Osztroluczky család. (Osztrolukai.)
Osztroluczky család. (Osztrolukai.)
Zólyom vármegye egyik régiebb nemes családa, tagjai többnyire a nevezett és szomszéd megyékben viseltek hívatalt.
1569. Osztroluczky Gáspár Zólyom vármegye alispánja volt.*
Lehoczky Stemmat. I. 222.
Menyhért 1593–1599-ben Nógrád vármegyének,* 1607-ben Zólyom vármegyének is alispánja.* 1635. 1637-ben Zólyom vármegye követe;* 1648-ban Hont vármegyének alispánjául olvassuk;* de ez utóbbi már vagy más Menyhértről szól, vagy hibás adat lesz. Ámbár az bizonyos, hogy Menyhért 1637-ben másodszor nősült, elvévén Lipthay Imre özvegyét Majthényi Máriát.* Még 1629-ben élt Menyhértnek első neje Gyürky Zsuzsánna, midőn 1631-ben férje azon tette ellen tiltakozik, hogy ez sógorával együtt nevezett nejének mostoha anyját Bory Juditot az ingóságok átadásáról megnyugtatta.*
Protocoll. C. Neograd 1599. p. 47.
Lehoczky Stemmat. I. 222.
Lehoczky Stemmat. I. 221.
Lehoczky Stemmat. I. 195.
Sz.-benedeki Conv. Fasc. 30. nro 40.
Sz.-benedeki Convent. Protocol. L. pag. 120.
1636-ban Menyhértnek leánya Zsófia, anyja testvérének Gyürky Annának férje Battha Pál ellen, sőt atyja ellen is tiltakozik, hogy mostoha nagyanyjának Bory Juditnak nyugtatványt adtak a nagyatyja Gyürky Benedek végrendelete szerint maradt ingóságok átvételéről.*
Sz.-benedeki Convent. Fasc. 26. nro 40.
1638-ban ugyan csak Menyhértnek leánya Zsófia, és nagynénje Gyürky Anna tiltakoznak Bory Judit ellen, hogy ez javaikat, nevezetesen zólyomi házukat elidegeníté.*
Sz.-benedeki Convent. Prot. M. pag. 64.
Menyhérttől kezdve, kinek Boldizsár fia volt, a család leszármazása következő:
«» Menyhért Nógrádi alisp. stb. 1593. 1599. (1. Gyürky Zsuzsa. 2. Majthényi Mária 1637.; 1-től Zsófia 1636. 1638.; Boldizsár 1653. (Géczy Mária); Anna 1682. (Mocsáry György); Pál (1. Balogh Erzse 2. Palásthy Julia); János Pest v. alisp. 1710. (Justh Judit), Mária (Zmeskál László); Judit 1714. (Podmaniczky János); István (Raksányi N.); Ádám (Zolnay Anna); Anna (Beniczky Tamás); Ilona (Lithomericzky József); Sándor.; István (Radvánszky N.); János (Dacsó N.); Sándor (Gosztonyi Erzse † 1800. oct. 20.); Johanna (Dacsó Ferencz); Lajos 1794. †1813. mart. 14. (Rochschütz N.), Zsófia † 1833. (Prónay Pál); N. (Gosztonyi Imre); Miklós kir. táblai ülnök 1847. (Gosztonyi N.); Gusztáv Trencsin várm. alispán 1840.; Geiza Zólyom vm. főjegyző 1840.; Luiza (Bory Pál)
Boldizsárnak egyik fia János 1706–1719-ben ősi birtokai Osztrolukán lakott, 1710-ben Pest vármegye alispánja volt. Nejétől neczpáli Justh Judittól csak két leánya maradt.
Anna Mocsáry Györgyné 1682-ben Füleken lakott, a várnak megvételekor férjének családi irományait ruhájába varva menté meg.
Pálnak neje Balogh Erzsébet volt, (másik nejéül Palásthy Juliannát is találom), az elsőtől két fia, két leánya maradt; István fiának nejétől Raksányi leánytól fia István, kinek özvegye Radvánszky leány, utóbb Hanrich-hoz férjezett; ezek ága kihalt. Ádám Zolnay Annával nemzé többi közt Sándort, kinek özvegye Gosztonyi Erzsébet. Meghalt 1800. octob. 20-án. Ettől két leánya és egy fia Lajos maradt. Lajosnak, ki 1808-ban a Ludivicea alapitványát három ezer forinttal szaporítá, és ki 1813. mart 14-én halt meg, Rochschütz családból származott nejétől fiai:
Miklós 1836–40-ig Zólyom v. alispán, utóbb 1848-ig volt kir. táblai ülnök; kinek Gosztonyi családbeli hitvestársától fia Gejza 1840-ben Zólyom vármegye főjegyzője volt. – Gusztáv (v. Ágoston) 1836-ban Trencsin vármegyének hadi főadószedője, 1840-ban alipspánja volt. Leányát Emiliát Borfői Bory Pál vette nőűl.
