Balás ágazata.

Teljes szövegű keresés

Balás ágazata.
Márknak Elek és Balás fiai által – mint fölebb emlitők – szakadt két főágra a bethleni Bethlen család. Balástól igy jő le a másik főág:
XII. tábla.
Balás 1504. (Thurzó Angelika) mint a VI. táblán.; Gergely (kállói Leukős Anna); János (Sükösdi Anna); Farkas (Kemény Anna) Búnban. Erzse. Sára.; Kata. Zsuzsa. János (1. Váradi Bora † 1678. 2. Fekete Kl.); Lásd a XIV. táblát.; Anna (Bánffy Kristófné); Anna (Osztopáni Perneszi Istvánné); György (Toroczkay Kata); Lásd a XIII. táblán.; Klára (Bánffy Fark.); Krisztina (Homorodi Kornis Fark.)
A családfa élén álló Balás Ulászló kir. kamarása, nemzé Thurzó Angelikával Gergelyt*, ki a két Szapolyay tanácsosa volt. Gergelynek gyermekei által két vonalon indul le a Balás ágazata. János (Gergelynek fia) Sükösdi Benedek leányával Annával nemzé Farkast, ki küküllői főispán, ország generalisa, szamos-ujvári főkapitány és tanácsos, tizenhét sebet viselt, és a búni kastélyt épité. Kemény Annától a fejedelem testvérétől több leányán kivül nemzé Jánost 1613-ban, ki Barcsai, Kemény és Apafi fejedelmek alatt kanczellár, Fejér vármegye főispánja, és Udvarhely szék-főkirálybirája volt. Ez a János Lengyelországba kisérte el Rákóczy Györgyöt, honnan hazájába baj nélkül visszaérkezvén, mind közhivatalokban szolgált, mind a vallás és tudományok ügyében. A török és tatárok által elpusztitott enyedi collegiumból a tanulók Kolosvárra vonulván, az ő befolyásával tértek ismét Enyedre. Leirta kora történeteit 1629–1663-ig latinul, mi Szebenben, egy év mulva pedig Amsterdamban is kinyomatott*. Azután folytatását is irta 1674-ig, mi kéziratban maradt. Első neje Váradi Borbála egy kolosvári polgár leánya, kivel 60,000 frtot kapott. Utódainak több birtokot szerzett, mint Kamarást, Teremit sat. Végrendeletet 1673-ki julius 12-én tett*. Meghalt vizi kórságban, mit sorvadás követett, 1678-ki* február 28-án. Második neje Fekete Klára volt. Leányain kivül első nejétől fia Miklós és Pál; a másodiktól Samu született. Ezek által vonala maig is virágzik, mint a XIV. és következő táblákon látandjuk.
Gergelynek Kőváry szerint neje Nyujtódy Erzse.
Czime a munkának: „Rerum Transylvanicarum Libri Quator.“ Azóta több kiadást ért. Ugy látszik Horányi adá ki legutóbb Bécsben 1779-ben, már „Commentarii de rebus Transylvanicis“ czim alatt.
A fejérvári káptalanban Kőváry szerint.
Kőváry 1679-dikre teszi.
Visszatekintvén a XII. táblán Gergelynek György nevü fiára, ez nejével Toroczkay Katával ily családfát alkotott:
XIII. tábla.
György (Toroczkay Kata) kik a XII. táblán. Gergely (Bánffy Zsuzsa) Krisztina (1. Széplaki Horváth Györgyné). (2. Herczeg Istvánné).; Zsófia †; N. (Gáspár Jánosné); György (Csejtey Ilona); Mihály Fejér várm. főispán. (1. Sombori Bora. 2. Bornemisza Kata); Kata †. János †. Klára †. Erzse (Cserényi Fark.). Judit (Haller Péterné). Második nejétől: György †. Mihály †. Judit (1. Sz.-Márton macskási Macskásy Mih. 2. los. Bánffy Zsigm.). Kata †.
E vonal alapitója György, mint a táblázat mutatja, csak kis unokájáig tartá fen ágát. Mihály Fejér vármegye főispánja, ámbár két nejétől számos gyermeket, és ezek között három fiat nemzett, ezekben családját sirba vitte. Leányai közül is csak három érte el a házassági életet.
