Nádasdy család. (Nádasdi gróf, Fogarasföld örökös ura.)
Nádasdy család. (Nádasdi gróf, Fogarasföld örökös ura.)
Hazánk ősrégi, ma is virágzó mágnás családainak egyike. Eredetét – mint kétségtelenül tősgyökeres magyar származású* – azon Nádasd nevü nemzetségből (genus) veszi, mely a honfoglalás első korszakában a Dunántúl nyerte birtokait. A Nádasdy nemzetség* sarjadékait már korán két ágon látjuk virágzani, az egyik ág Chupon (Csopon) nevet, a másik Petenedi (vagy Petenyédi) nevet viselt; azonban e két ágazatot mindeddig elegendő oklevelek hiányában nem sikerült összekapcsolhatni. Itt csak mellékesen érintvén, hogy egy Nádasdy Perlup nevű gróf (comes) már 1299-ben a vasvári káptalan előtt zálog-szerződést tesz;* a tudós Wagner eléadását vesszük figyelembe, mely szerint a Nádasdy grófok a kihalt gersei Pethő családdal egy közös törzsből erednek. Nevezett iró kiadott nemzék-tani munkájában* a Csopon törzsbűl jelöli ki a Nádasdyak kiágazását, és az tagadhatatlan, miszerint eme származtatásnak az első három, sőt négy ízig okleveles bizonyitására találunk.* *
Egy mult századi történet-irónknak határozatlan véleménye nyomán, a Nádasdy ős magyar család törzsét egy sereg genealogus a britt Edvard fiaival költöztetve honunkba, bizonyos Ospatin és Butiko horvátországi bánnal hozzák kapcsolatba; azonban nagy tévedéssel. T. i. a tudós Pray György (Annales II. p. 183.) csak határozatlanul említi azon véleményt, hogy Ospadinnak (vagy Ospetinnek) őse a britt Edvard fiaival jött volna a magyar földre, s hogy ettől származnának a Nádasdyak, továbbá, hogy Britannicusnak is irattak volna előbbi hazájukról, holott a bretannicus név elrontva a horvátországi Prodaniczi birtok nevéből keletkezett. Hasonló mese Kerchelich után Butiko tengermelléki bánnak is (ki 1250-ben élt) e család ősei közé számitása, mely állitás pusztán azon véletlen körülményen alapszik, hogy Butiko (v. Buteko) horvátul kacsát jelent, a Nádasdyaknak pedig czimerében szintén kacsa van, s véletlen találkozásból kész lett a következtetés a családi kapcsolat megalapitására; holott a nevezett tengermelléki bán Butiko, fia volt azon Cziriaknak, kitől a kihalt Corbaviai grófok családja származott, és a kiknek családfáján a már följebb nevezett Ospetint is megtaláljuk. (Lásd e munka III. köt. 46. lapján a Corbaviai családfát.) Igaz, hogy a Corbaviai családnak is kacsa van a czimerökben, de három viz (vagy csíkolat) fölött, a Nádasdyaknak pedig szintén kacsa a czimerök, de nevükre vonatkozólag nádasban áll. De a czimer-hasonlóság nem bizonyít semmit, sőt a tökéletes czimerazonság sem, mint ezt a czimertanban jártasok nagyon tudják, de a mit példákkal bizonyitgatni hosszas dolog lenne. – Már a legrégiebb időkben is a Nádasdy család mindég magyar eredetünek irarott, igy a hires nádor Nádasdy Tamásnak titkára Szent-Györgyi Gábor, urának életirásában azt határozottan a régi gróf Pethenedi magyar családból származtatja, midőn irja: „Thomas Nádasdy ex vetusta Comitum Pethenediorum prosapia, antea quidem clara, et illustri, sed injuria postea temporum, ut sunt res humanae perpetuis fortunae vicibus obnoxiae, attenuata, et ad ordinem equestrem redacta etc. Lásd Kovachich, Scriptores minores I. 129.
L. Horvát Istv. Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről, 59. lapon, a Nádasd nemről csak két oklevélnek, egy 1340-iki és egy másik 1371-ik éviről van említés. – L. Kéza Chronicon; edid. Podhraczhy p.
Nádasdy II. Tamás, Kristófnak fia, II. Ferdiand király tanácsosa is mindég de Pethenyed praedicatummal 1620-ban is. Lásd Sitzungsberichte der kais. Akademie der Wissensch. Phil.-hist. Classe XXVIII. Bd. 469–471. lap.
