felolvasták. A vármegye rendei a nemzet ujjászületése alkalmából érzett örömük kifejezését, ünnepélyesség okából, az április 12-re hirdetett nagygyűlésre halasztják, azonban a nádor és a független magyar felelős miniszterelnök üdvözlését már most határozzák el.
