Komárom a XVIII. század elején.
Komárom a XVIII. század elején.
E feltünő emelkedést főleg az magyarázza meg, hogy 1720-ban 197 nemes és 172 katonai háztartást is felvettek az összeírásba. De a polgári háztartások száma is jelentékenyen növekedett, mert míg 1715-ben csak 449 volt, addig 1720-ban 511-et írtak össze. Ellenben a zsellér háztartások száma 270-ről 52-re apadt.
Az 1720. évi összeírás 58 lovas és 114 gyalogos háztartást sorol fel, köztük 11 nemest. A katonaság egész birtoka 13 polgári házból és 96 házikóból, továbbá 70 köbölös földből és egy malomból állott.
Az 1720. évi összeírásban Komárom lakói közt ott találjuk Jókay Mihályt, kinek egy polgári háza volt, továbbá Jókay Andrást és Sámuelt. A katonaság között előfordul Zichy György alezredes és Fejérváry György fővajda.
A város lakossága túlnyomólag magyar volt; 1715-ben 657, 1720-ban 777 magyar nevű háztartást találunk, s mellettük az utóbbi évben 93 németet, 43 tótot, 17 szerbet és két olaszt.
A vármegyében is túlsúlyban volt a magyar elem. Az 1715. évi összeírásban 2181 háztartás közül 2005 magyar, 13 német és 163 egyéb nemzetiségű, míg 1720-ban 1947 magyar, 6 német, 139 tót és 9 szerb. (Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában.)
A majki zárda czellaépületei és templom-romja.
487Az összeírás adatai alapján állapították meg a vármegye portáinak számát, mely a XVIII. században már hovatovább eszmei fogalommá vált. A vármegye portáinak száma 1723-ban, Komárom városával együtt 90 volt, de már 1724-ben 93-ra emelkedett.