Fejér, Cod. diplom. tom. VI. vol. 2. p. 217.
Wagner C. Collectanea geneal. histor. dec. II. p. 95.
Fejér, Cod. dipl. tomo VIII. vol. 4. p. 438. és 457. E két – 1340. és 1371-ik évről oklevél az, melyeket Horváth Istv. id. helyen említett.
E származékrend következő:
Comes Chopon de genere Nádasd; Lőrincz; Andronik; I. András; Márk; Péter v. Pető a gersei Pethő-k törzse; László † 1340. előtt.; Dénes † 1340. előtt.; II. András 1293.; Margit 1371. (Magyar Pálné).
Az e táblán állók közűl I. Andrásnak fiai László és II. András Trencsényi Máté ellenében Robert Károly király hívei lévén, miután Trencsényi Máténak pártja győzött, László meggyilkoltatott, és egyetlen leánya Margit,* Magyar Pálnak a gimesi várnagynak hitvese lön. – Dénes nejével együtt a reájok gyujtott házban fulladt meg. A harmadik testvérnek II. Andrásnak fia volt Tamás,* a ki Wagner szerint törzse lett a Nádasdyaknak.
Mások szerint e Margit, Dienesnek leánya volt.
Ellenben a Geneal. authent. tom. I. és II. kézirati gyüjtemény szerint Tamás nem II. Andrásnak, hanem Lászlónak fia volt.
Azonban ugyancsak Wagner szerint* a Nádasdy-ak a Petenedi* grófoktól (comes) származnak; de ezen ágat – mint följebb mondók – a Csupon ággal eleddig összekapcsolni nem tudjuk.* Ugyancsak a Petendi gróftól származott a Nádasdy grófok Darabos nevezetű nemesi ága is, egy a Dunántúl szélesen elterjedt, előkelő birtokos család, melynek tagjai Nádasdi Darabos, s gyakran csupán Nádasdy nevezettel éltek, míg 1642-ben fiágon kihaltak. A nemzékrend, tehát az annyiszor említett Petendi gróftól kezdve következőleg* származott le:
Tabulae genealogicae Mss. tab. XXI.
Dunántul Pecsenéd nevü falu van Soprony vármegyében, Petend nevü falu van Somogy és Zala vármegyében, hasonló nevü puszta van Somogy, Zala, Veszprém és Fejér megyékben; de melyik ezek közűl az, melyről a Petenedi vagy Petenyedi grófok neveztettek, vagy egy sem közűlök, azt meg nem mondhatjuk. Legközelebb áll a valószínűség a Soprony megyei Pecsenédre nézve; mire nézve a családi levéltáron kivül talán az Esterházy család levéltára adhatna legtöbb felvilágosítást. – De a Petenéd (vagy Petenegh) névből a paczinák szó gyártását, és e fonalon ismét a Bissenus vagy Bessenyő nembőli eredeztetést ráfogni a család eredetére ismét tévedésnek kell kijelentenem.
A Petendi ágnak a Csupon-okkal való kapcsolatát talán akkor lehetne némileg eszközölni, ha a Chopon név egy volna az oklevelekben előforduló Chepan (vagy is István) névvel, miután mint a következő táblázat mutatja, Tamásnak, a Nádasdyak bizonyos törzsének a Petenédi leágazás szerint István nevezetü volt a nagyatyja.
Wagner, Tabulae genealogicae Ms. tab. XXI. – Ezen kívül óvatossággal használtam itt mindazon ismertetéseket, melyek e családról eddig, több vagy kevesebb alapossággal (főleg eredetét tekintve) megjelentek, nevezetesen 1) Nádasdy Tamásról, Hormayr. Mednyánszky Taschenbuch, 1820. foly, 84–109. – 2) Nádasdy nemzetségről, Hormayr-Mednyánszky Taschenb. 1825. foly. 247–268. l. – 3) Nádasdy családról Tudományos gyüjtem. 1829. XII. köt. – 4) Fillértár 1835-ki foly. 25. 26. szám. – 5) Horváth Mihály, Gróf Nádasdy Tamás élete, Budán 1838. – 6) Extrait de l' Annuaire historique et biographique Souverains et Personages de diverses nations, Paris, 1844. – 7) F. Magyarországi Minerva 1830. I. köt. – 8) A gothai Almanachok stb.