És most folytassuk Jánosnak a történetirónak a XII. táblán megszakadt leágazását.
XIV. tábla.
János † 1678. (1. Váradi Bora. 2. Fekete Klára). Lásd a XII. táblán.; Borbála (Haller Pálné); Miklós szül. 1642. † 1716. tört. iró (Kún Il.); Mihály (Vay Er.); István (Macskási Krisztina); László Bényén. (b. Bánffy Klára); Farkas (b. Huszár Borbála); György † 1839. (b. Bánffy Ágnes); Miklós †; Borbála †; József (báró Kemény Krisztina); Samu; Elek (gr. Vas Judit); Sámuel (Fekete Klára). Dániel † 1822.; János † 1852. (1. gróf Béldi Róz. 2. báró Wesselény Zsu.); Olivér. János. Miklós. Róza (báró Stipsics). Dániel. István. Antal. Ádám.; Borbála (Inczédyné).; Erzse (gróf Teleky Sám.); Johanna (1. gróf Toldalaghy Mih. 2. báró Huszár Mihály).; Pál (Tordai Margit); Lásd folytatását a XV. táblán.; Sámuel † 1708. (Nagy Bora); Lásd folytatását a XVI. táblán. Zsófia.;
E családfát kezdő János három fia által a jelenig lenyuló terjedelmes vonalon nyujtá le családát. Pál és Sámuel fiainak vonalát alább látandjuk. Miklósét itt adtuk. E Miklós 1642-ben született. Legelőbb tanára Keresztúri Pál volt, majd Fejérvárott, később pedig Kolosvárott a hires apáczai Csere János tanitá. 1661-ben Heidelbergben, 1663-ban Leydában és Utrechtben járt; beutazá Franczia- és Angolországot. 1664-ben hazajövén, részt vett a török háborúban. Bécsben Szelepcsényi György primás és helytartó vezeté az udvarhoz, Párisban Turenne. Zrinyi Miklós a költővel ismeretségben lévén, jelen volt 1664-ben nov. 18-kán a vadászaton, hol amaz olly gyászos halállal elveszett. Utóbb Udvarhelyszék főkirálybirája, huszti kapitány és marmarosi főispán; 1689-dik óta titkos belső tanácsos és udvari cancellarius. Ő készité az ugynevezett Leopoldinum diplomát, s azért 1696-ban gróffá s marmarosi örökös főispánná neveztetett, s negyven ezer forint ajándékot kapott*. Későbbi szerencsétlenségei József fiát már megfosztották minden nyert méltóságaitól. Német-Ujhelyt tizenkét évig raboskodott. Eleresztetvén végre, nem akará látni honját, s Bécsben halt meg 1716-ki oct. 27-én. Több munkát irt és adott ki*. Kún Ilonától született gyermekei közül, Mihály és József tartá napjainkig fel ágát.
Kazinczy: Eredeti munkái II. 409.
Munkái ezek: a) Gemenbunda Transylvania ad pedes Augusti Caesaris projecta. 1685. b) Columba Noe cum ramo olivae, seu amphora aquae ad restinguendum ignem. c) Sudores et Cruciatus Nicolai Bethlen. d) Apologia pro ministris helv. confess. ad triremes condemnatis. 1675. e) Memoires du Conte Bethlen Niklós a hat kötetes „Histoire des Revolutions de Hongrie.“ A La Haye 1739. utolsó darabját teszi. Magyarul is megjelent. f) Végre kéziratban maradt önéletirása, melynek legközelebb kiadását Szalay Lászlótól várjuk.
Mihály ágán látjuk a még élő Györgyöt, kinek csak leányai vannak, igy e vonal kifogyásnak néz elébe.
