Kapi.
Kapi.
Kapi, rábczamelléki magyar kisközség, mely hajdan győri várföld volt. 1209-ben, a mikor II. Endre Tóth mosoni főispán Demeter és Tamás fiainak adományozza, terra Capi alakban van említve. 1251-ben Móricz mester nyitrai főispán a maga részét a móriczhidai prépostságnak adományozza. 1314-ben a móriczhidai prépost itt egy birtokrészt erőszakkal elfoglalt, a mi ellen a Kapyak, mint régi birtokosok, tiltakoztak. Később a móriczhidai prépostság birtoka a budai apáczáké lett, a kik az 1544-iki összeírásban már birtokosokként szerepelnek. 1554-ben a budai apáczák mellett, a móri apáczák is említve vannak, de az 1609-iki összeírás már csak a nagyszombati Klarisszákat említi. A rend megszüntetése után a vallásalap lett az ura, a mult század közepe táján pedig gróf Creneville. Most nincs nagyobb birtokosa. A községhez tartozó Jend nevű dombon rommaradványok láthatók, melyeknek eredetét kikutatnunk nem sikerült. A község lakosai tejszövetkezetet tartanak fenn. A község ág. h. ev. temploma régibb építmény, melyet 1889-ben újjáalakítottak. Ide tartozik Erdélyi major. A falu házainak száma 66, lakosaié, a kik ág. h. evangelikusok, 414. Postája Markotabödöge, távírója és vasúti állomása pedig Beősárkány.
