Középkori templomok.
Középkori templomok.
Középkori okleveleink néhol világosan felemlítik, hogy az illető helységben templom volt, néhol meg a névhez csatolt egyház szócskából, vagy abból válik ez a körülmény valószínűvé, hogy a helység valamely szentnek a nevét viseli. Ez utóbbi esetben feltehetjük ugyanis, hogy a községet a templom védőszentjéről nevezték el. Ily alapon Pestmegyének a váczi püspökség joghatósága alá eső részében a következő egyházas községekkel ösmerkedünk meg: Félegyháza (1389); Gyál, hol már 1323-ban Szent György tiszteletére épült templom állott; Jánoshida (később Külső-Szolnok, majd Hevesmegye községe). Már III. Béla király idejében volt Szent János tiszteletére épült temploma. Kér (Majsa mellett) 1422-ben Mindszentekről nevezett templommal; Kerekegyház (1323) valószínűleg bazilikaszerű kerekegyházról így nevezve. Ligetegyház (1446); Mogyoród, már Szent László király idejében volt temploma; Nyáregyháza (1441). Valószínű, hogy 252nevükhöz hasonló templommal bírtak: Szent-Dienes, Szentegyed, Szentgyörgy, Szentjakab, Szentlászló, Szentlőrincz, Szentmihály, Szentmiklós, Szentpéter, Szentszalvátor, Szenttamás és Szentvid Pestmegyében.
A solti részeken egyházas községek voltak, nevük után ítélve: Délegyház (1446), Izsákegyháza (1426), Kápolna (1439), Kétegyház (1421), Mindszentegyháza (1426), Szentdemeter (1429), Szentemrefalva (1321), Szenttamásegyháza (1453). Határozottan említtetnek a következő templomok: Acsád (1440) Szent Imre tiszt. kőtemplom; Pereg (1347) Szent Imre tiszt. kőtemplommal. Innen a falu egyrésze Szentimrefalva név alatt is szerepel; Szalk (1409) Szent Mihály arkangyal tiszt. épült templommal; Zerk, másként Szentivánzerke (1326) Szent János templommal és Szigetfő (1277), melynek temploma azon a helyen állott, hol most egy szent kút van. – Természetes, hogy ezek csak szórványos adatok és abból, hogy az oklevelek egyes községekben nem említik a templomot, még nem következik, hogy ott templom ne lett volna. Igy például bizonyos, hogy Kecskeméten már a legrégibb korban volt egy Szent Miklós templom s valószínű, hogy a Boldogasszony Homok kápolna is az Árpádkorban épült első alakjában. Kétségtelen, hogy kellett templomnak lennie már a középkorban: Kőrösön, Kishatvanban, Szecsődön, mert ezek már akkor városokként szerepeltek.
