Nyitra határa a közelfekvő helységek miatt éppen nem nagy, sőt más, kisebb városok területéhez viszonyítva, kicsiny. Mindössze csak 6655 kat. hold; majd csak hogy fele Érsekujvár határának. Lakóházainak száma az 1891-iki népszámláláskor 1178 volt; lakosainak száma 1890-ben volt 13,538. A lakosok száma, azóta, hozzávetőleges számítás szerint, 1897. végén 18.109-re emelkedett a katonasággal együtt.
A város ma határozottan magyar jellegű, noha még nagy számban 34lakják az idegen ajkúak, a kik azonban az általános irányzat közepett, midőn azok a kulturális intézmények, melyek közvetlenül szolgálják a művelődést, mind magyarok, ellenállhatatlanul olvadnak be az értelmiséget képező magyarságba. Magyar ajkút a legutóbbi népszámláláskor 5002-tőt találtak, német volt 3234, tót 5205; a relativ többség tehát a tóté volt. 1897-ig azonban a magyarság már tulhaladta a tót elemet. A tótság jó része már beszél magyarul s Nyitra városa ekképen, mint a túlnyomó részben tótoktól lakott megye góczpontja már is feltünően észrevehető feladatot teljesít a magyarság terjesztésében.
A 13,538 lakos vallásra nézve így oszlott meg: katholikus volt 9538, ágostai 166, ev. református 67, izraelita 3757. Számba tehát csak a katholikusok és a zsidók vehetők, mely utóbbiak közel harmadrészét képezik az egész lakosságnak.
NYITRA – A VÁROSHÁZA. Plcho felvétele.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.