Ferencziek temploma.
Ferencziek temploma.
Kassa másik csúcsíves szerzetes templomát a ferenczrendiek építették és 1405-ben szentelték föl Sz. Miklós tiszteletére. Ezt is, miután lakói a XVI. század közepén elhagyták s közben katonai tárházul is használták, 1681-ben átépítették. Szentélye, mely szintén tágas és hosszu, a nyolczszög három oldalával zárul. Egyetlen tornya a szentély északi oldalán emelkedik. Hosszhajója osztatlan s hosszabb, mint a dómé. A szentély déli falában kőből faragott csúcsíves stallumok állanak. Az egyház nyugati homlokzatán egy bevájt fülkében a fölfeszített Üdvözító látható domborműben, mely a 15. század elejéről származik s mind kompozicziója, mind munkája figyelemre méltó. Kapuzatát és a homlokzatot barokk izlésben építették ujjá.
A SZT. MIHÁLY KÁPOLNA PORTÁLÉJA.
(Saját felvételünk)
A templomban nyugszik Renaud József báró, Kassa főparancsnoka. A barokk, fehér márványsíremlék az északi falba van illesztve, s felső sarkain egy-egy angyal ül, az egyik koponyát tart kezében, a másik könnyező arczczal tekint a sirkő feliratára.
A csúcsives építés remekét, a Sz. Erzsébet egyházat, melyről külön 157fejezet szól, még a 16. században is temető vette körül, melyet vasrács övezett. De nem csupán a templom s kivált a Sz. Mihály kápolna köré temetkezett a lakosság, hanem a kor szokása szerint az egyházba is, a miről számos síremlék tanúskodik. (Ezekről, a sírköveket tárgyaló fejezetben emlékeztünk meg.)
