MŰMELLÉKLETEK
MŰMELLÉKLETEK
)
A TÖRTÉNELMI FŐCSOPORT ÉPÜLETEI A TÓ FELŐL.
TERVEZTE: ALPÁR IGNÁCZ építész.
)
A MAGYAR SZENT KORONA.
Elülről nézve.
A kereszt alakú pánt rekeszes zománczképei a II. Szilveszter pápa által (1000 körül) sz. István királynak küldött koronának maradványai; az alsó nyilt koronát VII. DUKAS MIHÁLY byzanczi császár (1071–1078) ajándékozta I. Géza királynak. – A budai kir. palotában őriztetik.
)
A MAGYAR SZENT KORONA.
Hátulról nézve.
A kereszt alakú pánt rekeszes zománczképei a II. Szilveszter pápa által (1000 körül) sz. István királynak küldött koronának maradványai; az alsó nyilt koronát VII. DUKAS MIHÁLY byzanczi császár (1071–1078) ajándékozta I. Géza királynak. – A budai kir. palotában őriztetik.
A ROMÁN KERESZTFOLYOSÓ BEJÁRATA A KOLOSTOR UDVARÁRÓL.
Tervezte: ALPÁR IGNÁCZ építész.
A ROMÁN KERESZTFOLYOSÓ BELSEJE.
Benne Árpádkori építészeti és szobrászati emlékek.
Tervezte: ALPÁR IGNÁCZ építész.
)
A JÁSZERÉNYI ELEFÁNTCSONT KÜRT.
Vadászjeleneteket ábrázoló domborműves faragással. A hagyomány Lehel vezérének tartja. Jászberény város tulajdona.
)
A KORONÁZÁSI PALÁST.
Szederjes (régieknél bíbor) szinű selyemszövetből, gazdag arany- és selyemhímzéssel borítva. Felirata szerint eredetileg 1031-ben sz. István király és neje Gizella királyné által a székesfehérvári basilika számára készült miseruha volt. Koronázási palásttá később alakították át. – A budai kir. palotában őriztetik.
)
A KORONÁZÁSI PALÁST BYSSUS-MÁSOLATA.
Fátyolszerű szövetre festett ábrázolással. Mária Terézia királyné ajándéka a pannonhalmi benczés főmonostornak, a hol ezen másolat ma is őriztetik.
SZENT ISTVÁN KIRÁLY HÁZI SAPKÁJA.
Világos cseresznyeszinű selyemből, arany- és selyemhímzéssel. – A bécsi kapuczinusok kolostorában őriztetik.
BYZANCZI EREKLYETARTÓ LÁDÁCSKA.
Aranyozott vörös rézből, rekeszes zománczczal ékítve. A zágrábi dóm kincstárából vétel útján FIGDOR ALBERT dr. bécsi gyűjteményébe KErült.
)
AZ ESZTERGOMI LIPSANOTHEKA.
Aranyozott ezüstből; középső része egy darabból a XI. században készült, byzanczi rekeszes zománczczal ékítve. Kerete a XIII. századból való vert mű, zománczozás nyomaival. – Az esztergomi főegyház kincstárában őriztetik.
)
A ZÁGRÁBI DÓM ELEFÁNTCSONT TÁBLÁJA.
X–XI. századi itáliai vagy dalmát faragvány, négy darabból összeillesztve, mely Krisztus életéből nyolcz jelenetet ábrázol. – A zágrábi dóm kincstárában őriztetik.
RÉSZLETEK A ZÁGRÁBI DÓM SZ. LÁSZLÓ-MISERUHÁJÁRÓL.
XI. századi szicziliai mustrázott kék selyemszövet, mely eredetileg sz. László király palástja volt s később alakíttatott át miseruhává. A reá applikált hímzés a XIII. századból való. – A zágrábi dómban őriztetik.
)
A KORONÁZÁSI ESKÜ-KERESZT.
Felső része XI–XII. századi ötvösmű, aranyból, filigránnal, drágakövekkel és igaz gyöngyökkel ékítve. A rajta levő feliratok szerint 1634-ben átalakították. Ekkor készült újból a szára, gombja és talpa, mely utóbbira reáillesztették a régi talpból származó filigrános lemezeket. – Az esztergomi főegyház kincstárában őriztetik.
EGYHÁZI SZEREK.
KÉZMELEGÍTŐ. Bronzból, XII–XIII. századi munka. A M. N. Múzeum tulajdona.
GYERTYATARTÓ. Bronzból, XII–XIII. századi mű. Az Erdélyi Múzeum tulajdona.
KRISZTUS ALAKJA. Vörös rézből; XI–XII. századi lomoges-i munka zománczczal. A budapesti kegyesrendiek tulajdona.
A SZEGED-CSORVAI TÖMJÉNEZŐ. Bronzból XI–XII. századi munka. A szegedi városi múzeum tulajdona.
GYERTYATARTÓ. Bronzból, lába a XII–XIII. századból, felső része későbbi. A M. N. Múzeum tulajdona.
MELLKERESZT. Bronzból öntve XI–XII. század. – Despinits Péter dr. gyűjteményéből.
ROMÁN KERESZT TALPA. Bronzból öntve és aranyozva; a XI–XII. századból. A M. N. Múzeum tulajdona.
SZ.-MÁRIA-ALAK. Vörös rézből, aranyozva. XI–XXII. századi mnka. A budapesti kegyesrendiek tulajdona.
KÉZMELEGÍTŐ. Bronzból, XII–XIII. századi munka. A M. N. Múzeum tulajdona.
GYERTYATARTÓ. Bronzból, XII–XIII. századi mű. Az Erdélyi Múzeum tulajdona.
KRISZTUS ALAKJA. Vörös rézből; XI–XII. századi lomoges-i munka zománczczal. A budapesti kegyesrendiek tulajdona.
A SZEGED-CSORVAI TÖMJÉNEZŐ. Bronzból XI–XII. századi munka. A szegedi városi múzeum tulajdona.
GYERTYATARTÓ. Bronzból, lába a XII–XIII. századból, felső része későbbi. A M. N. Múzeum tulajdona.
MELLKERESZT. Bronzból öntve XI–XII. század. – Despinits Péter dr. gyűjteményéből.
ROMÁN KERESZT TALPA. Bronzból öntve és aranyozva; a XI–XII. századból. A M. N. Múzeum tulajdona.
SZ.-MÁRIA-ALAK. Vörös rézből, aranyozva. XI–XXII. századi mnka. A budapesti kegyesrendiek tulajdona.
)
A «SANCTI PAULI EPISTOLAE AD ROMANOS» X. SZÁZADI CODEX CZÍMKÉPE.
Az utolsó ítéletet ábrázolja. A Magyar N. Múzeum tulajdona.
)
A GYULAFEHÉRVÁRI CODEX AUREUS EGYIK CZÍMKÉPE.
A biborszínre festett, gazdag ékítésű hártya-lapon sz. Máté evangéliumának kezdő sorai olvashatók. A X. századi fényes codex a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár tulajdona.
)
RÉSZLET HUNYADI JÁNOS CZÍMERLEVELÉBŐL.
Kelt Pozsonyban, 1453. február 1-én. – Eredetije az országos levéltárban.
)
RÉSZLET PERÉNYI IMRE NÁDOR ÖZVEGYÉNEK KANIZSAI DOROTTYÁNAK CZÍMERLEVELÉBŐL.
Kelt Budán, 1519. – Eredetije az országos levéltárban.
A CSÚCSÍVES ÉPÜLET-CSOPORT; FŐBEJÁRATÁVAL.
Tervezte: ALPÁR IGNÁCZ építész.
A CSÚCSÍVES ÉPÜLET-CSOPORT UDVARA.
Tervezte: ALPÁR IGNÁCZ építész.
CASTRIOTA GYÖRGY, másként SKANDERBÉG ALBÁNIAI HERCZEG (1403–1467) SISAKJA.
A bécsi udvari fegyvergyűjteményben őriztetik.
)
SZENT SIMEON EZÜST SARCOPHAGJA ZÁRÁBAN.
Elülről.
Nagy Lajos magyar király nejének, Erzsébetnek rendeletére készítette MILÁNÓI FERENCZ ötvös 1380-ban.
)
)
EVANGELISTERUM.
Aranyozott ezüstből, filigrán-zománczos ékítéssel. XIV. századi ötvösmű, később reá illesztett részletekkel. A nyitrai székesegyház tulajdona.