Józsefnek fiai közül Gergely ezredes. Eleknek Sámuel nevü fiátóli unokája János 1791-ben született. Eleintén katona volt, később Bécsben az udvari kanczelláriánál tiszt. titkár lőn. Szép külsejüm, fényes talentomu, és kellemes társalgásu férfiu volt. Bécsi életét csőd követvén, a nagybátyja után öröklött birtokkal vesztesége helyre lőn ütve; és ezután Erdélybe visszavonulván, takarékossá lőn, s javait rendbe szedé. Többnyire Beszterczén lakott. 1832/3-dik táján a politikai téren lépett föl a megyei gyülésen, mint ellenzéki szónok. 1834-ben az erdélyi diaetára – melynek összehivásaért főképen küzdött – Kolos megye választá követeül, azonban erről lemondván, mint királyi hivatalnok vett abban részt*. Meghalt 1852-ben. Két nejétől gyermekeit a táblázaton láthatjuk. A négy első gyermek, előbbi nejétől, és a másik négy fiu utóbbi nejétől született, kik lakozási helyeikről kamarási és paulisi Bethleneknek nevezhetők.
L. életrajzát Ujabb ismeretek tára I. köt.
Következik Pálnak (a kanczellár János fiának) ágazata a következő XV. táblán.
XV. tábla.
Pál. (Tordai Margit). Lásd a XIV. táblán.; János (Alvinczi Erzs.); Dávid (gr. Teleki Klára); Sándor (gróf Bethlen Zsuzs.); Imre főispán és iró. † 1834. (gróf Bethlen Róza); Imre nőtlen. Miklós (Gál Anna); három leány. Nina (b. Bánffy Zsigm.); Sándor (báró Kemény) Lak. Kis-Bimon.; Sándor (gróf Toldalagi Zsófia).; Zsigmond. Gyula. Kálmán.; János (gr. Teleky Zsófia †).; Géza. Domokos. Béla. János. József. Sándor.; Karolina. (Id. gr. Bethlen Ján.); Eliza (gr. Mikó György).; Johanna (gr. Toroczkay Mikl.); Mária (b. Kemény György).
E családfán Dávidnak fia Sándor királyi táblai ülnök volt, gróf Bethlen Zsuzsannától két fia két ágat kezd meg. Imre (Sándor fia) Küküllő, majd Alsó-Fejér vármegyei főispán, szent István-rend kis-keresztese, cs. kir. kamarás és belső titkos tanácsos. Meghalt 1834-ben. Egy munkát is irt, II. Rákóczy György korát*. Egyik fia Imre nőtlen, a másik Miklós, csak leányoknak atyja.
Czime: Második Rákóczy György ideje. N.-Enyeden 1829. – Fiatal korában irt egy szinmüvet is: A Posta Tzúg. stb. Nyomt. Marus-Vásárhelyen 1793.
Sándor (Sándornak fia) ismét két vonalon indítja le ágát, ismét Sándor és János nevü fiai által. Sándornak a gr. Toldalaghy Zsófia férjének fiait árokallyi, a János gyermekeit búni Bethleneknek nevezhetni lakozási helyeikről.
Következik János kanczellár harmadik fiának Sámuelnek ágazata a XVI. táblán.
XVI. tábla.
Sámuel † 1708. (Nagy Bora). Lásd a XIV. tábl.; István †; György (Kollatovics Kata); György László megh. 1790. (gr. Vas Kriszt.); Ádám orsz. elnök † 1748. (Bánffy Klára); Gábor udvari kanczellár katholiz. (gróf Khewenhiller Jos.); József kincstárn. (gr. Zichy Josefa); Ádám, ezredes. (Gr. Bánffy Zs.); Ferencz (katona, nős).; József † 1846. (gr. Haller Bora); sat. Gábor (gr. Mikó Róza); József (nőtlen); Kamilló. (Báró Huszár Eliz).; N. N.; Emil. Adél. (B. Jósika Lajos); Leopold (gr. Kirmayer Kata); Mihály (nőtlen); Leopoldin (gróf Bethlen Ferenczné); Miklós kincstárn. (gr. Csáky Bor.); Róza (1. gr. Csáky Ján. 2. gr. Wass Samu). † 1826.; Kata (iró). (1. gr. Haller Lászl. 2. gr. Teleky Józs.) szül. 1700; Sámuel (Lázár Mar.); Imre kor. tanács.; Farkas tábornok.; Ferencz (Dániel Kriszt.); Teréz. (Gr. Toldalaghi Zsigm.); János (gr. Toldy Bora); Ádám megh. 1789. (gr. Gyulay Kata); Ádám (gr. Bethlen Borbála); Hermina (gr. Pejácsevich Márk.); Jozefa (gr. Haller Ján.) megh.
