Az iktári Bethlen ágazat.
Előnevét ez ág a temesi bánságban fekvő iktári (Ilkar és hajdan Aktár) uradalomról vevé, mit több helységgel együtt birt egész addig míg a bánságot a török el nem foglalta. Igy elvesztvén ősi birtokukat, miután e részek ismét a magyar korona alá kerültek, a család országgyülésileg is folytonosan lépéseket tett a kormánytól e birtoknak visszaadására*.
Kőváry szerint a követelést a család az 1790-ki (erdélyi) országgyülésen kezdé, és folytatá még 1842-ben is. Lásd országgyül. Jegyzőkönyv. 1790. 102. l. 1794-ki 42. 210. l. – És az 1842-kiben is.
Ezen ág a másiktól különbözik czimerére nézve is, mit Bethlen János (mint alább is említve lesz) Zsigmond királytól kapott. E czimer – mint itt láthatni – két szemközt álló hattyu, mellyeknek nyakaikon egy nyíl van átlőve. János – mint iratik – ezt annak emlékezetére kapta, mivel egy nyillal egyszerre két hattyu nyakát lötte által*. Ez ág folytonosan e czimerrel él, és Gábor fejedelem országos pecsétein is e czimert a sziv (vagy közép) paizsba metszve használá, azonban körül véve egy – farkát szájában tartó kígyó vagy sárkány által.
Engel: Monumenta. 241. l. – Fehér Cod. Dipl. IX. vol. 5. 400. l.
Visszatérve ez ág leszármazására, az előbbi táblázaton álló Pétertől igy jő a nemzékrend*.
A nemzékrend első izeinél az irók a nevekben különböznek. Máskép adja Kőváry, máskép Buday, Lehoczky, Wagner és Bethlen Elek. Leginkább ez utóbbival tartva, a különbséget jegyzetekben fogom kijelölni.
II. tábla.
I. Péter a Bethlen fia mint az I. táblán.; I. Domokos.; I. János a czimer szerző.; I. Gergely † 1393.; II. Domokos (1. Abramfi Margit 2. N. N.); Miklós.; III. Domokos (Buti.) Lásd ezt a III. táblán.; Gábor.; II. Gergely; István.; Kata (macskási Tárnok Ján.); Kata.; II. János; György.; Margit.; Anna (Mándi Kelemenné.); Bora (Dóczy Györgyné.); Sára (Tarczay Jánosné.)
E táblázat törzse, Péter, Bethlennek fia, kiről a Bethlen név eredt, – ha Lehoczkynak hitelt adhatnók Temes vármegye főispánja volt. Fia I. Domokos*. Ennek fia I. János, kiről említők, hogy a család czímerét szerzé Zsigmond király alatt 1350. I. Jánosnak fia I. Gergely *. Ez nemzé II. Domokost, kinek első neje Abrámfi Margit volt; a második – kinek neve nem tudatik anyja volt Borbála és Sára leányainak. II. Domokosnak többi közt – mint a nemzékrend mutatja – fia volt III. Domokos * is, ki Butinak neveztetett, és erdélyi vajda volt. Ezen Domokos Kasza Benedeknek a temesi főispánnak leányát Ágnest vette nőül, kitől gyermekeit a III. táblán látandjuk.
Kőváry 37. l. I. Domokos fiaúl is Domokost teszi. Ellenben Lehoczky 51. l. Buday I. 395. l. és Wagner mss. tom. LXX. pag. 94. Jánost teszik, azonban ez utóbbi egy Domokost a II-dik Domokos fiául állitván ennyiben egyezik Kőváryval, holott az említett két iró Gábor fejedelemig csak két Domokost említ, Kőváry, Bethlen E. és Wagner hármat, de nem egy helyen.
Lehoczky Györgynek irja, és 1452-ben szörényi bánnak, mi chronologice nem állhat, Kőváry szerint e Gergely meghalt 1395. Buday szerint csak a fia II. Domokos él 1452-ben. Ellenben Benkő és Buday e Gergely nejeül állitja Abrámfi Margitot, a ki Bethlen Elek és Wagner szerint fiának II. Domokosnak fia volt. L. Fejér Cod. Dipl. tom. X. vol. I. 273.
E III. Domokos az, kit sem Lehoczky, sem Budai nem említ. Hanem Benkő és Budai II. Domokost teszi erdélyi vajdának 1452-ben, fiát Gábort pedig még 1526. után is élteti, mi kissé két izre hosszu idő.
III. Domokos testvérei: I. Gábor* nagynak neveztetett, és Bethlen B. szerint budai parancsnok volt. Gyermekeiről mi sem tudatik. II. Gergely szörényi bán volt*, fia István magnélkül halt el. Leánya Kata macskási Tárnok Jánoshoz ment nőül, és anyja lőn (Bethlen szerint) bakai Machkási Ferencznek. II. Jánosnak fia György leányában Margitban végzi ágazatát. Ezen Györgynek nővére Anna Mándi Kelemenné. Borbála és Sára (szintén II. Domokosnak leányai) férjeiket a táblán olvashatjuk.
Bethlen után csupán Wagner említi id. h.
Lehoczky I. Gergelyt (szerinte Györgyöt) nevezi szörényi bánnak 1452-ben, a mi lehetetlen.
III. Domokostól kezdjük tovább a családfát a
III. táblán.
III. Domokos (Kasza Ágnes.) Ki a II. táblán.; II. Gábor 1526. (Kinisy N.); I. Farkas (szárhegyi Lázár Druzsána.); III. Gábor fejedelem 1613–29. (1. Károlyi Zsuzs. 2. Brandenburgi Kata herczegnő.); IV. Gábor †. Mihály. †.; I. István fejedel. (1. Csáki Kriszt. 2. Károlyi Kata.); II. Gergely tanácsos.; II. Péter (Moga Kata.); III. János 1570–98. (Dobrai Anna.); Lásd ezt s utódait a IV. táblán.; V. Gábor †. II. István (Széchi Már.) † 1633. III. Péter (Illyésházi Kata.). Kata (Zólyomi Dávid.). Anna (1. Gyulafi Sam. 2. Ros. Kún Istvánné.). Druzsianna (Rhédey Ferencz fejed.)
E táblázat feje III. Domokos máskép Butinak is neveztetett és erdélyi vajda volt 1452-ben*. Nejétől a temesvári főispánnak Kasza Benedeknek leányától Ágnestől két fia maradt II. Gábor és II. Gergely.
Kissé szembeötlő fiáig Gáborig – ki 1526-ban élt, – a 74 évnyi idő kor, és igy tán II. Domokos lehetett inkább 1452-ben a vajda.
II. Gábor a mohácsi ütközetben 1526-ban hatezer kopjást vezérelt; azután Szapolyai János tanácsosa és udvari főkapitánya. Neje Kinisy Pálnak legifjabb huga volt*. Fia Farkas Szapolyay Zsigmond-János és Báthory István utóbb lengyel király hadainak főkapitánya, és tanács úr, több csatában vett részt, mint Gyulánál, hol 17 sebbel szabadult meg. Báthory alatt a pártütő Danczka megszállásánál is jelen volt. E tetteiért kapta az illyei uradalmat fiágra*. Meghalt 1590-ben; szárhegyi Lázár Druzsinától születtek fiai: III. Gábor és I. István.
Wagner Ms. tom. LXX. id. h. Bethlen E. után.
Nemzeti-Társalkodó 1841. I. 34. l. Kőváry után id. m. 39. l. Lehoczky is id. h.
III. Gábor 1580-ban született, Illye mezővárosban Hunyad vármegyében, tiz éves korában anyai nagybátyja Lázár Andráshoz a gyergyói völgyben fekvő szárhegyi várba került nem valami rendszeres tudományos növelésbe*, mind a mellett természetes ész is itt meglelé a nemes irányt. Ifjukorát Báthory Zsigmond udvarában tölté. Tizenhat éves korában már a havasalföldi hadjáratban vett részt. 1600-ban már hadat vezénylett Báthory Zsigmond részéről Mihály vajda ellen. Báthory Zsigmond utolsó leköszönése, és Székely Mózses rövid fejedelemsége után ő volt egyik főtényező Bocskay Istvánnak a fejedelmi székbe helyezésében, és ennek tábornoka és főtanácsnoka volt. Adományban kapta tőle Hunyadvárát s egyebeket, és Hunyad vármegyei örökös főispánná is tétetett. Bocskay halála után az ő befolyása segité Báthory Gábort is a fejedelemségre, azonban ettől később üldöztetvén, buktatója is lőn. Már 1610-ben Csik-Gyergyó- és Kászonszékek főkapitánya. 1613-tól pedig Erdélynek páratlan fejedelme, ki hazafiui tüzzel, és politikai bölcsességgel vitte a kormányt. Történeteinkben feltünőleg – ugynevezett három támadása vívott ki enyészhetlen emléket, mellyek közül az elsőt 1622-ben a nikolsburgi békekötés koronázta meg. Az utolsó pedig a pozsonyi és szőnyi frigy-pontokat huzta maga után. Gábor Magyarországnak választott királya is volt, és élt is e czimmel, de tisztelve a törvényszerüséget, a koronát halántékaira nem emelteté. Buzgó reformatus volt, a bibliát huszonhatszor olvasta el éltében, de a jesuita Káldyt is, a biblia forditóját nyomda állitására pénzzel segité. Számos hadjáratában mindig győzelmes volt, soha meg nem veretett. Első neje nagykárolyi Károlyi Zsuzsánna volt, kitől Gábor és Mihály fia és leánya gyermeke kora sirba szálltak. Második nejétől a Brandeburgi Katalin herczegnőtől sem maradtak gyermekei. Meghalt 1629-ben megmérgeztetés gyanujával. Eltemettetett Gyulafehérvárott a sz. Mihály templomában.
L. életét Hormayr Mednyánszky Taschenb. f. vaterl. Gesch. 1823-ki foly. 453–516. l. arczképével. Tetteiről u. ott. 1847-ki foly. 274. l. Végrendeletét u. ott. 1827-ki foly. 338–366. l. Jellemrajzáról érdekes dolgok irvák Tudom. Tár 1838-ki foly. III. köt. Káldy életiratában.
I. István (szintén I. Farkasnak fia) előbb Hunyad és Marmaros vármegye főispánja, Huszt várának kapitánya*, bátyja halála után 1626-ban Brandeburgi Katalin mellett Erdély Gubernatora, és Katalin lemondása után kis ideig fejedelem 1630-ban, mert I. Rákóczy György fegyveres trónkövetelése ellenében dec. 22-kén lemondott*. Meghalt 1648-ki január 10-kén kora 66-ik évében Ecsed várában, eltemettetett Gyulafehérvárott az öreg egyház sirboltjában mart. 29-kén*. Neje kettő volt. Az első mihályi Csáky Krisztina (Cs. Gábor leánya); – a második Károlyi Katalin Rhédey Ferencz özvegye. Ezektől gyermekei: V. Gábor korán elhalt. II. István Bihar vármegye főispánja, váradi főkapitány és a hajduság (gyalog had) tábornoka volt. Meghalt 1633-ban fiatal korában, eltemettetett Gyulafehérvárott*. Neje rimaszécsi Széchy Mária mint özvegy előbb rosályi Kun Istvánhoz, ettől elválván Wesselényi Ferenczhez a nádorhoz ment nőül.
Kazy. Hist. R. Hung.
Kemény János önéletirása Szalay kiad. 204. l.
Medgyesi Pál fölötte mondott halotti beszéde.
Kemény önéletleirása 242. 246. Et Bethlen Ioan. lib. I. sect. II.
III. Péter (Istvánnak fia) Hunyad és Marmaros vármegye főispánja volt. Sokat utazott*. Neje Illyésházy Katalin volt. 1646-ban Trencsinben járt sógora Illyésházy Gáspárnak látogatására; innen haza készülvén Bánra meghivatott bucsú estelire, másnap reggel 7 órakor august. 3-kán a midőn fölkelt a guta megüté s meghalt kora 38-dik évében. Teste innen elszállittatván, utközben állomásonkint mellette halotti beszédek tartattak, nov. 2-kán értek vele Nyír-Bátorba, hol novemb. 4-kén Vereczei Ferencz s. pataki és Csulay György (Rákóczy Györgynek udvari prédikátora) által mondott halotti beszéd mellett eltemettetett*. Gyermeke nem maradt.
Kecskeméthi: „Ulisses Panonicus“ czim alatt adta ki utazása leirását.
L. Temetési Pompáját kinyomv. N.-Váradon 1646. A czim lapon az iktári ág czimere is látható hasonlóan a miénkhez.
III. Péternek a táblán látható nővérei közül Anna, előbb ráthóti Gyulaffy Sámuelnek, utóbb rosályi Kún Istvánnak volt neje. Gyulaffyvali lakodalma gyászos állapotban zene nélkül Fehérvárott a várban tartatott*.
Kemény: Önéletirása Szalay kiad. 201.
Ezekben kihalván a fejedelmi ág, vissza kell mennünk III. Domokosnak második fiához II. Gergelyhez.
II. Gergely* (III. Domokos fia) Szapolyay II. János tanácsosa, 1553-ban Petrovics Péter által a budai török vezérhez járt követségben, hasonlóan követségben járt az ifjabb Szapolyay részéről 1567-ben is, midőn utjában Túron az ónodi várőrzők által megöletett. Gergelynek fia
E Gergelyt Wagner id. h. hibásan Györgynek irja. Gergelyt Domokos fiának épen ez izen irják Bethlen Joan. Comment. Tabella Prima genealog. – Budai Fer. Lex. I. 397. lapon. – Lehoczky Stemm. II. 51. – Ezek daczára is Köváry nem említi, hanem kihagyván e Gergelyt egészen, annak fiát II. Pétert irja Domokos fiául. Mi okon? Nem tudom; – hanem azt láthatni, hogy később egy izt meg ő tesz föl táblázatára Péter névben, kit az említettek nem ismernek. Erről alább.
II. Péter nejével Moga Katalinnal nemzé III. Jánost, ki szintén tanácsos úr volt 1570–98-ban. Dobrai Annától született fia Domokos, mint ezt látni fogjuk a következő
IV. táblán.
III. János 1570–98. (Dobrai Anna.) Lásd a III. táblán is.; IV. Domokos 1665. (Boldai Kat.); István 1680. (Macskási Judit); I. Sámuel † 1767. (Gr. Keresztes Bora.); Mária (Tornya István.); Kata (Fosztó Zsigm.); V. Domokos † (Wesselényi Már.); II. Sámuel tábl. eln. (Gr. Korda Zsuzs).; III. Sámuel (Simén Klára.) György. †; Kata (Gr. Teleki Laj.); IV. Domokos (B. Wesselényi Zsuzsa.); Katalin (1. Gróf Kornis Mih. 2. Báró Bánfi Miklósné.)
III. Jánosnak* fia IV. Domokos, kinek kezéből 1665-ben az iktári urodalom után ujra hat falut u. m. Betlenős, Seprős, Bodon, Ujfalu (Biharban), Székelytelek, és Szent-János helységeket foglalták el; ez utóbbit magánosok*. Kivévén, hogy II. Sámuel 1755-ben kir. táblai elnök volt, ez ágazat hivatalt nem igen viselt. A grófságot, mit már a fejedelem Gábor testvérei is használtak, ez ág 1742-ki sept. 24-kén kelt oklevélnél fogva vette föl.
Ennek fiául és IV. Domokos atyjául tesz Kőváry egy Péter nevüt, ki szerinte 1646-ban halt meg, valószinüleg III. Péterrel (a mi III. táblánkon) az Illyésházy Kata férjével téveszti össze, ki szintén 1646-ban halt meg.
Nemz. Társalkodó 1841. I. 36–38. l. Kőváry szerint.
A táblázat végén álló most élő gr. Bethlen Domokos – irja Köváry – Erdély leggazdagabb birtokosai egyike, többnyire Bécsben él, s több diszjel tulajdonosa. Nejétől, ki jelenleg (1854-ben) id. gróf Bethlen János özvegye, elvált. Gyermeke tőle nem volt, s igy alkalmasint utolsó iktári Bethlennek nevezhetjük.
Következik a