EREKLYETARTÓ KERESZT.
Aranyozott ezüstből; áttetsző zománczokkal (émail translucide) ékítve. XIV. századi mű. Az iglói r. k. plébániatemplom tulajdona.
)
SZENT LÁSZLÓ FEJEREKLYETARTÓ MELLSZOBRA.
Aranyozott ezüstből, filigrán-zománczczal diszítve. XIV. századi magyar ötvösmű. Eredetileg a váradi székesegyházé volt; jelenleg a győri székesegyházban őriztetik.
)
SZENTELT-OLAJTARTÓ SZARÚ.
Aranyozott ezüst foglalatban, zománczos czímerrel. A XV. század első felében készült. Újabban restaurálva. Az esztergomi főegyház kincstárában őriztetik.
)
SZENTELT-OLAJTARTÓ SZARÚ.
Aranyozott ezüst foglalatban, griff-lábakon, czínmerekkel és sz. György szobrocskájával ékítve. XV. századi ötvösmunka. Újabban restaurálva. Az esztergomi főegyház kincstárában őriztetik.
)
SZENTELT-OLAJTARTÓ SZARÚ.
Aranyozott ezüst foglalatban, griff-körmökön áll, hátán sárkánynyal. XV. századi munka. Fedele és tornyos vége modern készítmény. Az esztergomi főegyház tulajdona.
)
SUKY BENEDEK KELYHE.
Aranyozott ezüst, filigrán-zománczczal és szentek szobrocskáival gazdagon ékítve. Erdélyi ötvösmunka a XV. század első feléből. Hajdan a gyulafehérvári székesegyházé volt. Jelenleg az esztergomi főegyház kincstárának tulajdona.
)
KEHELY.
Aranyozott ezüst, kosarán filigrán-zománczczal és nodusán szentek szobrocskáival ékítve. XV. századi erdélyi ötvösmű. A kassai székesgyház tulajdona.
)
KEHELY.
Aranyozott ezüstből, filigrán-zománczczal gazdagon ékítve. XV. századi magyar ötvösmű. A beszterczebányai r. k. székesgehyáz tulajdona.
)
KEHELY.
Aranyozott ezüstből, filigrán keretelésben, gyantanemű anyaggal ékítve. Magyarország czímere rajta. XV. századi magyar ötvösmű. A szepesi székesegyház tulajdona.
)
KEHELY.
Aranyozott ezüstből, talpán áttört műben szent Egyed vadászata van ábrázolva; kosara filigrános zománczczal borítva. XV. századi magyar ötvösmunka. A poprádi r. k. plébánia-templom tulajdona.
)
SZENTGYÖRGYI ÉS BAZINI GYÖRGY GRÓF († 1467) SÍREMLÉKE.
Magas dombormű vörös márványból. Eredetije a szent-györgyi (Pozsonymegye) r. k. plébánia-templomban.
)
SZAPOLYAI IMRE NÁDOR († 1487) SÍREMLÉKE.
magas dombormű vörös márványból. Eredetije hajdan Szepeshelyen a székesegyházban állott; jelenleg ugyanott a Szapolyai-kápolna szentélyében van elhelyezve.
)
PÁSZTORBOT.
Aranyozott ezüstből, ékkövekkel és gyöngyökkel ékesítve. örbületében a Patrona Hungariae alakjával. A XVI. század elején készült ezen ötvösmű Kutassi János esztergomi érsek tulajdona volt. Az esztergomi főegyház kincstárában őriztetik.
)
PÁSZTORBOT.
Ezüstből, részben aranyozva, görbületében sz. Márton lovasszobrocskájával, mely helyett eredetileg a Patrona Hungariae szobra állott. Nodusa felett hat fülkében az apostolok szobrocskái láthatók. 1600-ban alakították át ezen XV. századi ötvösművet. A szepesi r. k. székesgehyáz tulajdona.
OFFERTORUM-TÁL.
Sárgarézből, fenekén vert domborműben a bűnbeesés jelenetével. XV. század. A vasmegyei történeti és régészeti egylet múzeumából.
KERESZTELŐ TÁL.
Sárgarézből, fenekén a bűnbeesés jelenetét ábrázoló vert domborművel, a XV. század végéről. Az ó-lublói (Szepesm.) r. k. templom tulajdona.
