Gyümölcstermelés.
Gyümölcstermelés.
Bács-Bodrog vármegye gyümölcstermelése meglehetősen elhanyagolt állapotban volt. Az újabb időben azonban, midőn az okszerű homoki szőlőtelepítés kezdetét vette, a gyümölcstermelés is mindinkább fellendült; sajnos azonban, hogy míg a múltban tele rakták a szőlőket gyümölcsfákkal, most a szőlőtáblákat veszik körül gyümölcsfákkal.
Gazdaságilag jelentékenynek nevezhető gyümölcstelepítés a vármegyében alig van. Jelentősebb hírneve van a szabadkai szercsika és a jankováczi (most Jánoshalma) jeges almának. Az almatermelésnek a nagy hőség és az almamoly (férgesedés) a legnagyobb akadálya, hasonlóan a körte termelését is ezek a bajok teszik csaknem lehetetlenné. Szilva-, cseresznye-, meggy-termésnek nagyobb jelentősége nincs a vármegyében, – a helyi szükséglet kielégítésére is alig elegendő. A kajszínbaraczk az egyetlen gyümölcs, a melyből kivitelről beszélhetünk, de még messze állunk Kecskeméttől, a termelés mennyiségét tekintve.
Nagyobb szabású minta gyümölcsös-telep a bajai, hol kerti-munkásképző iskola is van; de meg kell említeni még azt is, hogy faiskolája csaknem minden valamirevaló községnek van; különösen kiemelendők a következő helyeken állított s igazán nagyszabású ilyen faiskolák: Magyarkanizsa, Újvidék, Szabadka, Zombor, Baja, Bácsalmás, Zenta, Palics, Óbecse.
A gyümölcstermelés általános hibája, hasonlóan a szőlőtermeléshez, hogy a termelők egész vidéket uraló fajtákat nem termelnek, hanem kiki azon iparkodik, hogy 20–30 fajta almája, körtéje legyen, s valóságos ritkaság, ha a kis termelőnél 2–3 mm egyfajta alma található. Nagyon természetes, hogy ily viszonyok között kereskedelmi üzlet nem fejlődhetik ki. Szabadkán tekintélyes szerepe volna a szercsika-almának, Jánoshalmán a jeges almának. Ha az egész város, község, csak ezt a két fajtát termelné, akkor ezzel oda vonzanák az üzletembereket, míg így a piaczon csak a kofák uralkodnak.
