A magyar turáni népfaj. Legrégibb hazájuk Ázsiának ama területe, mely a kirgizek mai síksága és az Altáj-hegység között fekszik. Oda igazít bennünket a magyar név, melyet az altáji Mazar-tagh magaslatnak és a lejtőségein fakadó Madsar folyónak nevében találunk. Innen indultak ki a magyarok nyugat felé kb. 830–835 között. Tömlőkön, vagy tán inkább a jégen, átkelve a Volgán és a Donon, második hazájukba, Lebédiába érkeztek, hol 835-től mintegy 889-ig laktak. Onnan 862 óta gyakran elkalandoztak Nyugat-Európa felé. Még Lebédiában történhetett, hogy a törzsekre szakadt magyarok, szomszédjaik és rokonaik a kazarok szokása szerint, központi hatalmat állítottak a maguk élére, midőn legelőkelőbb törzsfőnöküknek, Álmosnak mind észre, mind vitézségre nézve jeles fiát, Árpádot, ugyancsak a kazarok szokása és törvénye szerint, pajzsra emelték és fejedelmükké kiáltották ki. A besenyők támadásai következtében 889 táján a magyarok odahagyták Lebédiát. Egy részök visszatért régi hazájába, a másik nagyobb rész pedig Etelközben alapította meg harmadik ismert hazáját, mely mostani hazánkkal körülbelül egyforma terjedelmű lehetett. Magában foglalta Podólia délkeleti, Kiev vidékének délnyugati és a mai Románia éjszakkeleti nagyobb részét.* Etelközben mindössze csak öt esztendeig maradtak a magyarok.
Márki Sándor: A magyarok hazái. (Árpád és az Árpádok. 63. 1.)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.