)
KEHELY.
Aranyozott ezüstből, áttetsző és filigrán-zománczczal ékítve; a kupájában olvasható felirat szerint hajdan az egri egyházé volt. XV. századi magyar ötvösmű. A szent-ferencziek pozsonyi kincstárában őriztetik.
)
HÓLYAGOS POKÁL.
Aranyozott ezüstből, a talpára vésett felírás szerint Miskolczi Gergely 1649-ben e profán czélra készült XV. századi pokált a miskolczi ev. ref. templomnak ajándékozta, a hol máig fönmaradt.
)
KEHELY.
Aranyozott ezüstből, filigránnal borítva és filigrán-czománczczal ékítve. Talpán Telegdi János kalocsai érsek czímerével, ki 1629-ben megújíttatta e XV. századi magyar ötvösművet. A szent-ferencziek pozsonyi kincstárának tulajdona.
CSATAVILLA.
Fekete bőrrel bevont, vashengerbe rejtett három szuronynyal, a görög mythologiából vett s rézből kivésett jelenetekkel. A középső szurony egyik oldalán STOGHO | CREMA, másik oldalán pedig a spanyol fegyverkovács neve GIO | BATISTA van bevésve. Táblánkon középett e csatavillát a maga egészében, a nagyobb ábrázolásokban pedig részleteit mutatjuk be. XVI. századi munka. Wilczek János gr. tulajdona.
SISAK.
Vasból, kékes alapon olvasztott arany ékítmnyekkel. Zrinyi Miklós, horvát bán és Szigetvár hős kapitányának († 1566) tulajdona volt. Ő cs. és ap. kir. Felsége bécsi udvari fegyvergyűjteményében őriztetik.
SZOBORCSOPORTOZAT.
Fából faragva, festve és részben újból aranyozva. A trónján ülő Atyaistent ábrázolja, a mint kinszenvedett fiát mutatja. E faragvány a XV. századi mesterművek közé tartozik. A bátrfai r. k. plébánia-templom tulajdona.
)
HÁRTY-CODEX.
Miniature-ökkel ékítve. Szövege skolasztikus bölcseleti tankölteményt tartalmaz, egy magát római születésűnek valló prató-i tanár tollából, az anjou-házból származott nápolyi bölcs Róbertnek ajálva. Készült 1334–1343 évek között. A miniature-ök az olasz trecento jellegével bírnak. Ő cs. és ap. kir. Felsége bécsi udvari gyűjteményében őriztetik, hova az ambrasi kastélyból került.
)
HUNYADI MÁTYÁS KIRÁLY MISEKÖNYVE.
Hártya-kézirat 31 kezdőbetűvel és három lapnagyságú képpel. Az itt ábrázolt kánon-képen a sírjából kiszállt Üdvözítő előtt a donator Mátyás király térdelő alakja és czímere látható. Felirata szerint e könyvet a király Magyarországi Tamás ferenczes szerzetesnek ajándékozta. E fényes codex 1469-ben fejeztetett be. A jezsuiták római könyvtárából (Bibliotheca Rossiana) került Bécsbe, hol most a jezsuiták könyvtárában őriztetik.
)
HUNYADI MÁTYÁS KIRÁLY TRÓNSZŐNYEGE.
Arany- és ezüstszálakkal átszőtt zöld bársonyból, a király országos czímerével ékítve. A XV. századi olasz renaissancve-szövőművészet egyik kiváló remeke. A király halála után, ennek czímerét Bakocs Tamás bíboros, a ki e szőnyeget megszerezte, saját czímerével födette el. Kiállította Erdődy Ferencz gróf Galgóczról.
MÁTYÁS-KORABELI KÉT SERLEG.
Hólyagos serleg. Aranyozott ezüstből.
A virágok és levelek hideg zománczczal diszítve. XV. századi magyar ötvösmű. Az Esterházy herczegek fraknói kincstárából.
Serleg. Fújott üvegből.
Zománczczal és aranynyal diszített XV-ik századi velenczei munka. Találtatott Somogyvárott. Gróf Széchenyi Imre tulajdona.
Hólyagos serleg. Aranyozott ezüstből.
A virágok és levelek hideg zománczczal diszítve. XV. századi magyar ötvösmű. Az Esterházy herczegek fraknói kincstárából.
