Mi sem mutatja jobban az ország tekintélyének nagyfokú sülyedését, a nemzeti erő tespedését és lethargikus állapotát mint ama körülmény, hogy a szomszédos Albrecht herceg kénye-kedve szerint azt tehette a határszéleken, és annyit foglalhatott el az ország védelmére szánt határerődítéskből, ami illetve, amennyi csak neki tetszett. Ezeknek védőrsége nagyrészt dicséretes elszántsággal védelmezte a gondjaira bizott fontos helyeket, de magukra hagyatva, jelentékenyebb külső segítség nélkül, előbb-utóbb mindnyájuknak kapitulálniok kellett. Szomorú korszaka volt ez Magyarország történelmének, amelyben a nemzet erői és tekintélyes urai ahelyett, hogy vállvetve a közös ellenség ellen vonultak volna fel, egymás ellen áskálódnak és folytatnak ádáz harcokat nem minden önzés és haszonlesés nélkül. De a legrosszabb példát erkölcsi romlásával és züllöttségével maga a király szolgáltatta, aki a hazája és nemzete ellen elkövetett bűneiért el is vette méltó büntetését. Thuróczy ekképpen emlékszik meg az országnak akkori valóban siralmas állapotáról: “Ennek a László királynak korában kezdett Magyarország az ő dicsőséges nagyságáról siralmas állapotba hanyatlani. Akkor támadtak benne a belső háborúskodások, akkor törték meg a városokat, akkor tették tönkre gyujtogatással a falvakat. A békét és egyetértést lábbal tiporták, a gazdagok elszegényedtek, a nemesek pedig a nagy nyomorúságból parasztsorsra sülyedtek alá. Ebben az időben László király szekerének nevezték az ország lakósai a kétkerekü taligát, azért, mert a folytonos rablás miatt nem volt már igavonó marhájuk és az embereknek kellett a talyiga elébe fogva a barmokat pótolniok.*
Thuróczy id. m. és a bécsi udvari könyvtárnak az 1342-ben irt 545. számú kodexe, 26. old.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.