I. tábla.
Petend Comes de gen. Nádasd. 1229.; László; Teodor v. István dictus Darabos; István; János; Lőrincz de Nádasd 1364.; Benedek 1364.; Steme.†; László.; Lőrincz; Venczel.; Domokos 1364.; Tamás mester de Nádasd 1400.; András; Illés. †; Ilona (Elöljáró Dániel máskép Gál); Gáspár (Serényi Erzse); Folyt. II. táblán. Menyhért. †; Osváld; Gálffy István; Imre; Ferencz. 1486. †; Tamás; Margit (Kövér Mihály); Tamás.; Lőrincz.; Gáspár 1479.; Péter.; Anna 1545. †; Márton 1523.; Farkas 1554. 1564.; Boldizsár; András (Zalay Kata); István (Tarródy Bora); Gáspár; Márton (Bocskay Anna); Péter 1591.†; Kata (telekesi Török Pál); Bora (berzenczei Zalay); János 1592. †; Zsuzsa (Somogyi Farkas); Magdolna (Lőrinczfalvy Kristóf); Margit (Györkény Péter); Gertrud (Halai Gábor).
II. tábla.
Gáspár, ki az I. táblán. (Serényi Erzse); László 1472. (Sankfalvi Kata); Ferencz 1492. (1. Véssey Orsolya † 2. enyingi Török Anna) a grófi ág törzse. Folyt. III. táblán.; Tamás szalavári apát.; László 1492. (horhidai Ebres Ilona); János Darabos-ág.; Pál 1545. 1591. Vas v. alispán. (pókateleki Zomor Krisztina); Tamás 1566. Vas v. alisp. (Lengyel Kata); György 1620. (Draskovich Klára); Farkas; Sándor.†; Bora (Dessewffy János); Ferencz.; Márton.; György.; Gáspár.; István; János † 1658.; Imre; János; Boldizsár de Német-Szecsőd 1628. Vas v. alisp. 1653. (Tarródy Orsolya); Gábor.†; László.†; Menyhért.†; Ádám.; László 1654.; András (telekesi Török Margit); Orsolya (Geiger Miklós); Erzse (Sándor György); Kata (Palásthy István); Tamás (Meszlényi Éva); Boldizsár.†; Pál.†; Éva (Bellesich János); Judit (Nagy Mihály); Klára (Sallér István); Mária (Bertalan Ádám); Imre (Márffy Anna); László.; Teréz (Lengyel Lajos).
III. tábla.
I. Ferencz 1492, ki a II. táblán. (1. Véssey Orsolya † 2. enyingi Török Orsolya); I. Tamás sz. 1498.† 1562. nádor (Kanisay Orsolya); Zsuzsa (Ghyczy Jósa); Jakab elesett az Unnál 1556.; Kristóf 1554. (devecseri Choron Margit); Krisztina (1. Dánielffy Gáspár, 2. Bezerédj Gerg.); László 1594.; Anna (Majláth István); II. Tamás † 1620. febr. 29.; Orsolya (1. Czobor Márton, 2. Pethő Gásp.); László (Zichy Zsuzsa); László.; II. Ferencz sz. 1555.† 1604. Dunán inn. orsz. fő kapit. (Báthori Erzse); László.†; Márton.†; András †; I. Pál 1613. 1650. tábornok kir. főkomornok (1. Forgách Judit, 2. Révay Judit); Anna (Zrinyi Miklós); Kata (homonnai Drugeth György); III. Ferencz országbiró lefejezt. 1671. (gr. Esterházy Julia); Anna-Mária apácza.; IV. Ferencz v. b. tit. tan. lovas táborn. (1. Széchy Erzse † 2. Herberstein Margit † 3. Schrattenbach Róza); István Vas v. főisp- 1669. (Tököly Mária); Pál 1714. Bodrog v. főisp. (gr. Gilleis Anna) †; Florián helyt. tan.†; III. Tamás korona őr † 1734. (gr. Draskovich Kriszt.); László csanádi püspök † 1730.; Erzsébet † 1682. (gr. Draskovich Miklós orszbiró); M. Magdolna* (gr. Draskovich János fő komor.); Leopold Flor. főkanczellár † 1785. máj. 31. (gr. Trautmansdorf Maria-Joz.); Folyt. IV. táblán. Boldizsár kanczellár (gr. Berényi Erzse); József Ker. ezredes.; Ferencz sz. 1708.† 1783. Horvát orsz. bán altábornagy (1. Rottal Mária 2. b. Malatinszky Mar.); Folyt. köv. lapon. Erzse (1. gr. Forgách Zsigmond 2. Végh Péter tárnok).
*)Ezeknek testvéreik még: Miklós 1684-ben kácsi apátur, 1689-ben pécsi s pozsonyi majd sebenigói püspök. – Katalin, Teréz és Zsófia, összesen tizenegy.
Ferencz, ki az előbbi lapon. sz. 1708. † 1783. Horv. orsz. bán. altáborn. (1. b. Rottal Mária 2. b. Malatinszky Mar.); Ferencz szül. 1745.† 1802. Fejér v. főisp. (1. Erdődy Cecil 2. gr. Aichpichl M. Ter.); Tamás szül. 1749.† 1800. altábornagy (1. b. Kaldschmidt Mária 2. gr. Lichtenberg Jozefa); Borbála sz. 1750.† 1811. (gr. Erdődy Lajos); Tamás sz. 1792. jun. 24. cs. kir. kam. (gr. Grovestin Jacobine); M. Alojzia sz. 1794. nov. 4. (gr. Brigido Pál); Ferencz József sz. 1767. sept. 14. (gr. Hoyos Mária); Lajos sz. 1768.† 1805. cs. k. kam.; Teréz sz. 1771. (gr. Trautmansdorf János); Tamás sz. 1778.† 1796. huszár őrnagy.; Amália sz. 1778. (gr. Clary Albert); Ferencz szül. 1799.† 1800.
IV. tábla.
Leopold Flor., ki a III. táblán. fő kanczellár † 1758. máj. 31. (gr. Trautmansdorf M. Joz.); M. Rebeka cs. ker. h. sz. 1728. jul. 9. (gr. Andrássy Károly); M. Julianna cs. ker. h. (gr. Szunyogh Ferencz); M. Terézia cs. ker. h. † 1798. jun. 19. (gr. Lamberg Ferencz); M. Erzse sz. 1742. jun. 7. alapitványi hölgy.; Mihály sz. 1746. sept. 19. fő ajtónálló (gr. Colloredo M. Teréz.); M. Jozefa sz. 1771.†; Leopold sz. 1772. † 1836. v. b. tit. tan. komár főisp. (gr. Pálffy M. Teréz.); Teréz sz. 1774. † 1795.; Mihály sz. 1775. † 1854. bécsi kam. elnök s állam-minis. (gr. Zichy Antonia); Ferencz Xav. sz. 1778. kancz. titk. (gr. Schmidegg Julia) †; Alajos sz. 1779. †; Ferencz paulai sz. 1785. † 1851. kalocsai érsek.; A. Mária (Kapy János); László (gr. Ráday Anna); Erzse (b. Sennyey Károly); Ágnes (Lipthay Imre); Ferencz sz. 1801. apr. 1. v. ausztr. minis. (Trautt Amália); Antonia sz. 1803. †; Leopoldina sz. 1804.; Ernesztina (gr. Batthyány Károly); Leopold sz. 1802. jul. 8. v. b. tit. tan. komáromi főisp. (gr. Forray Julia); Karolina sz. 1810. nov. 3. (gr. Batthyány Károly); Tamás sz. 1837. † 1856.; Ferencz sz. 1842. jun. 28.
E családfa I. és II. táblázatán a Nádasdi Darabos nemes ágazat leszármazását találjuk, sógorosodva a Dunántuli tenkintélyesb birtokos családokkal. Tagjai a hadi pályán kivül nagyobbára megyei hivatalokat viseltek, és – mint látjuk – közűlök a XVI. és XVII. százaban Vas vármegyében többen az alispáni székben ültek, mig a fiágnak 1642. táján* magva szakadt.
Mednyánszky szerint.
Megemlítve, hogy már Hunyady János kormányzó alatt Nádasdy László* a Zala sz.-adorjáni apátság védelmezésében tüntette ki magát a Stajerországból gyakran beütő szerencse-lovagok s más háborgatók ellen; nemsokára utánna a grófi ág egyik egyenes ősét Nádasdy I. Ferenczet látjuk föltünni, ki legnagyobb királyunk Hunyady Mátyás alatt a pánczélos lovas ezred kapitánya volt (1492.). Ennek második nejétől enyingi Török Orsolyától több gyermekei közül való volt I. Tamás, ki a legmagasb polczra, a nádorságra emelkedve, családját a legragyogóbb fényre emelte.
Ennek fia István 1460-ban élt. Lásd Kaprinal Dipl. II. 447.