Serleg. Fújott üvegből.
Zománczczal és aranynyal diszített XV-ik századi velenczei munka. Találtatott Somogyvárott. Gróf Széchenyi Imre tulajdona.
)
A CORVIN-KALVARIA.
Az esztergomi főszékesegyház kincstárából.
)
CORVIN CODEX.
Trapezunti György mester Rhetoricájának Gherardo által festett czímlapja. A Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta Ő csász. és apost. kir. Felsége 1869-ben.
HAT KEHELY A XV–XVI. SZÁZADBÓL.
1. Aranykehely drágakövekkel és gyöngyökkel. – Antonius kassai ötvös műve 1562-ből. A kassai székesegyházi kincstár tulajdona.
2. A trencséni róm. kath. templom sodronyzománczos kelyhe a XV. századból.
3. A szepes-bélai róm. kath. templom aranyozott ezüst kelyhe. 1515-ből.
4. Aranykehely gyöngyökkel és drágakövekkel a XVI. századból. A nyitrai székesegyház kincstárának tulajdona.
a) XVI. századbeli kehely.
b) XVI. századbeli kehely.
)
1. Aranykehely drágakövekkel és gyöngyökkel. – Antonius kassai ötvös műve 1562-ből. A kassai székesegyházi kincstár tulajdona.
)
2. A trencséni róm. kath. templom sodronyzománczos kelyhe a XV. századból.
)
3. A szepes-bélai róm. kath. templom aranyozott ezüst kelyhe. 1515-ből.
)
4. Aranykehely gyöngyökkel és drágakövekkel a XVI. századból. A nyitrai székesegyház kincstárának tulajdona.
)
a) XVI. századbeli kehely.
)
b) XVI. századbeli kehely.
)
)
A BOLOGNAI EGYETEM JOGI FACULTÁSA STATUTUMAINAK ELSŐ LAPJA.
A XIV. század első feléből. A pozsonyi társaskáptalan könyvtárának tulajdona.
)
BÁRTFA SZ. KIR. VÁROS XV. SZÁZADBELI SZÁMADÁSKÖNYVE.
Bártfa sz. kir. város levéltárában.
)
MÁRIA TERÉZIA MAGYAR KORONÁZÓ DÍSZBEN.
A királyné alakját Meytens, a lovat Hamilton festette. A Magyar Történelmi Képcsarnok tulajdona.
)
MÁRIA TERÉZIA ARANYBULLÁJA.
Erdély czímerét megállapító 1765. november 2-iki diplomájában, az Országos levéltárban.
)
A RENAISSANCE ÉPÜLET FŐHOMLOKZATA.
Kupolája a gyilafejérvári kapu utánzata.
)
BAKACS TAMÁS ESZTERGOMI ÉRSEK SÍRKÁPOLNÁJA AZ ESZTERGOMI FŐSZÉKESEGYHÁZBAN.
A fehér márványoltár eredetileg Bakacs síremlékének volt szánva.
XV. SZÁZADBELI FÖVEG ALAKÚ KÉT TIARA,
melynek a hagyomány szerint Brankovics Lázár despotának és nejének Yelenának tulajdoNát képezték. A szerémmegyei krusedoli gör. kel. szerb zárda tulajdona.
)
MAGYAR ÉKSZEREK A XV–XVIII. SZÁZADIG.
1. XVI. századbeli zománczos arany násfa. Dr. Buzinkay Gyula tul.
2. Telegdy János nyitrai püspök († 1586) mellkeresztje. XVI. száz. Az esztergomi főszékesegyház kincstárából.
3. Zománczozott arany násfa. XVII. század. Ercsey Vilma tulajd.
4. Izabella királyné gyürűje. Gróf Andrássy Géza tulajdona.
5. Mátyás király gyürűje. Herczeg Metternich Pál tulajdona.
6. Zománczozott arany násfa. XVI. század. Gróf Andrássy Géza tulajdona.
7. Kalpagdísz jaspiszból. XVII. száz. Gr. Andrássy Géza tulajdona.
8. Báró Orczy István kegyláncza. XVIII. század. Báró Orczy Béla tul.
9. Aranyékszer hátlapja. Báthory Gábor nagyszebeni aranytallérja 1611-ből. (Előlapját l. a 353. ábrán.) Gróf Andrássy Géza tulajdona.
10. Zománczozott arany násfa. XVI. század. Báró Prónai Dezső tul.
)
PÜSPÖKI MELLKERESZTEK AZ ESZTERGOMI FŐSZÉKESEGYHÁZ KINCSTÁRÁBAN.
1. Bötjhe Miklós esztergom kanonok († 1640) mellkeresztje.
2. Pázmány Péter bibornok, esztergomi érsek mellkeresztjének előlapja 1634-ből. (Eredeti nagyság.)
3. Simor János bibornok esztergomi érsek († 1891) mellkeresztje. Pázmány ú. n. kisebb keresztjének jelenkori szabad utánzata.
4. Ismeretlen tulajdonos mellkeresztje.
5. A 4. számú mellkereszt zománczozott hátlapja.
6. Pázmány Péter ú. n. kisebb keresztje.
7. Pázmány Péter 1634-iki mellkeresztjének hátlapja. (Az eredetinél valamivel kisebb.)
8. Lósy Imre esztergomi érsek († 1641) mellkeresztje.
)
SZELEPCHÉNYI GYÖRGY ESZTERGOMI ÉRSEK (1666–1685) PACIFICALÉJA.
Az esztergomi főszékesegyház kincstárában.
)
3 SZENTSÉGTARTÓ A XVIII. SZÁZADBÓL.
Készítette és zománczozta Szilassy János lőcsei ötvös. (A két oldalt álló szentségtartó a középsőnél jóval kisebb arányban reprodukálva.)
1. Szentségtartó 1770-ből. A kassai Szent-Erzsébet székesegyház tulajdona.
2. A kassai Orsolya-szüzek zárdatemplomának XVIII. századi szentségtartója.
3. XVIII. századi szentségtartó az esztergomi főszékesegyház kincstárában.
)
RÁKÓCZY EREKLYÉK.
1. Pluviale, zöld bársony alapon, arany- és ezüstszálakkal hímezve; a hagyomány szerint Rákóczy Juliánna kézimunkája. A zborói róm. kath. templom tulajdona.
2–8. A Rákóczyak aranyozott ezüst serlegei a XVI–XVII. századból. Gróf Erdődy Ferencz, galgóczi kincstárából.
9–10. Kurucz vitézt ábrázoló 2 ólom gyertyatartó; a hagyomány szerint II. Rákóczy Ferencz használta Rodostóban. Kiáll. gróf Széchenyi Ödön pasa, Konstantinápolyból.
)
KÉT PÜSPÖKSÜVEG.
XIV–XVI. századi magyar munka.
1. Gyulay Vuk zágrábi püspök süvege. Alapja igazgyöngygyel kirakva. XIV. századi aranyfoglalású drágakövekkel. Elől a püspök czímere és az 1549 évszám. A zágrábi főszékesegyház kincstárában.
2. Püspöksüveg. Alapja vörösbársony, színes selyemmel és aranyszállal hímzett diszítménynyel. Valamikor igazgyöngygyel volt kivarrva. XV. századi munka. Az esztergomi főszékesegyház kincstárának tulajdona.
)
KÉT PÜSPÖKSÜVEG A XV. SZÁZADBÓL.
1. Püspöksüveg aranyszállal hímezve; a domború részek fémszalaggal körülcsavart sujtásokból. XV. századi olasz munka. A győri székesegyház kincstárában.
2. Püspöksüveg egészen igazgyöngygyel kivarrva s drágakövekkel gazdagon kirakva. XV. század. Az esztergomi főszékesegyház kincstáráé.
)
MISEMONDÓ RUHA A XV. SZÁZADBÓL.
Aranynyal átszőtt violaszínű selyemből. A kereszten Mária mennybemenetele domború hímzésben. Az esztergomi főszékesegyház kincstárában.
)
KÉT XV. SZÁZADBELI MISEMONDÓ RUHA.
Az esztergomi főszékesegyház kincstárából.
1. A szövet alapja sima aranyszál, mustrája hurkolt arany. A kereszten igazgyöngyökkel kivarrott és domború baldachinok alatt álló szenteknek szövetből, alábéléssel domborúan készített alakja.
