Irodalom

Teljes szövegű keresés

Irodalom
Baránszky-Jób László: Új Valéry-fordítások. Mk 1946. 557–559. – Keszi Imre: Karácsonyi verseskönyvek. Csill 1947.[!] 55–58. – Antal Gábor: Jegyzetek Somlyó György: Láttátok-e című verseskötetéhez. Pol 1948. 4. sz. – Bóka László: Novella, életrajz, regény, vers. ÚjMo 1948. 5. sz. – Kereszthelyi Zoltán: Hat verseskönyv. Kort 1948. 254–255. – Sebestyén György: Somlyó György: Láttátok-e? Új Szántás 1948. 182–183. – Sőtér István: Somlyó György. S. I.: Négy nemzedék. 1948. 268. és S. I.: Gyűrűk. 1980. 74. – Pándi Pál: Költők a könyvnapon. MűvN 1950. 6. sz. 21–22. – Sós Endre: Új idők dalai. MNemzet 1950. aug. 24. – Szabolcsi Gábor: Somlyó György: Seregszemle. Ttáj 1950. 181–182. – Keszi Imre: Mai költészetünk kérdései négy verseskötet tükrében. Csill 1952. 222–235. – Kónya Lajos: Költészetünk mai helyzete. Csill 1952. 325–355. – Szabolcsi Miklós: Somlyó György: A béke erdeje. IU 1952. 4. sz. és Irodalom és felelősség. Szerk. Szabolcsi Miklós. 1955. 337–340. – Nagy Péter: Vallomás a békéről. IÚ 1953. máj. 21. és N. P.: Mérlegen. 1955. 86–93. – Pándi Pál: Vallomás a békéről. Csill 1953. 1373–1376. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. 84–91. – Aczél Tamás: Somlyó György: A Visztula sellője. Csill 1955. 682–683. – Bölöni György: Somlyó György: Jegenyék a parton. Csill 1955. 2336–2338. – Lányi Sarolta: Elkésett jegyzetek Somlyó György verseiről. IÚ 1955. 41. sz. – Abody Béla: Somlyó György: Ablakban. ÚH 1956. 7. sz. 74–75. és A. B.: Indulatos utazás. 1957. 200–204. – Boldizsár Iván: Somlyó György: Ablakban. Béke és Szabadság 1956. 16. sz. – Görgey Gábor: Somlyó György: Talizmán. MNemzet 1956. aug. 9. – Héra Zoltán: Somlyó György: Talizmán. SzabN 1956. jún. 14. – Komlós János: Somlyó György: Ablakban. IÚ 1956. 20. sz. – Nagy Péter: Nyári esték. Csill 1956. 389–394. – Petrovácz István: Somlyó György: Jegenyék a parton. Ttáj 1956. 128. – Simon Zoltán: Somlyó György: Talizmán. Alf 1956. 5. sz. 186–187. – Nagy Péter: Somlyó György: Emlék a jelenről. EstiH 1958. aug. 10. és N. P.: Rosta. 1965. 410–411. – Szabó György: Somlyó György: Szélrózsa. ÉI 1959. 29. sz. – Szabolcsi Miklós: A modern francia költészet Somlyó György újabb műfordításai tükrében. Nagyv 1959. 759–763. és Sz. M.: Elődök és kortársak. 1964. 284–293. – Ungvári Tamás: Két műfordító. MNemzet 1959. júl. 4. – (Bokor László): Somlyó György: Ami élni segít. Nszab 1960. nov. 12. – Ungvári Tamás: Ami élni segít. MNemzet 1960. okt. 12. – Szerdahelyi István: Somlyó György: Szélrózsa. Ktáros 1961. 115–116. – Abody Béla: Somlyó György: Tó fölött, ég alatt. A könyv 1962. 8. sz. 26–27. – Almási Miklós: Miért 602hal meg az ember? FilmSzínhMu 1962. 17. sz. – Bokor László: Somlyó György válogatott versei. ÚÍ 1962. 668–670. – Garai Gábor: Hozzászólás egy könyvkritikához. ÚÍ 1962. 910–912. és G. G.: Eszköz és eszmélet. 1965. 157–161. – Szauder József: Költő a változó világban. ÉI 1962. 31. sz. – Horváth Zsigmond: Somlyó György: A költészet évadai. Je 1963. 1188–1189. – B. Nagy László: A költészet évadai. Kr 1963. 4. sz. 53–55. és B. N. L.: A teremtés kezdetén. 1966. 377–384. – Rónay György: Somlyó György új fordításai. Nagyv 1963. 432–438. és R. Gy.: Fordítók és fordítások. 1973. 95–109. – Sükösd Mihály: A költészet évadai. ÉI 1963. 44. sz. – Farkas László: Somlyó György: Szemfényvesztő fügefa. ÚÍ 1964. 887–889. – Futaky Hajna: Szemfényvesztő fügefa. Je 1964. 894–895. – Garai Gábor: Küzdelem a teljességért. ÉI 1964. 9. sz. és G. G.: Eszköz és eszmélet. 1965. 162–165. – Harsányi Zoltán: Somlyó György: Szemfényvesztő fügefa. Kr 1964. 5. sz. 60–61. – Kabdebó Lóránt: Összegzés utáni számvetés. Ttáj 1964. 7. sz. 3. – Kardos Pál: A költészet évadai. Nagyv 1964. 1095–1097. – Rónay György: Somlyó György: A költészet évadai. Kort 1964. 152–155. és R. Gy.: Olvasás közben. 1971. 404–410. – Tamás Attila: Somlyó György: Szemfényvesztő fügefa. Kort 1964. 819. – Tamás István: A költészet évadai. A Könyv 1964. 142. – Tamás István: Somlyó György: Szemfényvesztő fügefa. A Könyv 1964. 189. – Vass József: Somlyó György: Szemfényvesztő fügefa. Alf 1964. 376–378. – Erki Edit: Az Élet és Irodalom látogatóban Somlyó Györgynél. ÉI 1965. 46. sz. és Látogatóban. Szerk. Erki Edit. 1968. 329–335. – Fodor András: Somlyó Györgyről. A Könyv 1965. 85–86. – Hubay Miklós: Miért hal meg az ember? H. M.: A megváltó mutatvány. 1965. 258–261. – Kiss Ferenc: Gondolatok a kritikáról. Somlyó György esszéinek margójára. Je 1965. 178–182. – Rónay György: Az olvasó naplója. Somlyó György: Tó fölött, ég alatt. Vig 1965. 300–305. és R. Gy.: Olvasás közben. 1971. 411–420. – Sinka Erzsébet: Somlyó György: A költészet évadai. ItK 1965. 268–269. – Bőgel József: Somlyó György: Szélrózsa. Kr 1966. 12. sz. 50–52. – Devecseri Gábor: Szélrózsa. Látogatóban Somlyó Györgynél. Tük 1966. 6. sz. és D. G.: Lágymányosi istenek. 1967. 446–452. – Garai Gábor: Szélrózsa. 2. Nagyv 1966. 929–931. és G. G.: Meghitt találkozások. 1969. 167–173. – Maróti Lajos: Könyvek között. Napj 1966. 8. sz. 4. – Nagy Péter: Szélrózsa. Nszab 1966. márc. 23. – Ungvári Tamás: "Pontos lehetetlenség." ÉI 1966. 14. sz. – Devecseri Gábor: Ami élni segít. D. G.: Lágymányosi istenek. 1967. 440–445. – Almási Miklós: Az író felel: Somlyó György. Kr 1968. 6. sz. 18–20. és S. Gy.: A költészet vérszerződése. 1977. 32–37. – Faragó Vilmos: Érzelmes utazás. ÉI 1968. 6. sz. és F. V.: Perben – harag nélkül. 1969. 286–289. – Fenyő István: Mesék a mese ellen. ÚÍ 1968. 3. sz. 123–125. és F. I.: Két évtized. 1968. 506–510. – Fülöp László: Somlyó György két könyvéről. Kr 1968. 9. sz. 56–58. – Kabdebó Lóránt: Somlyó György: Mesék a mese ellen. Ttáj 1968. 475–476. – Kenyeres Zoltán: Tájak és mesék. Nszab 1968. jan. 25. – Maróti Lajos: Mesék a mese ellen. Napj 1968. 7. sz. 10. – Rónay György: Az olvasó naplója. Somlyó György: Mesék a mese ellen. Vig 1968. 200–202. és R. Gy.: Olvasás közben. 1971. 421–423. – Vas István: Egy mai költő. Kort 1968. 1328–1331. és V. I.: Megközelítések. 1969. 337–346. – Vészi Endre: Somlyó György: Mesék a mese ellen. Nművelés 1968. 2. sz. 37. – Faragó Vilmos: A "Vorläufer." ÉI 1969. 36. sz. – Fenyő István: Költő és költészet a mai világban. Nagyv 1969. 467–468. és F. I.: Figyelő szemmel. 1976. 364–369. – Héra Zoltán: A költő és a nemzet. Nszab 1969. szept. 14. – Katona Jenő: Lírikus esszéisták és esszék a líráról. Kort 1969. 48–50. – Lengyel Balázs: Somlyó György: A költészet évadai. Kort 1969. 316–319. – Rónay László: Somlyó György: Füst Milán. Kr 1969. 11. sz. 56–57. – Devecseri Gábor: Somlyó György Hármaskönyve. Ktáj 1970. 5. sz. 13. és D. G.: Lágymányosi istenek 1979. 530–533. – Dévényi Iván: Somlyó György: Füst Milán. Életünk 1970. 473–475. – Garai Gábor: Somlyó György köszöntése ötvenedik születésnapján. ÉI 1970. 48. sz. – Görgey Gábor: Amennyire lehet, nem ölünk. ÉI 1970. 