Éghajlat.
Éghajlat.
Somogy vármegyében, sajnos, kevés meteorológiai feljegyzés folyik. Nagy meteorológiai állomás egyedül a vármegye éjszakkeleti sarkán, Városhidvégen van. Azért az éghajlatra a környező állomások, Keszthely, Nagykanizsa, Pécs, Városhidvég és Balatonfüred, adataiból következtethetünk.
A vármegye évi közepes hőmérséklete +10,5°-ra vehető (Keszthely 10,7°, Nagy-kanizsa 10,5°, Városhidvég 10,8°, Szálka 10,4° stb.). A januáriusi középhőmérséklet a vármegye területén átlag –1,4°, a júliusi +21,7°. Természetesen különbség van a halomtetők és a mélyedések között, mert a domború felszín mindig mérsékeltebb, a homorú felszín mindig szélsőségesebb hőmérsékletjárást tanusít. A vármegye legnagyobb része hőmérsékletének ingadozása, változékonysága, szélsőségei 18tekintetében nem nagyon különbözik az Alföldtől. Így pl. Városhidvégen az 1891–1900. évtizedben a hőmérséklet átlagos évi minimuma –17,0°, átlagos maximuma +28,6° volt, a mi nem nagyon különbözik az alföldi állomásokétól. Annyit tesz ez, hogy minden évben várhatjuk, hogy a leghidegebb hónapban –17,0° és a legmelegebben +28,6° lesz a hőmérséklet. Városhidvégen a hőmérséklet átlagos évi ingadozása 51,7°-ot tesz, de az 1891–1900. évtizedben észlelt legalacsonyabb és legmagasabb hőmérsékletek közötti különbség 65°, a mi elég tekintélyes, egyike a legnagyobbaknak hazánkban, de olyanforma, mint átlag az egész Alföldön. Keszthelyen az 1870–1900. időközben a legalacsonyobb hőmérséklet –21,0°, a legmagasabb +35,8° volt. Keszthelyen az 1870–1900. évek között az átlagos minimum –12,5°, az átlagos maximum +33,0° volt, az évi abszolutus hőingadozás 56,8°. Ez enyhébb, mint Városhídvég adata, de ez annak a következménye, hogy Keszthely már nyugatabbra, az Alföldtől távolabb fekszik. Az összehasonlítás különben a periódusok különbsége miatt nem egészen jogos.
Sokkal érdekesebb ezeknél a finom számadatoknál a csapadék eloszlásának kérdése. Erre újabb feldolgozott adataink vannak s a vármegye területén több csapadékmérő állomás van. Az évi csapadék átlagos mennyisége a vármegye délnyugati szélétől fokozatosan csökken éjszakkelet felé. Csurgó táján a csapadék átlagos évi mennyisége 800 mm, Marczali-Kaposvár vonalán már csak 700 mm s a vármegye éjszakkeleti szögletében lemegy 640 mm-re. Kivételes a vármegye délkeleti sarka, a hol Szigetvár tájékán szintén 700 mm-en alul marad a csapadék, ezzel szemben meg Szigetvár és Kaposvár között egy kicsit magasabb, s a Mecsek lejtőin megint csak eléri a 800 mm.-t.
Az eső az év nem minden hónapjában szokott egyforma mennyiségben hullani, hanem vármegyénk területén júniusban és októberben van az esőzés két maximuma, s februáriusban a minimuma. Az októberi maximum a Földközi-tenger vidékét jellemzi, a nyári esőzés Közép- és Kelet-Európát. Csakugyan, Zágrábtól Budapest felé fokozatosan hanyatlik az októberi maximum, sőt már Pécsett is eltünik, a mint az a 35 éves átlagokból jól látható.
Az esőmennyiség közepes értéke ugyanis havonként a következő:
Jan.
|
Febr.
|
Márcz.
|
Ápr.
|
Máj.
|
Jún.
|
Júl.
|
Aug.
|
Szept.
|
Okt.
|
Nov.
|
Decz.
|
Évi
| |
Zagreb
|
46
|
45*
|
54
|
71
|
89
|
103
|
78
|
85
|
81
|
112
|
81
|
57
|
902
|
Csáktornya
|
46
|
43*
|
61
|
84
|
101
|
103
|
92
|
97
|
89
|
108
|
72
|
58
|
954
|
Keszthely
|
26*
|
28
|
42
|
63
|
75
|
73
|
76
|
70
|
59
|
78
|
56
|
38
|
684
|
Nagykanizsa
|
33*
|
40
|
54
|
76
|
88
|
81
|
87
|
81
|
75
|
89
|
72
|
56
|
832
|
Kaposvár
|
35
|
26*
|
43
|
65
|
79
|
71
|
63
|
73
|
63
|
93
|
56
|
43
|
710
|
Pécs
|
38
|
37*
|
62
|
84
|
104
|
100
|
75
|
77
|
70
|
105
|
68
|
50
|
870
|
Balatonfüred
|
30
|
29*
|
40
|
52
|
73
|
66
|
57
|
58
|
51
|
64
|
49
|
38
|
607
|
Budapest
|
37
|
31*
|
45
|
58
|
74
|
74
|
53
|
50
|
51
|
66
|
53
|
48
|
640
|
Ezek a számok világosan mutatják, hogy vármegyénk csapadékjárás tekintetében átmeneti vidék, a hol az adriamelléki mediterráneus terület átmegy a közép-európai klimavidékbe s Kelet-Európa felé is van rokonsága.
A vármegye területének uralkodó szele az éjszaki és a nyugati szél. Az előbbi különösen depressziók elvonulása után szokott napokig fujni, azért jó idő jön utána. A nép „főszélnek” nevezi (fölszél, fölsőszél, mert a Felvidékről jön); a halászok nem szeretik, mert kiveri őket a partra. A balatonparti fák legnagyobbrészt meg vannak dűlve dél felé, a szél tartóssága és ereje következtében. Ez a szél okozza a hullámverést a déli parton, e miatt nincs itt nádas, e miatt egyenesedett ki a part, mert a hullámok pusztítottak és építettek. Ez a megyei halomvidék legfontosabb alakító mestere, ez fujta le a homokot dél felé.
A másik uralkodó szél a nyugati, a mely rendesen a depressziókat kíséri vagy megelőzi, ezért esőt szokott hozni. A tartós eső és a zivatarok is egész Somogy területén nyugatról szokták jönni, azért a földműves mindig a nyugati eget vizsgálja. A nyugati szél uralmának főidőszaka a nyár. Télen gyakori a kemény, hideg, keleti szél, a melyre a nép azt mondja: „hazájából fuj,” mert tudja, hogy keleten télen nagy hidegek vannak. Éghajlatának egyéb jellemvonásai megegyeznek az ország többi részének éghajlatával.
