Vásártartási jog.
Vásártartási jog.
Mária királynő 1394-ben a prépost kérelmére országos vásártartási jogot engedett Jászó városának a Keresztelő Sz. János ünnepét megelőző s követő napokra, ugyanazon kedvezmények mellett, melyeket e tekintetben a szabad királyi városok élveztek. De mindamellett Zsigmond ellenében 1403. augusztus 5-én a Zárában magyar királylyá koronázott Nápolyi László trónkövetelő pártjára állott, kinek bukása után, a kihirdetett közbocsánat ellenére, méltóságától megfosztatott.
Mily csapások érhették e zürzavaros években a jászói prépostságot, eléggé sejteti az az oklevél, melyben Endre jászói konventi tag, társai, nevezetesen a ház perjele és őre nevében is, a leleszi konvent előtt, a királyi felséget a prépostság javainak elkobzásától s eladományozásától, s más mindenkit, első sorban Nürnbergi Márkot, továbbá a pányi rozgonyi, tornai, somodi és krasznahorkai nemeseket, nemkülönben a szepsi, szomolnoki és gölniczi jövevényeket azoknak elfoglalásától, használatától ünnepélyesen eltiltja. (1407.) Hasonló tiltakozással lépett föl a megelőző évben a konvent nevében Jászai Könyves János levéltári jegyző is a szepesi káptalan előtt.
JÁSZÓ. – KRACKER-FÉLE OLTÁRKÉP A PRÉPOSTSÁGI TEMPLOMBÓL.
(Saját felvételünk)