48. sz. – Hámos György: Hol áll meg a csillag? Nszab 1970. nov. 1. – Juhász Ferenc: A mesét-nem-akaró költő magánya. J. F.: Vázlat a mindenségről. 1970. 116–124. – Németh S. Katalin: Somlyó György: Hármastükör. Ttáj 1970. 1160–1161. – Örkény István: Hol kezdődik a mi korunk? ÚÍ 1970. 9. sz. 121–123. – Pálmai Kálmán: Somlyó György: Füst Milán. It 1970. 698–703. – Pomogáts Béla: Kalandok és törvények. Jegyzetek Somlyó György költészetéről. Je 1970. 993–999. – Pór Péter: Somlyó György: Füst Milán. Vság 1970. 2. sz. 100–102. – Rónay György: A tükör és a tükörkép. ÉI 1970. 26. sz. – Szekrényesy Júlia: A költészet helyzete korunkban. Beszélgetés Somlyó Györggyel a nemzetközi költőtalálkozóról. MH 1970. máj. 3. – Wéber Antal: Somlyó György: Hármastükör. Nszab 1970. jún. 20. – Rónay László: Kalandozások a világlíra tájain. Napj 1971. 11. sz. 1. – Vadas 603József: "Ez" és "az". Somlyó György válogatott műveiről. It 1971. 190–198. – Alföldy Jenő: A költészet évadai. Alf 1972. 2. sz. 84–86. – Bikácsy Gergely: Mese most és itt. ÉI 1972. 24. sz. – Csűrös Miklós: A költészet évadai. 3. ItK 1972. 735–736. – Fenyő István: A költészet évadai. Nagyv 1972. 453– 455. és F. I.: Figyelő szemmel. 1976. 369–374. – Futaky Hajna: Költészet és megismerés. Je 1972. 853–857. – Fülöp László: A mesék második könyve. Kort 1972. 1327–1329. – Kabdebó Lóránt: A mesék második könyve. Kr 1972. 5. sz. 26. – Rónay László: Találkozás az új francia költészettel. Nagyv 1972. 933–935. – Sinka Erzsébet: Az egyetemes művészet láncszemei. ÉI 1972. 7. sz. – Szabó Anna: Hallomás. Alf 1972. 3. sz. 79–82. – Szekrényesy Júlia: A költészet kalandja. ÉI 1972. 29. sz. – Tandori Dezső: "Mint az ember egy mesében". Napj 1972. 7. sz. 10. – Vörös László: A mesék második könyve. Ttáj 1972. 8. sz. 76–77. – Ágh István: Hódító hódoltjaiban. ÉI 1973. 23. sz. – Bata Imre: A költészet évadai. 3. It 1973. 777–781. – Demény Ottó: Szélrózsa. MH 1973. ápr. 29. – Fodor András: Arcképvázlat Somlyó Györgyről. F. A.: A nemzedék hangján. 1973. 54–59. – Garai Gábor: Triptichon Somlyó Györgyről. G. G.: Elférünk a földön. 1973. 158–161. – Rónay György: Keatstől Nerudáig. R. Gy.: Fordítók és fordítások. 1973. 95–109. – Bányai Gábor: Műhelybeszélgetés Somlyó Györggyel. Nszab 1974. aug. 11. – Gachot, François: Mesék a mese ellen. Nagyv 1974. 1428–1429. – Garai Gábor: A szélrózsa minden irányában. ÚÍ 1974. 2. sz. 115–117. – Lengyel Balázs: A változatosság gyönyörködtet. ÉI 1974. 48. sz. és L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. 1977. 112–118. – Orbán Ottó: Szélrózsa. Nagyv 1974. 946–948. – Örkény István: Somlyó György regényéről. Kort 1974. 1309–1310. – Szabó Ede: Fordításkritika helyett. Kr 1974. 2. sz. 21–22. – Vas István: Egy naiv költő. V. I.: Az ismeretlen isten. 1974. 487–496. – Bányai Gábor: A király hajói. Nszab 1975. jan. 14. – Farkasházi Zoltán: Az első tíz év. Beszélgetés Somlyó Györggyel. Kort 1975. 1218–1221. – Hajdú Ráfis Gábor: A rögtönzések negyedik könyve. Nszab 1975. nov. 20. – Iszlai Zoltán: A költő olvas. ÉI 1975. 34. sz. – Mezei András: Megkérdeztük Somlyó Györgyöt – intellektuális költőnek tartja-e magát? ÉI 1975. 11. sz. és M. A.: Megkérdeztük… 1976. 146–150. – Alexa Károly: Két szó között. Kr 1976. 7. sz. 23–24. – Alföldy Jenő: Épp ez. Költő a lant kezében. ÉI 1976. 33. sz. – Lengyel Balázs: Somlyó György újabb tanulmányai. Nagyv 1976. 1581–1584. – Siki Géza: Somlyó György: Épp ez. Vig 1976. 713.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages