HAJNAL GÁBOR (1912) (RÓNAY LÁSZLÓ)

Teljes szövegű keresés

HAJNAL GÁBOR (1912)
(RÓNAY LÁSZLÓ)
Hajnal Gábor (1912) "formai gazdagságával, a klasszikustól az oldottan zenei eszközökig terjedő változatosságával, mértéktartásával és szikárságával… 440meglepetéseket tartogat számunkra" – írta a négy nemzedéket bemutató 1948-as költői antológiában Sőtér István. Addigra a költőnek több verseskötete is megjelent. Az Argonauták körében indult, de idilli, szigetre kívánkozó, nosztalgikus hangját hamar rekedtté, érdessé tette saját sorsának sok keserű hányattatása. "Légy csontkemény, mint odakint a tél!" – így foglalta össze akkori ars poeticáját A szegény panasza (1947) című kötetben. Verseit ritkán hevíti át általánosabb érvényű mondanivaló, rendszerint a maga világára irányítja figyelmét, józan keserűséggel vet számot kilátástalan sorsával. E kötetében néhány szép munkásverset írt, amelynek hatását azonban rontotta, hogy a költő kívülük-fölöttük állva igyekezett keserű sorsukból adódó morális igazságokat fogalmazni. Ez a világszemlélet részben költői alkatából, egyéniségéből fakadt, részben Hölderlin példájából, akinek Hajnal Gábor már ifjúságától elkötelezettje lett. 1948-ban Lukács György bevezetésével jelent meg Hölderlin-fordításkötete, s bár e tolmácsolások művészi színvonalával kapcsolatban jó néhány fenntartást hangoztatott a kritika, nyilvánvalónak látszott, hogy a kereső-tájékozódó költő nemcsak világirodalmi témára lelt, hanem a maga mintájára is.
Termékeny lírikus, aki látszólag minden élményt versbe tud foglalni. Könnyedén cikázik témáról témára, látszólag sugaras változatossággal követi nyomon az élettényeit. Pedig mindez inkább a látszat: Hajnal Gábort folytonos fogvacogtató rémület jellemzi, ez rántja görcsbe versformálását, s ez teszi majdnem folytonos pokoljárássá költészetét. "Alkat és történelem szorító találkozásából panaszlik elő ez a félelem – írja Faragó Vilmos –, mióta él, folyton puszta önbecsülését és még pusztább életegzisztenciáját érzi halálosan fenyegetettnek." Egészen Az idő szelébenig (1965) úgy látszott, hogy ezek a maga felidézte démonok és látomások végül maguk alá temetik, kiszívják belőle a tartást, az egyéniség karakterisztikumát. A Szédül az erdő (1968) azonban új hangot, új tartást hozott költészetébe. Alapélménye most sem változott, de puritánabb, eszköztelenebbé vált verseiben, melyeknek az a konklúziója: "Egyetlen vigasz a nihil", eljutott a pesszimizmus filozófiai kivetítéséig. Így lehet, hogy a Boszorkányéj (1971), mely talán legkeserűbb kötete, már magában hordja a vigasztalást is:
Tűnődve
tétovázva
csendesen
nézem csak
hogy múlik el
életem.
Csillagok
kísérnek-e
utamon
mindegy már
az eget sem
kutatom.
 
Tudom az
áldott semmi
befogad
loholtam
céltalanul
be sokat
fák közül
békaének
rámhajol
élek még
halk öröm cseng
valahol.
(Lábadozás)
441Az öregedő költő, aki oly sok szkepszissel, oly kiábrándultan nézte a világot, mintha "újra tanulna járni". Válogatott verseinek gyűjteményében (Antennák, 1976) egész ciklust szentel e gondolatnak. Igaz, léptei nem oly könnyedek, mint valaha, szívverése is nyugtalan, kihagyó. De ugyanolyan szívós elkötelezettséggel keresi a hétköznapokban az emberi jeleket, s ugyanolyan szenvedélyesen szeretné a maga esendő eszközeivel megváltani a világot. Egy mindvégig következetes versírói magatartás teljesedik ki, nyeri el igazolását e kötetben.
Hajnal Gábor nagyon sokat tett a német irodalom hazai megismertetéséért. Hölderlin mellett lefordította Goethe Pandoráját, Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című drámáját, Schiller Szemléjét, s Kalandozások (1971) címmel jelentette meg kisebb műfordításainak gyűjteményét. "Fiatal költő koromban – írja bevezetésében – Hölderlin és a romantikusok, később, főként a legutóbbi évtizedben, az expresszionisták és a mai költők, a kortársak fordítása jelentette a legnagyobb élményt számomra." Elsőrendűen mindig az a cél vezette fordítás közben, hogy "saját határait tágítsa", a gyűjteményben tehát "szükségképpen szerepel… mindaz, amivel különböző antológiák szerkesztése folyamán foglalkoznia kellett, és ami korántsem tehertétel ugyan, mert hiszen jó és érdekes anyag, de a költő-műfordítói karakter határozott arcvonásait mégis kissé általánosabbra mossa a kelleténél" (Rónay György). Mindez persze együtt jár a maga vállalta "szolgálat"-tal, annak alázatos, önmagát is sokszor feladó és csorbító tartásával. Hajnal Gábor ugyanis nemcsak magyarul tolmácsolja a német líra gyöngyszemeit, hanem rengeteget tett a mai magyar költészet külföldi megismertetéséért is. E törekvésének egyik legszebb eredménye a Gerhard Fritsch szerkesztésében megjelent Neue Ungarische Lyrik című antológia (1971).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages