Jeszenszky család. (Nagy-jeszeni.)

Teljes szövegű keresés

Hazánk egyik legrégiebb családa, melynek első törzse Temérdek András a XII. században élt, és birta a turóczmegyei Jeszen földet. * Fia Mágya, (ki Sámuel vir nobilis-nek is neveztetik), azon számos érdemeiért, melyeket ő és egyik fia Mihály (comes) IV. Béla, V. István, és IV. László király alatt tett, ez utóbbi királytól 1271-ben a jeszeni földre örökös adomány-levelet nyert. *
Bel. Notitia nova Hung. II. p. 133.
Regestrum de Thurócz. Engel, Monumenta Ungarica p. 61.
Mágya-tól kezdve a család leszármazása «»* következő:
Regestrum de Thurócz. Engel, Monumenta Ungarica p. 61.
I. tábla.
Mágya de Jeszen. 1271.; Mihály (Mick) comes 1281.; István 1281.; Péter 1281.; Márton.; János.; István; Miklós (Divéky Mária); Mihály.; Skolastika †; János.; Péter 1391.; Tamás.; János 1391.; Miklós (Jeszenszky Skolastica); Mihály; Tamás.; Erzse.; III. Miklós Turócz v. alisp. (1. Dolinai Bócz Vera 2. Iliasky Ágnes.) László; 1-től András; István †; 2-tól György.; János.; III. István Turócz v. szbiró. (1. Govarovszky Bora. 2. Rakovszky Bora); IV. István 1563. L. II. tábl.; János.; László † 1526. Mohácsnál.; Péter.; Dániel Turócz v. alisp. 1563.; Simon Trencsin v. jegyző.; Lőrincz. 1563. Szileziába költöz. (Uthmann N.); Gáspár.; Boldizsár.; János orvos sz. 1666 † 1621; Lőrincz.; Miklós Lissabonban halt meg.; István sz. 1574. † 1622. (Hanold Éva); Ezsaiás sz. 1580. † 1646. Bécsben.; Tobiás.; Anna.; Bora.; Károly.; Miksa.; Kunegund.; Ferdinand.; Anna.; Zsuzsa.; István-Károly sz. 1617. †1673.
II. tábla.
IV. István 1563.; Bálint.; II. György 1578–1586. Turócz v. alisp.; János.; Dávid.; János Trencsin v. jegyző.; Gábor sz.biró; Gáspár.; István; Zsigmond; Zsigmond; György. harminczados.; István. †; György; Gáspár.; György.; István.; György.; Zsigmond.; János.; Gábor.; György.; Miklós árvai alisp.; Imre; Mihály alispán. itélőmest. 1687.; Krisztina (Okolicsány N.); István pozsonyi kamarai tanácsos.; Miklós táblai üln.; Mihály Nógrád v. sz.biró 1747.; Ferencz apatur; György; Gáspár; Antal báró 1760 (gr. Nyáry Mária).; István.; Ferencz.; Miklós.; István †; Sándor 1775. Tolnai alisp. (Perczel Bora); Elek Bars v. alisp. 1790. (Simonyi Teréz); György (Friebeisz Judit); Lajos.; Ignácz.; János tolnai alisp. septemvir 1847.; Ferencz.; Sándor.; József.; Ernest.; János alezredes.; Károly Bars v. alisp. kir. tan. 1815.; József főhadn. 1834.; Miklós cs. k. kam. őrnagy báró.; Elek Bars v. alisp. cs. k. kam.; Teréz (Ghyczy József septemvir); Sándor.; Károly 1845. Bars v. sz.-biró; János.
