Szigetvár jelentősége.
Szigetvár jelentősége.
Habár az 1543. évi harczokat látszólagos béke követte, a portyázások nem szüntek meg. Baranyából a török kiüldözte a nemességet, birtokait lefoglalta és azokat államjavaknak nyilvánította. A nemesség egy része Szigetvárra menekült, hol katonai szolgálatba lépett. A mint a nemesség Szigetvárott letelepedett és ott otthonra talált, a hódoltsági nép úgy tekintette a várat, mint a törökök elleni további küzdelem gyűlhelyét, a honnan a védelmi harcz ki fog indulni. Ez azonban egyúttal a törökök érdeklődését is felkeltette, a kik mindegyre nagyobb figyelemmel kísérték a várat, úgy hogy Ferdinánd kénytelen volt az őrséget szaporítani és egyúttal a vár fenntartásáról is gondoskodni. E czélból a pécsi püspökség területén levő, de már a hódoltsághoz tartozó falvakba vetett ki adót. A szigetvári őrség átcsapva a török hódoltsági területre, beszedte az adót, s közben szerteszét portyázott. Így történt azután, hogy Szigetvár, mely azelőtt ismeretlen erősség volt, csakhamar országos jelentőségre emelkedett (Németh Béla i. m. 98–99.). Erőssége már 1543-ban megakadályozta a török hódoltság továbbterjedését, Szulejmán tehát elsősorban a Szigetvárt környező kisebb erődítvények elfoglalását rendelte el, hogy ezzel Szigetvárt minden oldalról elzárja.
