Boldog.
Boldog.
Boldog. Zagyvamenti magyar nagyközség, 373 házzal és 2125 r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása pedig Tura és 43Hatvan. A községet 1424-ben Borbála királyné nyeri Zsigmond királytól adományul. A XV. században (1439–1499.) Bodogfalva néven fordul elő; 1439-ben a Báthoriak kapnak rá adományt Buják várával együtt; ez alkalommal „alio nomine Bodogazzonhatwana” alakban is említik az oklevelek. 1686-ban, midőn a keresztény hadak Budát vették ostrom alá, augusztus havában az egri basa felmentő sereget küldött Buda felé, de Petneházy útját állotta és egész Hatvanig szorította vissza. A hagyomány szerint az összeütközés az Újvári tanya táján történt. A helység a török hódoltság alatt nem pusztult el. Plebániája 1673-ban már fennállott. Anyakönyvei 1719-ben kezdődnek és temploma 1783-ban épült. 1707-ben itt tartotta Pest vármegye közgyűlését. A XVIII. század közepén gróf Grassalkovich Antal vette meg a birtokot. Az ő földesúri hatósága alatt történt az úrbéri rendezés is 1770-ben, mely alkalommal 76 egész úrbéri telket írtak össze. A Grassalkovich család kihaltával (1841) a helység a gödöllői koronauradalom sorsában osztozott. Az uradalom feloszlásakor Karsai Albert és Vilmos testvérek vették meg, a kik különösen Telek pusztán jól felszerelt gazdaságot folytattak. Jelenleg báró Hatvany-Deutsch Sándor és József a helység legnagyobb birtokosai. 1897-ben nagy tűzvész pusztított a helységben. Hozzátartozik Nagytelek puszta. Továbbá a következő majorok és lakott helyek: Fészer, Rétszélpart, Sándormajor, Kistanya, Dávidmajor, Vaggontelep. A község határa gazdag lelőhelye az őskori tárgyaknak, melyekből már nagyon sok került a Nemzet Múzeumba. Van itt Gazdakör és fogyasztási és értékesitő szövetkezet.