*) Ide tartoznak még József kincstárnok gróf Zichy Jozefától született gyermekeiül: Albert. – Ludovica gróf Bethlen Pálné. – Jozefa báró Miskéné. – Teréz gróf Pálné. – Antonia gróf Haller Gáborné.
 
Ez ágazat feje Sámuel küküllői főispán, mint legifjabb és legszeretettebb fiu, mint igénylik, némi előnyökben részesedett*. Végrendelet szerint kapta többi közt a teremi urodalmat, a keresdi és bonyhai rész jószágokat. Meghalt 1708-ban. Nejétől Nagy Borbálától több gyermeke közül csak Ádám ága tartja fen a családot. Ez Ádám Fejér vármegyei főispán, kormányszéki tanácsos, rendek elnöke. Meghalt 1748-ki sept. 8-án Kolosvárt. Bánffy Klárától gyermekei:
Kőváry id. h. 45.
Gábor, Albert szász-tescheni lengyel királyi herczegnek, és magyarországi helytartónak főudvarmestere, utóbb udv. kanczellár, és arany-gyapjas lovag. Volt velenczei osztrák követ is. Katholizált. – Az adókivetés körül nagy szolgálatokat tett a kormánynak, miért Küküllő váron kivül több gyönyörü jószágot kapott, ugy hogy midőn fenmaradt gyermekei József, Leopold és Ferencz megosztoztak, az elsőnek a radnóti, a másodiknak a teremi, a harmadiknak a Küküllő vári uradalmon kivül még feles részek jutottak. Ugyancsak Gábor majoratust is kívánt fölállitani, de Erdélyország törvényein ez kivül esvén, unokái osztályt eszközöltek, noha a nagyobb fiak pör utján is érvényesiteni igyekeztek azt. Neje gr. Khewenhiller Jozefa volt.
Gábornak fia József, kincstárnok volt. Meghalt 1815-ben. Gróf Zichy Jozefától több gyermeke maradt, kik mindnyájan a családfára nem férvén, a családfa alatt csillaggal jegyezve olvashatók. Józsefnek József és Leopold fiátóli unokáiban a család utódokkal el van látva.
Sámuelnak a XVI-dik családfa törzsének leánya Katalin, született 1700-ban. Erdélynek egyik tudományos, főleg a füvészetben jártas hölgye volt. Neje előbb gr. Haller Lászlónak, utóbb gr. Teleky Józsefnek. Huszonhét évig élt özvegyen, meghalt 1759-ben Szebenben. Irt, és ki is adott egy munkát: „Védelmező paizs kisértetek ellen“ czim alatt*. Könyvtárát a nagy-enyedi collegiumnak hagyományozta.
Wállaszky Consp. Lit. 246. Benkő Transyl. gen. II. 383. Bod. Athenás 42. lapon.
Imre (Sámuel fia) kormányszéki tanácsos volt. Kimult magtalanul.
Farkas (Sámuel fia) tábornokságig vitte.
Sámuelnak (Sámuel fiának) a Lázár Mária* férjének ága szintén lenyulik napjainkig, azonban az élő Ádám grófban (kinek Hermina leánya van) kihalásnak néz elé.
Kőváry szerint még ezenkivül három neje volt, de nem nevezi meg őket.
Ádámnak az országos elnöknek Bánffy Klárától a már emlitett Gáboron kivül fiai: ismét Ádám, ezredes*, ki testvérei közt egyedül maradt meg a reform. vallásnál. Miklós, Ádámnak másik fia, kincstárnok volt, gróf Csáky Katától csak egy leányt nemzett, Rozaliát, előbb Kolos vármegyei főispán gróf Csáky Jánosnét, majd a római curia előtt történt elválások után gróf Vas Sámuelnek hitvesét, özvegyét, Nagy-Almáson Kolos vármegyében. Meghalt 1826-ki febr. 4-én, kora 74-dik évében.
Kazinczy szerint tábornok.
Az egész Bethlen család, mely nyolczszázados életén át fejedelmeket, vajdákat, államférfiakat, hősöket, irókat adott hazájának, 1697-ben emeltetett grófi rangra. Tagjai élénk részt vettek a közügyekben, és nevüket a történet könyvének majd minden lapja fölmutatja mindig a hazafiak sorában.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages