A 22. SS-önkéntes-lovashadosztály részvétele a nyilas hatalomátvételben
A 22. SS-önkéntes-lovashadosztály részvétele a nyilas hatalomátvételben
Az 1944. szeptember 10-én kezdődő tárgyalássorozaton Adolf Hitler elrendelte, hogy Magyarország német szövetségi rendszerben tartására dolgozzanak ki terveket. A „Panzerfaust” művelet végrehajtását meghatározatlan határidővel 1944. október 2-án hagyták jóvá, az akció részleteit azonban már Budapesten rögtönözték.
A művelet legfelsőbb szintű parancsnokává az október 13-án Budapestre érkező Erich von dem Bach-Zelewski SS-Obergruppenführert bízták meg. A várható német beavatkozás katonai terhei a Budapest térségében lévő német alakulatokra, elsősorban a 22. SS-önkéntes-lovashadosztályra hárultak. (Október 8-án ezen kívül csak egy [SS-] rendőr-zászlóalj volt a főváros körzetében.)
Ennek megfelelően a „Panzerfaust” művelet előkészületeinek irányítója Bach-Zelewski távollétében, 1944. október 4-től 13-ig, a 22. SS-önkénteslovashadosztály parancsnoka, August Zehender SS-Standartenführer lett.
Közben a Pilisvörösvár–Érd térségében összpontosított hadosztály felállítása – október 14-i adatok alapján úgy tűnt – a végéhez közeledett, s az előreláthatólag 10 nappal a hivatalos határidő letelte előtt, október 20-án befejeződik. A hadosztály teljes létszáma 14-én körülbelül 13 000 fő volt.
A nyilas hatalomátvétel katonai műveleteinek végrehajtására a 22. SS-önkéntes-lovashadosztály körülbelül 8000 fős kontingese mellett a hadosztálynak 348rendelték alá Ney Károly vezetése alatt a KABSZ-ból már csoportjaikkal az SS-be lépett magyar önkénteseket, valamint október 15-én hajnalban a német szárazföldi haderő (Heer) 503. nehézpáncélos-osztályát is.
Horthy kormányzó proklamációja október 15-én, vasárnap 13 óra 10 perckor, majd 14.00 órakor is elhangzott a magyar rádióban. A Budapesten lévő német (és nyilas) csapatok – köztük a lovashadosztály részeivel – azonnal megkezdték a főváros fontosabb útjainak és hídjainak lezárását, amely manőverek mindegyike a Várhegy elszigetelését célozták. Mindezzel párhuzamosan zajlott a magyar katonai laktanyák lefegyverzése is. A Várhegy ostromát – azaz magát a „Panzerfaust” műveletet – azonban másnap hajnali 06.00 órára kellett halasztani, mivel az abban alkalmazni kívánt német harckocsik még nem vonultak fel teljes létszámmal.
Éjféltől kezdve a 22. SS-önkéntes-lovashadosztály erői teljesen körülzárták a Várat, miközben október 16-án, hétfőn hajnalban kisebb német alegységek tovább folytatták a főváros megbénítását célzó műveleteiket. Az éjjel folyamán a Vár környékén német harcfelderítő járőröket észleltek, amelyek helyenként egészen megközelítették a védők állásait. Hajnali 04.00 órakor Lázár Károly testőr altábornagy megkapta a jelentést, hogy a Vár lábánál gyülekező német harckocsik és a kíséretüket adó gyalogság támadáshoz rendeződik. Fél órával később, 04 óra 30 perckor a németek tűztilalmat rendeltek el azzal a feltétellel, hogy azt a magyarok oldaláról egy ellenállást megtiltó parancs követ. Mivel a német parancsnokoknak nem volt tudomása a Lakatos Géza miniszterelnök és Veesenmayer birodalmi követ közötti tárgyalásokról és az annak eredményeképpen a Testőrségtől visszavont tűzparancsról, hajnali 06.00 órakor kezdetét vette a Vár ostroma.
Az Otto Skorzeny SS-Sturbannführer vezette főerők északról, a Bécsi kapun keresztül készültek a magyar kormányzati negyed birtokbavételére. A menetoszlopban az aknamentesítést végző utászok mögött haladt Skorzeny VW Kübelwagene, mögötte haladt négy darab Tiger B típusú nehézharckocsi az 503. nehézpáncélos-osztálytól. Az elöl haladó 200-as 349toronyszámú századparancsnoki harckocsiban hatodikként a 22. SS-önkéntes-lovashadosztály magyarul is jól beszélő katonáját helyezték el, aki összekötőként a német harckocsizók számára elsősorban az útmutatásban és a nyelvi akadályok leküzdésében segédkezett.
A nehézharckocsik mögött haladt a tehergépkocsikon szállított gyalogság, sorrendben az 500. rohamutász-zászlóalj csoportja, majd a Jagdverband Mitte 2. és 3. százada, s végül a 600. SS-ejtőernyős-zászlóalj egy része. Ugyanezen az útvonalon a támadás második hullámát a 22. SS-önkéntes-lovashadosztály katonái által kísért, két darab Tiger B típusú nehézharckocsi alkotta. Ugyancsak a lovashadosztály katonái kísérték a Váralja utcán meginduló három német nehézharckocsit is, amelyek Koronaőrség laktanyája felé vették útjukat. A támadás további kisegítő irányában nyugatról a Jagdverband Mitte 1. százada, míg délről – félkörívben – a wiener-neustadti hadapródiskola körülbelül 1000 fős zászlóalja kezdte meg a Vár megközelítését.
Mivel Lakatos miniszterelnök Lázár altábornagynak kiadott utasítása (a testőrök ne tüzeljenek a közeledő németekre) későn és pontatlanul érkezett meg, körülbelül 20 perces tűzharc bontakozott ki. A szórványos összecsapások során hét német katona és két magyar testőr életét vesztette, míg további 14 német katona és hét magyar megsebesült. A hadosztály zömének első inkább politikai, mintsem katonai bevetése ezzel véget ért, alakulatai rövid időre visszatértek kiképzési körleteikbe.
A német halottakat október 20-án ravatalozták fel a Várban, ahol a 22. SS-önkéntes-lovashadosztály katonái is díszőrséget adtak.