I. Tamástól kezdve a család történelmi jelentőséget nyerve, folytonosan mutatott fel nevezetesb férfiakat, kiknek kimeritő élet- és korrajza kötetekre terjedhetne; azonban e munka megszabott köre a biographiai térre ki nem terjeszkedhetvén, itt genealogiai szempontból csupán az egyes családtagok nevezetesebb kitüntetéseik, előléptetéseik és jelesebb tetteikről szóló adatok jelölhetők meg.
I. Tamás, I. Ferencznek enyingi Török Orsolyától fia született 1498-ban. Budán tanulása után Olaszországban Bolognában és Rómában mívelé magát, és itt szerzé azon ismereteket, melyek őt későbben annyira kitünteték. Már 1525-ben mint a király híve egy apátság jövedelmeivel ajándékoztatott meg,* és tanácsnoki méltóságra emeltetett. 1526-ban jun. 25-én Speybe küldetett Ferdinand ausztriai főherczeghez követségben; nemsokára pedig a mohácsi vész után mint II. Lajos király özvegyének s pártjának híve járt Ferdinándhoz, hogy azt a koronára meghivja, és annak megválasztásában Tamás egyik fő tényező volt.* 1527-ben Bornemisza halála után Buda vár kapitányává lön; innen eszközlé Tata, Esztergom meghódoltatását Ferdinand részére. 1529-ben Szoliman török császár túlnyomó erejével minden vitéz ellentállás daczára elfoglalván a várat, Tamás is Szapolyai kezébe került, kitől azon föltétel alatt nyeré meg szabadságát, ha pártjára álland. Tamás őszintén megirá Ferdinandnak, hogy sorsa Szapolyaihoz esküdni kényteté, miért is Ferdinandtól a hűség esküjétől feloldozását kérte, mit az, – bár nem örömest – teljesített is. 1530-ban a Törökországba küldött Gritti helyébe kincstárnok lett, majd pedig Budának Rogendorf Ferdinand vezére ellen vitézül vitt védelmeért Szapolyai Jánostól Erdélyben Fogaras várát* és uradalmát nyerte örökös úri czimmel, nem sokára pedig Huszt várat és uradalmát a hozzá tartozó sóaknákkal. Utóbb miután 1531–1532-ben Gritti folytonosan élete ellen fondorkodott, Tamás kénytelen lett Ferdinand pártjára visszamenni, hol örömmel fogadtatott; és jegyesének a gazdag örökségű Kanisay Orsolyának fiusitása által, ipa Kanisay László és ennek fia Ferencz minden javaiban örökössé tétetett, és egyszersmind a belső tanácsosok sorába igtattatott. Ez időtől folytonosan és szilárdul I. Ferdinand részén találjuk Tamást, ki 1537-ben horvátországi bánná, 1540-ben ország birájává, 1552-ben fő hadvezérré,* végre 1554-ben pedig Magyarország nádorává tétetett. Meghalt 1562-ki junius 2-án nejének karjai közt Egervárott, honnan tetemei utóbb 1669-ben Lékára a családi sirboltba vitettek át. Nejétől Kanisay Orsolyától, kit 1535-ben vett nőül,* – korán elhalt László és Márton fiain kivül II. Ferencz fia maradt.
Podhraczky Tudományos gyüjt. 1834. VII. köt. és Pray Epistolae Procerum II. 30.
Horváth Mihály, Nádasdy Tamás élete 30. lap.
Fogaras várát – melynek birtokában I. Ferdinand által is megerősítetett, – Nádasdy Tamás, nővérével Annával Majláth Istvánnak adta, utóbb Békes Gáspár vette meg.
Catalogus maunscriptorum Bibl. Széchenyieano regnicolaris Musei nationalis. I. 729.
Történelmi-tár. Kiadja a m. Akademia III. 97., hol olasz számitás szerint az év 1534-et mutat. Kanisay Orsolyáról láss okleveleket Kaprinai Mss. B.tom. XXVIII. pag. 340-344.
I. Tamásnak apúl testvére Jakab a hadi pályán szolgálta hazáját, elesett a babocsai harczban Aly basa ellenében Berzenczénél a Rinya folyónál Szigethez közel, 1556. jul. 23-án;* mely harczon testvére Tamás is részt vett.
Timon p. 186.
II. Ferencz Tamás nádornak fia, alig kilencz éves korában elvesztvén atyját, anyja felügyelete alatt növekedett, és idővel hadi pályára lépvén, mint hadvezér, vagyis a Dunán inneni Magyarország főhadnagya szintén fényes nevet vívott ki magának. Ehez járult rettenthetlensége és roppant testi ereje, melynél fogva két törököt egyszerre fölemelni, és a levegőbe dobni birt. Kortársai általában „Fekete beg“-nek nevezték. Vezérsége mellett Vas vármegye főispánja és 1587-től kir. fő lovász mester volt. Meghalt Sárvárott 1604. jan. 4-én kora 49. évében.* Eltemettetett Lékán. Nejétől a hires Báthori családból eredt Báthori Erzsébettől († 1614.), kit a történet a csejtei vérfürdőkről ismer, három leánya maradt, kiknek egyike Zrinyi Miklóshoz, másika homonnai Drugeth Györgyhöz ment férjhez, ezeken kivül voltak fiai András, ki korán elhalt, és I. Pál.
Pethő Gergely M. Krón. 156.
I. Pál ősei nyomdokain szintén a hadi pályán szerepelt, és Kanisánál hősi hirt szerzett magának. 1604-ben Vas vármegye főispánja, 1622-ben a Dunántúli részek országos főkapitánya, kir. tanácsos, és kir. fő udvarmester lön. Miután már nagyatyja I. Tamás a nagyságosok rendében állott, és 1553-ban bárósági oklevelet nyert, I. Pál 1625-ben családjának a grófi rangot szerzé meg.* Első neje Forgách Judit, a második Révay Judit volt, kitől két gyermeke maradt III. Ferencz és Anna M. apácza.
Histor. herald. Handbuch. Gotha 1855. 638. lap.
III. Ferencz ismét egyike a család legjelesb férfiainak, ki azonban a legszerencsétlenebb korszakban élve, végre a haza szeretetének és ellenségeinek áldozata lett. Mint roppant dúsgazdag, korában Magyarország Crösusának neveztetett. Pottendorf várában csupán készpénze és drágasága négy millio forintára volt.* 1633-ban Vas vármegye főispánja, 1644-ben királyi tanácsos, 1646-ban kir. fő udvarmester, 1664-ben ország birája, Zala és Somogy vármegyék főispánja, v. belső titkos tanácsos, s utóbb a nádor halálával kir. helytartó lett. A tudományosság elémozdítására nézve müveltsége és pártolása emlékezetét fentartják az általa Pottendorfban 1658-ban kiadott Törvény gyüjtemény, valamint ugyanott 1664-ben nyomott Mausoleum pot. Regum Hung. czimű diszkiadás. Azonban belekeveredve, vagy bele vonatva a Wesselényiféle szövetségbe, noha megkegyelmeztetéseért a pápa is közbeveté magát, (lehet, hogy főleg vagyonára is áhítozó ellenségei ármánykodása miatt) 1671-ben april 30-án, miután minden méltóságaitól s javaitól megfosztatott, gyermekei pedig Domini de Cruce nevet kaptak, – hóhér-pallós által kivégeztetett. Nejétől gróf Esterházy Juliannától (szül. 1630. † 1669.) Esterházy Miklós nádor leányától, a táblázaton látható tizenegy gyermeke maradt. Ezek közűl István még 1669-ben Vas vármegye főispánja, nejétől gróf Tököly Máriától nemzé Pált, 1714-ben Bodrog vármegye főispánját, kinek hitvesétől Gilleis Anna-Mária grófnőtől gyermeke nem maradt.
Hormayr-Mednyanszky Taschenb. 1825. 263.
Második fia volt III. Ferencznek IV. Ferencz, kiről alább lesz szó.
Harmadik fia volt László, 1710-ben csanádi püspök, 1713-ban győri nagy-prépost és fejérvári őr (Custos).
Negyedik fia volt Tamás, 1713-ban somogyi főispán, 1715-ben korona-őr, és val. belső titkos tanácsos, a váthi uradalom szerzője. Meghalt 1734. jul. 5-én. Nejétől gróf Draskovics Krisztinától gyermekei nem maradtak.
Ötödik fia volt Miklós, 1684-ben kácsi apátur, 1689-ben pécsi nagy-prépost, és sebenigói püspök.
A leányok közül Krisztina gróf Draskovics Miklóshoz, Magdolna gr. Draskovich Jánoshoz mentek férjhez.
IV. Ferencz hadi pályát választva, nemsokára atyja halála után egy hadsereggel mint őrnagy a Rajna mellékére rendeltetett, hol vitéz tettei és szolgálatai alapján 1714-ben lovas tábornokságig emelkedett. Ő alapítá családja számára a felső-lendvai, és lepcsényi uradalmi majoratust, és később ő öröklé testvérének Tamásnak fia Pál halála után ennek is jószágait. Neje három volt: 1. gróf Széchy Erzsébet, 2. gr. Herberstein Margit, kitől Teréz leánya, utóbb orsolya apácza, született; 3-ik gróf Schrattenbach Róza Rebeka, kitől Leopold, Boldizsár, Ferencz, József, Júlia, Mária és Franciska gyermekei születtek. Ezek közül József ezredes volt, és magnélkül halt meg.
Boldizsár v. b. tit. tanácsos és kanczellár lett. Nejétől gróf Berényi Erzsébettől csak egy leánya Erzsébet előbb gróf Forgách Zsigmondné, utóbb Végh Péter tárnokmester neje volt.
Ferencz szül. 1708. oct. 27-én, katonai pályára lépvén, a mult század legnevezetesebb hadvezéreinek egyike lön, ki M. Terézia királyasszony alatt az örökösödési háborúban felejthetetlen érdemeket szerzett magának, főleg az ausztriai uralkodóház irányában. Történetdús életpályáját hosszas lenne ide iktatni.* Nagyszerü szolgálatiért a M. Terézia rend nagy keresztjével, v. b. titkos tanácsosi, Fejér megyei főispáni és altábornagyi ranggal jutalmaztatott, 1756-ban horvátországi bánná is kineveztetett, mely méltóságot haláláig 1783-ki mart. 22-kig viselte. Első nejétől gróf Rotthal Mária Maximilianától egy leánya Borbála és két fia Ferencz és Tamás maradtak. Amaz Fejér vármegye főispánja volt, és unokáiban fiágon már kihalt. Tamás (szül. 1749. † 1800.) a török háboru alatt tünteté ki magát, és altábornagy, Somogy megyei főispán, koronaőr, egy ezred tulajdonosa volt, két gyermekei közül fia Tamás (szül. 1792. jun. 24.) ez ág utolsója, cs. kir. kamarás szintén a hadi pályán szerepelt. Neje gróf Grovestin Jacobine.
Életrajzát és arczképét I. F.-Magyarországi Minerva 1830. I. köt. – Fillértár 1835-ki évfoly. stb.
IV. Ferencznek első fia, mint följebb említők, volt Leopold, a felső-lendvai uradalom birtokosa, ki a közhivatalos pályán szerzett érdemeket. 1730-ban helytartósági tanácsos, 1737-ben belső titk. tan. 1739-ben kir. kincstárnok, 1744-ben a tartományi biztosság elnöke; 1746-ban kir. fő lovászmester, sz. István rend nagy keresztese, és Magyarország kanczellára lett. 1751-ben nyerte családja részére is örökös czimül és családi méltóságúl a Komárom megyei örökös főispánságot. Meghalt 1758. máj. 31-én. Feleségétől gróf Trautmansdorf Mária Jozefától hat fia és hat leánya született; azonban fiai közűl csak I. Mihály élte túl.
I. Mihály (szül. 1746. sept. 19.) cs. kir. kamarás, val. belső titkos tanácsos, Komárom várm. örökös és valóságos főispánja és kir. főajtónálló mester volt. Vagyonában tetemes károsodást szenvedett a franczia országi financzialis catastrofák következtében. Nejétől gr. Colloredo M. Terezia csillag ker. és palota hölgytől tizennégy gyermeke született, tiz fia, és négy leánya. Fiai közül:
László m. kir. kincstári tanácsos volt. Nejétől gróf Ráday Annától, leánya Ágnes kisfaludi Lipthay Imre neje lön.
Paulai-Ferencz (szül. 1785. mart. 3-án Bécsben) papi pályára lépvén, fokonként mind magasabbra emelkedett, drégely-palánki lelkész, és honti alesperesből 1816-ban esztergami kanonok, szegzárdi apát, barsi főesperes, nagyszombati, majd a pesti középponti papnövelde igazgatója, kir. táblai ülnök, 1823. febr. 28-án váczi megyés püspök, val. belső titk. tanácsos, 1837-ben septemvir, Leopold rend nagy keresztese, 1840-ben sz. István rend közép keresztese, 1845-ben pedig kalocsai érsek lön. Meghalt 1851. jul. 21-én. Alapitványai és ajtatos hagyományai majd háromszáz ezer forintra mennek.