A család törzsének Mágyának, kitől a család jeszeni Mágyanak neveztetett, mig a XIV. század elejétől a nagy-jeszeni Jeszenszky-nek iratott, egyik fia Mihály, – mint az I. Ferdinand király 1563-ban kelt czimeres adomány-levélben iratik, Comes volt, és IV. Béla, V. István, IV. vagy kun László király korában ifjuságától kezdve hűséges szolgálatokat tett, és különféle hadjáratokban részt vett, több és ezek közt halálos sebeket kapott, nevezetesen az Ottokár cseh király ellen vivott marchfeldi csatában halálosan megsebesittetett. Ezen érdemekért, ugy testvéreinek István és Péternek hű szolgálataikért 1281-ben is ősi jeszeni földjükre megerősitő adomány-levelet nyertek; a mint ezen leveleit a család 1391-ben a turóczmegyei nemesség birtokainak vizsgálatakor Bebek Imre országbiró előtt is felmutaták az akkor élő családtagok, ugymint Jánosnak fia Péter, és jeszeni Michknek (azaz Mihálynak) fia János.
Mágyának fia I. István terjeszté le azon ágazatot, melyet itt az I. és II. táblázat tüntet fel. Itt látjuk, hogy egyik utóda III. Miklós a XVI. század elején már Turócz vármegye alispánja volt. Ennek két neje volt, az első dolinai Bócz Verona, kitől született fia András és István; második neje Iliasky Ágnes szülé I. Györgyöt, Jánost, és III. Istvánt.
I. Györgynek fia IV. István (kinek ágazata a II. táblán látható), és III. Istvánnak gyermekei Dániel, Menyhért, Simon, Lőrincz, Boldizsár, Gáspár, Péter, Miklós, és György, mindnyájan nagy-jeszeni Jeszenszky-ek, I. Ferdinand királytól Insbruckban 1563-ki máj. 7-én kelt kiváltság-levélben nyerik régi nemességi czimerüknek megerősitését. *
Mint az előttem fekvő okmány hitelesitett másolata mutatja.
A család ezen nemesi czimere – mint följebb az első metszvény is mutatja – a paizs barna udvarában hármas zöld halomról egy körösfa (tótul: jeszen) emelkedik föl, ez alatt egy fekete medve áll, hátra néző dühös tekintettel, és kitátott torokkal, a paizs baloldalából pedig sürű fellegből két egymásmelletti férfikar nyúlik ki, egy hosszu lánzsával a medve szügyébe szúrva. A paizsfölötti sisak koronájából a paizsbelihez hasonló medve emelkedik ki, a leirt körösfát tartva. Foszladék vegyesen fekete-kék, és barna.
III. István I. Ferdinand király korában ennek hive, és Turócz megye szolgabirája; negyven év lefolyta alatt, főleg Koczka Péter és egyéb felkelők által, kik azon vidéken zsarnokoltak, a legnagyobb szenvedéseket állotta ki, s bárha fogságba is került, I. Ferdinand hűségéről el nem tántorodott, de sőt azt halálig megtartotta. Egyik fia László fiatal korában 1526-ban a mohácsi vészben lelte halálát. Fiait följebb elészámláltuk, de ezeken fölül leányai is voltak a következők: Ágnes, Dora, Kata, Zsófia, Anna, Zsuzsanna és Orsolya. Fiai közül Dániel 1563-ban Turócz vármegye alispánja, Simon pedig Trencsin vármegye jegyzője volt. Lőrincz Szileziába szakadt, és ott a boroszlói kerületben a nagy sirdanigi urodalmat birtokolta. * Nőt az Uthmann családból vett, és ettől lettek gyermekei: 1. Lőrincz, 2. Miklós, ki ifjukorában Lissabonban halt meg; 3. István, 4. Ezsaiás, ki Boroszlóban született 1580. márcz. 25-én; és Bécsben halt meg 1648. dec. 17-én, hagyván maga után Károly-Miksát, Kunegundot, és Ferdinandot. 5. Tobiás. 6. Anna, 7. Borbála.
L. Zedler Universal Lexicon. Leipzig und Halle 1735.
E hét gyermek közűl István öröklé a sirdanigi jószágot. Született István Boroszlóban 1574. nov. 25-én. Meghalt 1622. jan. 29-én. Rumberi ns Hanold Évától gyermekei Anna, Zsuzsanna és István, szül, 1617-ben, meghalt 1673. mart. 1-én. * Ezen ág kihalván, a szileziai birtok leányágon rokon más német családokra szállt.
L. Cunradus Silles. Tagat. p. 140. Schles. Trauen Reden, u. Abdankungen III. p. 22. Sinapius Schles. Curiosit. I. 491. II. 704. stb Bel M. Notitia nova II. p. 337.
Boldizsár szintén kiköltözött, és Boroszlóban született nejétől Schiller Máriától 1566-ki dec. 27-én fia János, a hires orvos; és Rudolf királynak is kedvelt orvosa. Utóbb a vallási zavarok korában mint követ is járt Magyarországban, miért visszamenet elfogatván, 1621-ben Prágában kivégeztetett.*
Ide mutat az is, hogy Jeszenszky Pált, ki az 1622-ki 36. törv. cz. szerint szolgabiró volt, a családfán nem találjuk.
III. Istvánnak többi gyermekeitől is valószinűleg sarjadzott le ivadék, miután a család jelenleg is számos egymástól messze eső ágazatokban él honunkban.
III. István testvérének Györgynek fia IV. István, ki az 1563-ki czimer-ujitó levél egyik közös szerzője volt, szintén egy terebélyes ágazatot terjeszt le, mely bárha adatainknak csekély volta miatt nem teljes is,*a II. táblázaton jelenleg a legjelentékenyebb család-ágazatot mutatja fel.
1687-ki törv. cz. mely szerint a Vág vizéhez biztosul neveztetik.
IV. Istvánnak négy fia közűl II. György 1578–1586-ban Turócz vármegye alispánja volt. Ennek öt fia közűl Gábor szolgabiró volt. Istvánnak fia György harminczados. Ez ág – ugylátszik – kihalt. Gáspár és Zsigmond szintén hagytak utódokat. Azonban mostanáig lehozva csak Jánosnak, ki Trencsin vármegye jegyzője volt, ágazatát látjuk.
Jánosnak fia Miklós árvai alispán (1715) utóbb főispáni helyettes. Ennek István fia a pozsonyi kamaránál tanácsos.
Mihály, Jánosnak a Trencsin várm. jegyzőnek fia, Esterházi nádornak titkára, 1687-ben itélőmester,* 1688-ban nógrádmegyei Nőténcs helységre nádori adományt nyert.* Utóbb kir. táblai ülnök. Egyik fia Mihály 1744–1750-ben nógrádmegyei szolgabiró volt.* Másik fia Miklós tábla-ülnök volt; Mihálynak fia Antal gr. Nyáry Máriát vette nőül, és báróságot nyert. De utódai nem maradtak. A bárósággal czimere is bővittetett. T i. a paizs jobbról balra rézsutos vonal által két udvarra osztatott, az alsó kék mezőben a családi régi czimer a kőrösfa alatti medve, egy benyuló kéz által karddal fején átszúrva; a felső vörös udvarban pedig egy magyar lovas vitéz vágtat, jobb karjával kivont kardot tartva. A paizs fölött bárói korona nyugszik, s azon két koronás sisak áll, a jobboldalin egyfejű koronás fekete sas áll kiterjesztett szárnyakkal; a másik sisak koronájából medve emelkedik ki, zöld gallyat tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.* E czimert a második metszvény ábrázolja.
Oklevél.
Weszprémi Biographiae medicorum C. II. p. 97. Horányi mem. Hung. II. p. 205.
Protoc. C. Neográd anni 1744.–Már előbb 1699–1702. egy Jeszenszky Ferencz Nógrád vármegye szolgabirája volt.
Collect. Insignium nob. fam. Hung.
