Esztár.
Esztár.
Esztár, az alföldi síkságon, a Berettyó mellett fekvő nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 300, lakosaié pedig 1624. Postája Pocsaj, távírója Hosszú-Pályi, legközelebb eső vasúti állomása Hosszú-Pályi, Pap-Tamási, vagy Berettyó-Ujfalu. E község már a váradi regestrumban a XIII. század végén mint „Mihály úr” birtoka szerepel, a ki valószínűleg nem más, mint az a palotai Czibak Mihály, a kit 1335-ben a biharmegyei birtokosok között találunk. A Czibak családdal osztályos atyafinak a Sztári családnak ősi, névadó fészke, mely család e községre 1453-ban pallosjogot is nyer, a mikor egykoru oklevelekben Castellum Ztahr néven találjuk feljegyezve. 1464-ben már vámszedő hely. 1552-ben Toldi Mihályt és Esztári Farkast is a birtokosok között találjuk, 1566-ban Balassa Zsófiát, 1732-ben Boldvay Sámuelt, 1760-ban pedig gr. Bethlen Sámuelt. A mult század első felében földesurai az Erdődy, Radványi, Dobozy, Hódosy és a Szunyogh családok. Szunyogh Szabolcsnak itt ma is nagyobb birtoka és szép úrilaka van, melyet még az Erdődyek építtettek. Mostani református temploma 1888-ban épült. Az egyház birtokában több érdekes ötvösmű van. Többek között egy aranyozott ezüst-pohár 1751-ből. A község határában sok kőkori és római régiséget találtak. A lakosok olvasókört tartanak fenn. A községhez tartoznak Viráglapos, Csere, Körtvélyes és Korhány puszták is.
Esztár. – Az Erdődy-féle kúria. – Szunyogh Szabocls tulajdona.)
Fekete S. felvétele.
