Bács-Bodrog vármegye folyamöve, mely a nagy praehistorikus tó fenekéből, illetve a nagy árgyűjtő medencze legnagyobb két főcsatornájából, a Dunából és a Tiszából áll, évezredeken át táplálta árvizeivel a nagy mocsarat, mely a két folyam között elterült. Ez árvizek víztömegei a folyamok apadtával a folyamok medreibe vonultak vissza és azokat a kisebbszerű medreket alkották a vármegye területén, a melyeknek egy része éjszakról dél felé, vagyis a természetes lejtést követve, a Dunába (Mosztonga, Kígyós stb.) – másrészük nyugatról kelet felé a Tiszába lejt és megmutatják a levonult árvizek folyásirányát.
A vármegyét nyugaton és délen övező Duna folyam rendszeres szabályozása jóformán csak pár évtizede indult meg.
A múlt század nyolczvanas éveiben a középső Duna szabályozása Bács-Bodrog vármegye határára is kiterjedt és erre közgazdasági szempontból is üdvös hatással volt. Az általános folyamszabályozás czélja az volt, hogy a hajózási út minden vízállás mellett biztos legyen s az árvizek és jégzajlások veszély nélkül vonulhassanak le. A partbiztosítások pedig részben a szabályozási vonalak rögzítésére és a mederelfajulás megakadályozására, részben a sürgős védelmet igénylő belterületek vagy beszakadás veszélyének kitett védtöltés biztosítására szolgáltak.
Bács-Bodrog vármegyének a Duna főmedre mentén fekvő határa a baracskai Duna bezdáni torkolatánál kezdődik és a balparton Borovó községgel szemben levő alsó Ziva-foknak a Dunába való beömléséig terjed. Az egész vonal a zombori m. kir. folyammérnöki hivatal kezelése alatt áll.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.