Berényi.
Berényi.
Berényi (Karancsberényi gróf). Nógrád vármegye törzsökös családja, melynek ősei kir. várjobbágyok voltak. Első ismert őse Mihály, a ki II. Endre király uralkodása alatt: 1231-ben, Pesten a Dömések számára, a szent Antalról nevezett egyházat és monostort alapította. Fia Bertalan nógrádi várjobbágy, a ki fiaival Jóbbal, a későbbi szolnoki főispánnal és Kuncheddel 1266-ban nemességet nyert. Harmadik fia Ders, a Palailogos görög császár ellen viselt hadjáratban hősileg harczolva elesett. Ders fia András 1274-ben Győr város visszavételénél tüntette ki magát, melyért IV. László király nemességgel jutalmazta. Ennek utóda Kakas fia János, testvéreivel Balázzsal és István budai kanonokkal együtt, 1431-ben czímerlevelet nyert Zsigmond királytól. Ezek egyikének ivadéka Ferencz fia András, a ki 1550-ben Kazár helységet nyerte I. Ferdinánd királytól adományul, 1558-ban pedig Zerdahelyi Istvánnal, Pilinyi Bálinttal és Muraközi Mátyással, Karancskeszi, Mihálygerge és Tarnócz helységekbe, továbbá Nagyaranyi puszta részbirtokába iktatták be. Fiai közűl II. Ferencz (1608–1636.) Magyarország főhadbiztosa terjeszté tovább a családot. Ferencz 1608-ban új adományt nyert Rudolf királytól Berény és Kis-Bárkány helységekre és 1627-ben Tarnócz, 1636-ban Szent-Erzsébet helységek birtokába iktatták. Fiai András és György. András 1633-ban Pozsony vármegye jegyzője; fiutódai nem maradtak. György 1639-ben Nyitra vármegye alispánja, 1637-ben országgyűlési követe. 1646–48-ig Rákóczy György szolgálatában állott, de rövid idő mulva visszatért III. Ferdinánd hűségére. 1655-ben több Nyitra vármegyei helységre nyert adományt. 1651-ben Pálffy Pál nádortól Panyidarócz, Homok-Terenye és Devecser pusztai részbirtokokra nyert adománylevelet. 1642-ben bárói rangot nyert, 1659-ben, I. Lipót király követeként Erdélyben járt. Fiai: Ferencz, kinek ága unokáiban magvaszakadt, Péter, a ki Nagytapolcsányt bírta, neki azonban csak leánya maradt. Pál a XIX. század végén kihalt beczkói ág törzse, ennek fia Pál 1704 táján grófi rangot nyert és György, a ki a korosi és karancsberényi ágat alapította. György 1720 április 5-én nyert grófi rangot. Fia Tamás Zemplén vármegye főispánja, a hétszemélyes tábla bírája, 1739-ben a tiszáninneni kerület kormánybiztosa († 1747.) Testvérei közűl: Ferencz 1710 július 11-én Landaunál esett el, Zsigmond 1719-ben esztergomi kanonok, 1734-ben helytartósági tanácsos, 1740-ben pécsi püspök, Baranya és Tolna vármegyék főispánja. Tamás fia Ferencz (szül. 1721, † 1775.), Tamás, Gábor és András testvéreivel együtt részt vett az 1741–44. évi hadjáratokban; Tamás gyermekei, Gábor, Ugocsa vármegye főispánja, Bálint és Ferencz († 1847.) Ferencz fia Lajos cs. kir. kamarás, gyermekei nem maradtak. A fenti András (t 1816 szeptember 3.) fia, Miklós császári kir. kamarás (szül. 1777, † 1853) a bodoki várban. Ennek fia Ferencz (szül. 1818, †.) a karancsberényi ág utólsó fisarja.
Czímer: aranyban a paizs felső bal sarkában hatágú aranycsillagtól kísért ezüst koronán 592űlő, balra fordúlt természetes mókus, első lábaiban mogyorót tartva. Sisakdísz: paizsbeli mókus. Takarók: feketearany.
Berényi