Jánosnak a trencsini szolgabirónak fia Imre mostanáig virágzó ágazatot terjesztett le. Fiától Györgytől unokája Miklós két fiat: Sándort és Eleket nemzé, kik által a barsi és tolnai ágazat alakult.
Sándor a tolnai ág alapitója, 1775-ben Tolna megye alispánja, 1790-ben követe volt. Perczel Borbálától többi gyermekei közt fia
János szintén tolnai alispán, 1841-ben már kir. táblai, utóbb pedig a hétszemélyes tábla ülnöke volt. Gyermekei a táblázaton állanak.
Elek a barsi ágat alapitá, és 1790-ben Bars vármegye alispánja volt. Simonyi Teréztől gyermekei: a) János alezredes, b) Károly Bars v. alispán és kir. tanácsos 1815-ben. Atyja három fiunak: Sándornak, Károlynak (ki 1845-ben Barsban szolgabiró volt) és Jánosnak, c) József 1834-ben hadnagy, d) Miklós cs. kir. őrnagy, kamarás, Leopold rend vitéze, s ausztriai birodalmi báró. e) Elek Bars várm. volt alispán, és cs. k. kamarás.
A közlött családfán állókon kivül – mint följebb emlitők – a terjedelmes családnak több ágazata is él. Egy másik főágát képezi a családnak a kis-jeszeni ágazat, mely Paulovicznak is neveztetett, s a közös nemzetségi czimert használja.
A kis-jeszeni Jeszenszky egyik ág Mihálytól ered le, ki Paulovicznak is neveztetett. Fia Miklós Turócz vármegyei Kostyán helységből a mult század első felében 1740. táján nógrádmegyei Dengeleg helységbe költözött. Emlitett Mihálytól kezdve ez ágazat leszármazási kimutatása imez:
Mihály; Miklós 1740. Turóczból Nógrádba. (Pongrácz Borbála); Sándor katona 1753. 1773.; István hadnagy 1753.; Dániel gazdatiszt 1753.; György Rudnón Nyitrában 1753.; János lak. Bakón. 1841.; József-Kálmán.; Sándor Békes-Csabán jegyző; Sándor lak. Csabán 1841.; István lak. Apostagon; Pál Pest v. Egyházán jegyző 1841.; Károly.
Miklósnak fia Sándor a Beleznai lovasezredben őrmester, István a Bethlen gyalogezredben hadnagy, Dániel gazdatiszt b. Podmaniczky Jánosnál, és György, ki Rudnán Nyitra megyében lakott, 1753-ban sept. 25-én Turócz megyétől kétségtelen nemességükről bizonyitványt vettek ki, mely bizonyitványt 1773-ki dec. 13-án Nógrád megyében is kihirdetteték.
Dánielnak fiai János, Sándor, ki Békés megyébe költözött, és Csabán községjegyző volt, és István, ki pestmegyei Apostagra tette lakását.
Jánosnak fia Károly Nógrádban Bakón lakott, Sándornak fia Sándor csabai lakos, és Istvánnak fia Pál Egyháza községjegyző saját és fiaik részére Nógrád megyétől 1841-ben ujolag nemesi bizonyitványt vettek ki.
Ezen ágazathoz tartozik a következő leszármazás is, és valószinűleg Miklósnak fia volt azon Mihály, kitől ezen oldal-ág lesarjadzott e képen:
Mihály; Sámuel lak. Losonczon; Sámuel Losonczon polg. mester. 1855.; Dániel ügyvéd B.-Gyarmaton (Tóth Vilma); Julia stb.; Sándor.; Margit.
A Jeszenszky család kivan terjedve turóczmegyei ősfészkén kivül Baranya, Bars, Hont, Pest, Turócz, Szatmár stb. vármegyében is. Ez utóbbi megyében e század elején Iklód, Mátészalka helységében birtokos volt Jeszenszky János.*
Szirmay Szatmár várm. II. 86. 113.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages