Munkásviszonyok.
Munkásviszonyok.
Az amerikai kivándorlás és a szocziálista mozgalmak, melyek tetőpontjukat az 1906–1907. évben érték el, igen súlyossá, sőt majdnem elviselhetetlenné tették a cseléd- és munkásviszonyokat a vármegyében. Az amerikai kivándorlás csak megapasztotta a számukat, a munkásharcz ellenben az izgatások következtében az érett gabonatáblák mellől vonta el a munkáskezet. A hatósági intézkedések is erőtleneknek bizonyultak a fanatizált munkástömegekkel szemben, úgy hogy a gazdák kénytelenek voltak munkásokat idegenből hozatni és aratógépeket beszerezni. Ugyancsak bajok voltak a cselédséggel is, melyek azonban kellő engedmények kapcsán mihamar elsímultak.
169A munkásviszonyok ma teljesen kielégítők, normálisnak mondhatók, noha a napszámbérek meglehetősen magasan állanak. Munkabérek átlaga férfiaknál tavaszszal 1.57, nyáron 2.65, őszszel 1.93 és télen 1.42 kor. Az évi átlag 1.89 kor. – Női munkásoknál tavasszal 1.22, nyáron 1.83, őszszel 104 és télen 1.08 kor. Az évi átlag 1.42 kor. – Gyermekmunkásoknál tavaszszal 0.87, nyáron 1.29, őszszel 1.04 és télen 0.77 kor. Az évi átlag 0.98 kor.
A megyei évi munkabérátlagok túlmagasaknak ugyan nem mondhatók, de az adatok helyenként és időszakonként nagy eltéréseket is mutatnak, különösen városok, ipar- és gyártelepek közelében és Versecz borvidékén, hol a permetező napszámosok sürgős munka idején 6–7 kor. napszámot is követelnek. A zsellérmunkásokról a magy. kir. földmívelésügyi miniszter támogatásával a törvényhatóság is gondoskodik, a mennyiben részükre ezer munkáslakást épített fel a vármegye területén, hogy a túlmagas lakbérek fizetésétől őket megkímélje s részükre állandó otthont nyujthasson. A cselédlakások megfelelő átépítésére vonatkozólag a törvényhozástól megszabott keretekben az intézkedések szintén megtörténtek, s ma már alig van Temesben nagy gazdaság, hol a munkáslakásoknál kívánni való volna.