Xavér-Ferencz (szül. 1778. april. 24.) cs. kir. kam. és valóságos belső titkos tanácsos, negyven évig hivataloskodott a m. kir. udv. kanczellariánál. Szenvedélyes zenész, és a zenészet nagy pártolója volt. Nejétől gr. Schmidegg Julia csillag ker. és palota hölgytől két fia volt, de korán elhaltak.
II. Mihály (szül. 1775. sept. 6.) szent István rend vitéze, cs. kir. valóságos belső titk. tanácsos, a franczia háború alatt a magyar felkelő nemesség vezérlésében vett részt, utóbb a császári kamara elnöke, végre pedig cs. állam-tanácsos és miniszter lett. Meghalt 1854. mart. 18. Nejétől gr. Zichy Antoniától egy leánya maradt: Leopoldina és egy fia Ferencz-szeraf, ki 1801. april. 1-én született, 1824-ben lett cs. kir. kamarás, 1841-ben erdélyi kincstári alelnök, 1842-ben val. b. titkos tanácsos, 1843–46-ig az erdélyi kincstár ideiglenes elnöke, 1846-ban Mosony vármegyének, utóbb 1848-ig Árva vármegyének főispánja; 1851-ben a sopronyi kerület cs. kir. főtörvényszék elnöke, 1855. dec. 13-án a legfelsőbb cs. kir. urbéri törv.-szék elnöke, 1857. máj. 21-től cs. kir. igazság-ügy minister 1860-ig.* Nejétől Traut Amáliától gyermekei nincsenek.
Magyar sajtó 1857-ki 26. szám.
II. Leopold (szül. 1772. oct. 3-án) a család ez ágának feje, cs. kir. kamarás, val. belső titk. tanácsos; 30 évig a m. kir. helytartóságnál mint tanácsos hivataloskodott, Komárom megyének valós főispánja. Meghalt 1836. sept. 14-én. Nejétől gróf Pálffy Teréz csillag ker. és palota hölgytől két fia s több leánya született, a leányok közül már csak Karolina, gróf Batthyány Károlyné él, a fiúk közül
III. Leopold (szül. 1802. jul. 8-án) a Felső-Lendvai, Váthi, Nyéki, Hrussoveczi, Eörsi, Kis-Keszi stb. urodalmak birtokosa, cs. kir. kamarás, és val. belső titkos tanácsos, Komárom vármegyének örökös és valóságos főispánja úgy 1848. előtt, valamint 1860. óta a jelenig. Neje gr. Forray Julia csillag ker. és palota hölgy; kivel együtt mindketten a hazai jótékony intézetek, irodalom, és müvészet buzgó pártolói. Négy gyermekeik közűl kettő korán, majd a harmadik, a nagy reményű Tamás is (szül. 1837. sept. 30.) Münchenben épen tanulmányai végén, 1856-ki decemberben meghalván, a nagy fényű család jogosult reménye most, az egyedül élő Ferencz fiokban (szül. 1842. jun. 28.) összpontosul.
A gróf Nádasdy család czímere – mint följebb a metszvény is ábrázolja, a paizs kék udvarában náddal körülvett vizben egy vad kacsa, szétterjesztett szárnyait és nyakát föltartva. A paizs fölött grófi korona, azon paizs áll, melynek koronájából ismét a leirt kacsa emelkedik föl. Foszladék mindkét oldalról aranykék.
Mielőtt e czikkünket befejeznők, vissza kell még tekintenünk a családnak nádasdi Darabos nevezetű egy másik nemesi ágazatára, mely az előbbi táblázatokon nem található, és azzali összefüggése okmányok hiányában ki nem jelölhető; ezen ágak a tudós Wagner Károly gyüjteménye szerint a következők:*
Tabulae geneal. Mss. tab. XXI.
Nádasdy Darabos István; Lőrincz 1364.; Jakab 1392.; Benedek. 1395.; István; Osvald; János; István; László 1536.; Miklós. 1400.; János; László.; György.; Jakab 1446.; Gergely; János, Gergely; Krisztina (Tarródy Bodizsár)
Egy másik ágazat következő:
Nádasdy Darabos Gáspár (Baracskay Ilona); János (Pethő Sára); Erzse (Lőrinczfalvai György); Katalin (ákosházi Sárkány Miklós); Judit (tóthi Lengyel László); Krisztina (Sándor Imre); Erzsébet.
