Baloghy. (Balogi.) A vármegye legrégibb birtokos nemes családainak egyike; közös törzsből ered az Alsó-Sztregovai Madách és a Poltári Soós családokkal. Őse Radon, a ki fiaival együtt részt vett a tatárok elleni küzdelemben. Radon (1235.) egyik fia Oszlári Madách, kinek fia Pál (1296.) a Madách és a Baloghy családok törzsatyja; ennek fia volt Lőkös (1336.), a ki magát Oszlárról, majd Kürtösről és Balogról írta. Fia Péter (1394–1421.) terjesztette tovább a családot. Péternek két fia alapított ágat. Benedek, kinek ágának a XVI. században magvaszakadt és István. Utódai közűl Sebestyén 1652-ben új adományt nyer a hontmegyei Balogh, Hrussó és a Zólyom vármegyei Királyfalva egy részére. Két fia, Gáspár (1662.) és Miklós, a család jelenleg két virágzó ágát alapították. Miklós utódai közűl Antal 1878-ban Nógrád vármegye törvényszéki elnöke, Imre (1839–42.) Hont vármegye alispánja, Lajos Nógrád vármegye követe az 1805., 1807–1808. és az 1811–12. évi országgyűlésen († 1823). László (1850.) Hont vármegye főnöke. A család a XIX. század első felében Berczel, Jobbágyi, Kövesd, Felsősáp és Felsőszécsénke, Balog, Hrussó és Pencz helységekben bírt földesúri joggal. Jelenleg élő tagjai közűl: Ernő, volt orsz. képviselő. Dezső, nyug. vármegyei főlevéltárnok.
Baloghy
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.