2. A szövet alapja szintén aranyszál, mustrája vörös bársonynyal körvonalazott hurkolt arany. A kereszten hasonlóképen igazgyöngyökkel kivarrott és baldachinok alatt lévő szenteknek szövetből, alábéleléssel domborúan készített alakjai.
DIPTYCHON.
A kinszenvedő Krisztus és a fájdalmas Szűz Mária feje szövetből alábéléssel készült domborúra mintázva és igazgyöngyökkel kirakva. A XV. századból. Az esztergomi főszékesegyház kincstárában.
)
MISEMONDÓ RUHA,
szövete zöld selyembársony aranyszál alapon. A kereszten a kálvária jelenete, továbbá az Atyaisten és Szent Péter és Pál apostolok. Részben hímzés, részben applicatio. XV. századi magyar munka. Az esztergomi főszékesegyház kincstára tulajdona.
KÉT MISEMONDÓ RUHA.
XV–XVI. századi magyar munka. Kiáll. Kassa sz. kir. város közönsége.
1. A szövet sötétkék, aranyszállal átszőtt bársony; a kereszten a felfeszített Krisztus, lábainál a bűnbánó Magdolna.
2. A kék gyapjúszövetre rávarrott kereszten ugyancsak a felfeszített Krisztus, lábainál a fájdalmas Szűzanya.
XV–XVI. századi magyar munka. Kiáll. Kassa sz. kir. város közönsége.
1. A szövet sötétkék, aranyszállal átszőtt bársony; a kereszten a felfeszített Krisztus, lábainál a bűnbánó Magdolna.
2. A kék gyapjúszövetre rávarrott kereszten ugyancsak a felfeszített Krisztus, lábainál a fájdalmas Szűzanya.
VETHÉSI ALBERT VESZPRÉMI PÜSPÖK (1457–1486) MISEMONDÓ RUHÁJA
aranyszállal átszőtt zöld bársonyból. A hímzett kereszten Vethési Albert pótlólag alkalmazott czímere. A veszprémi székesegyház tulajdona.
)
ÖT MISEMONDÓ RUHA. MAGYAR STILŰ HIMZÉSSEL DISZÍTVE.
1. Bársony György egri püspök (1675–1678) misemondó ruhája vörös vársonyból, arany hímzéssel. Az egri főkáptalan tulajdona.
2. Vörös és kék selyemmel és aranyszállal hímzett misemondó ruha, a kereszten látható czímeren királyi korona alatt M. T. monogramm (Mária Terézia) és 1773. évszám. A kalocsai főszékesegyház tul.
3. Fehér selyemből színes selyem- és aranyszállal hímzett XVII. századi misemondóruha. A trencséni kegyesrendiek templomának tulajdona.
4. Pázmány Péter bibornok, esztergomi érsek (1616–1637) misemondó ruhája. Baraczkvirágszínű selyem alapon színes selyem hímzéssel. Alúl Pázmány Péter czímerével. Az esztergomi főszékesegyház kincstárából.
5. Aranyszállal átszőtt vörösbársony misemondó ruha, aranyszálból hímzett kereszttel, ennek alján koronával ékesített czímer, melyben Szent István az országot Szűz Máriának ajánlja és 1779. évszám. A szeged-alsóvárosi szent-ferenczrendi templom tulajdona.
)
SZENT SÍR-TAKARÓ.
Szegénye aranyszállal átszőtt velenczei bársony, közepén Krisztusnak angyalok által környezett alakja, aranyszállal hímezve. A hagyomány szerint Brankovics Lázár despota († 1458) özvegyének Yelenának adománya. A krusedoli gör-kel. zárda tulajdona.
KÉT PÜSPÖKSÜVEG A XIV. ÉS XV. SZÁZADBÓL.
A győri székesegyház kincstárának tulajdona.
1. Bornemisza Pál erdélyi püspök (1553–1558) püspöksüvege, igazgyöngyökkel kivarrva s drágakövekkel kirakva. A süveg a XVI., a drágakövek foglalata a XIV. századból való.
2. Püspöksüveg, vörös selyem alapon, igazgyöngygyel kihímezve. XV. századi olasz munka.
)
A BUDAI EGYETEMNEK MÁRIA TERÉZIA ÁLTAL 1780. JÚNIUS 25-ÉN TