Nikolics. (Rudnai báró).
Nikolics. (Rudnai báró).
Szerb eredetű család, mely 1690 táján költözött Magyarországba. Első ismert (őse Nikola, máskép Nikolics Miklós; kinek fiai Emánuel, Péter, és Szlavon, 1694 márcz. 26-án czímeres nemeslevelet nyertek I. Lipót királytól. Péter dédunokája Nikola, máskép Nikolics János eszéki lakos részére Pest vármegye 1778 febr. 4-én nemesi bizonyságlevelet adott ki. Utóbb 1783 ápr. 18-án Nikolics János nemességét a legfelsőbb helyen is elismerték. János a délmagyarországi kincstári javak elárverezése alkalmával Ivánkovics Tódorral együtt 1782-ben megvette a rudnai birtokot s miután vevőtársát kielégítette, az egész uradalom egyedüli birtokosa lett. Gyermektelen lévén, 1804 aug. 10-én nevének és nemességének átruházásával örökbe fogadta Belcsics Jánost, mely alkalommal a rudnai uradalom birtokában megerősítést nyert. A királyi oklevél kiemeli ez alkalommal, hogy Nikolics János császári királyi asztalnok, aranysarkantyus vitéz, Torontál, Temes és Szerém vármegyék táblabírája, a török és a franczia háborúk alatt tetemes áldozatokat hozott s a népfelkelési pénztárnak kamat nélküli kölcsönt adott. Örökbefogadott fia János († 1830) terjeszté tovább a családot. Fiai: János, Péter és Sándor 1840 máj. 21-én a Rudnai előnevet nyerték V. Ferdinánd királytól. Utóbb I. Ferencz József császár 1854 nov. 18-án Nikolics Jánost és fiait Milost, Feodort és Mihályt osztrák bárói rangra emelte. János (szül. 1810, † 1880.) neje Obrenovits Erzsébet herczegnő (szül. 1816, † 1848). Fiai: 1. Milos († 1863.), 2. Feodor (szül. 1836, † 1903, febr. 27.) 1861-ben a párdányi, 1865-ben a zsombolyai választókerület országgyűlési képviselője, 1882–1886-ban Bosznia és Herczegovina országos kormányzójának polgári adlátusa, 1882-ben v. b. t. t., 1884 május 4-én az I. osztályú vaskorona-rend vitéze, 1886–1896 Nagykikinda város országgyűlési képviselője volt, 1890–1902-ben a karlóczai szerb kongresszuson, királyi biztosként vett részt. 1886 febr. 10-én kelt legfelsőbb elhatározással bárói rangját Magyarországra is kiterjesztették. Fia: Feodor (szül. 1871.) a magyar főrendiház örökös jogú tagja Rudnán birtokos. 3. Milán († 1840.) 4. Mihály (szül. 1841.) Maczedónia helységben birtokos. 1905-ben legfelsőbb engedélylyel örökbe fogadta Thierfelder Jánost, a ki Obrenovi előnévvel osztrák bárói rangot nyert. 5. Mladen († 1849.) A bárói rangot nyert János testvérei: Péter (szül. 1817, † 1878.) fia Iván és Sándor (szül. 1825, † 1893.) a Temes-Begavölgyi vízszabályozó társ. igazgatója, majd Pancsova és Versecz városok főispánja. Fia: Sándor m. kir. belügym. titkár, a közig. bíróság elnöki titkára.
Czímer: (bárói) kékben aranymarkolatú görbe kardot tartó aranyoroszlán. Sisakdísz: verescsőrű és lábú fehér galamb, csőrében hármaszöld olajágat tart. Takaró: kékarany. Jelmondat, kék szalagon, arany betűkkel: Virtutum Nexu.
Nikolics.
