A váczi káptalan.
A váczi káptalan.
Hogy a székesegyház mellett mekkora volt a káptalan az alapítást követő években, azt adatok hiányában meghatározni nem lehet. Desericzius, a váczi püspökség első monografusa megemlékezik arról, hogy a kanonokok száma, régi hagyomány szerint, valaha meghaladta a harminczat is. Rogerius mester, a siralmas ének szerzője, elbeszélvén Vácznak a tatárok által való romlását, csak annyit mond, hogy az egyház kincseit elvitték, a kanonokokat és más személyeket, asszonyokat és leányokat, kiket kardélre hányni nem akartak, tűzbe vetették és elégették.* A XIV. századbeli pápai tizedjegyzékek szerkesztői, a nagy lajstrom függelékében 14 kanonokot névszerint sorolnak elő, a mi szintén megerősíteni látszik a hagyományt abban, hogy a káptalan a népesebbek sorába tartozott.
Orsz. Lvt. N. R. A. 1665 cs. 68. 1. V. Rupp Helyr. tört. I. II. 686 1.
A török vész végzetes csapást mért a káptalanra. Az 1541-iki ostrom alkalmával a kanonoki székházak a tűz martalékává lettek, levéltárát és okiratait a török hordák szétszórták, a kanonokok egy része elesett, más része török fogságba került. Ettől kezdve csaknem egész 1700-ig szünetelt a káptalan. Maga a püspök sem lakott ez időszak legnagyobb részében Váczott s a hívek lelki gondozását az ecseki plébánosok, mint püspöki helynökök vezették. Egy másik nógrádmegyei plébános kis-nógrádi, egy pestmegyei pedig pesti főesperesként szerepelt.*
L. Sz. Benedeken 1675-ben tartott váczi zsinat aktáit. Bécsi udvari könyvtár kéziratai.
Dvornikovics püspök előterjesztésére a váczi káptalant I. Lipót állította vissza. Megerősítette régi jogaiban és kiváltságaiban s új hiteles pecsétet engedélyezett.* Azonban ekkor csak a prépostot, az olvasó és őrkanonokot nevezték ki.
Korabinszky. Schemat. m. f. 1835. LXVIII. 1.
Az ily módon rekonstruált káptalan azonban az 1709-iki rácz lázadás alkalmával ismét menekülni volt kénytelen s végleg és zavartalanul csak 1711-ben 251telepedhetett le. 1713-ban visszaállították az olvasó kanonokságot és a székesegyházi főesperességet. A káptalan egész 1762-ig csak ebből az öt tagból állott. Ekkor Lauchans Xav. Ferencz sebenicói püspök, az iskolakanonokságot, Vertenfelsi Vürth Ferencz körösi apát pedig az ifjabb mesterkanonokságot alapították saját vagyonukból. Ez utóbbi stallum 1767-ben az alsóvárosi plebániával lőn egyesítve. 1769-ben Vürth a székesegyházi kisprépostság javára tett le alapítványt s az ekkép 8 tagból álló káptalant végre 1780-ban, a püspöki javakból, vagyis de mensa episcopali, a szokásos 12 tagra egészítette ki. A váczi káptalan tehát öt régi alapítású és 7 új alapítású javadalmas kanonokságból áll.*
U. o. LXVIII–LXIX. 1.
A káptalan statutumai Kollonich kardinalis idejében 1713-ban keletkeztek s azokon 1767-ben Migazzi bíboros tett ujabb változtatásokat.
