Szeghegy.
Szeghegy.
Szeghegy. A topolyai járásban fekszik. 1476-ban a Maróthiak birtoka volt s Szegegyház néven említik. 1520-ban Csongrád vármegyéhez tartozott s a csongrádi dézsmajegyzékben fordúl elő. Az 1543-iki kalocsai érseki úrbáriumban is fel van említve, csakhogy elszlávosított alakban: Szekity. A török defterek a szabadkai nahijében Szeghegyet és Szegegyházat is említenek, a mi feltűnő, mert ez a két név csak ugyanazt az egy helyet jelentheti, vagy pedig a régi falu mellett egy új telep keletkezett, melynek régi neve mellett ennek újabb szláv alakját is használják. Szeghegyen 1580-ban 31, 1590-ben 37 adózó ház, Szegegyházban pedig 1580-ban 5, 1590-ben 10 adózó ház volt. 1652-ben Wesselényi Ferencz birtokai között van említve Szeketics, mint szerb falu. 1655-ben Wesselényi Ádám beiktattatott Szeketics birtokába. 1702-ben Thournon új-bodrogvármegyei 151főispán körlevelet intéz Szabadka, Hegyes és Emusics, másképen Sekitsch helyekhez. A két utóbbi név összeállítása helytelen. 1737-ben és 1751-ben Szekity pusztának írják. Az 1768-ik évi Kovács-féle kamarai térképen Szekity puszta, mint Kishegyes délkeleti szomszédja a Krivája patak két ága között, egy régi templomhelylyel. E puszta legelőűl volt bérbe adva egyeseknek. 1786-ban Szekity pusztát az ú. n. Reichból jött németek telepítették be s már ekkor építették a mai ág. ev. templomot. 1796-ban a falut újra felmérték s beosztották. 1826-ban Szeghegynek, másképen Szikitynek említik ebben az időben, 1823-ban kapott czéhszabadalmat a kovács, kerékgyártó, lakatos, asztalos stb. czéh. Az 1849-iki július 14-én Szeghegy határában csata volt, a melynek emlékére egy honvédszobrot állítottak a községben. A falu régi pecsétje a következő: Egy kis halomból kiemelkedő fára mindkét oldalról egy-egy oroszlán ágaskodik szőlőfürtöt tartva. A halomban 1786. évszám látható. Körirat: „Szekityer Gericht Siegel.” Szeghegyen az 1900. évi népszámláláskor volt 4936 lélek 918 házban. Anyanyelv szerint: 4664 német, 271 magyar. Vallás szerint: 172 róm. kath., 4622 ág. ev., 120 ref., 120 izr. A község határa 6837 kat. hold. Nagyobb birtokosok Becker Fülöp és Gerber Miklós. Az 1904. évi kalocsai sematizmus csak 45 katholikust említ, a kik egyházilag Kishegyeshez tartoznak. Az ág. ev. hívek egyháza 1886-ban alakúlt. A lakosság kaszinót és öt olvasókört tart fenn. Van itt gőzmalom is. A határban a dűlőnevek ma is jórészt magyarok. Szeghegyen 1901-ben avarkori lovas sírt találtak vas- és bronztárgyakkal.
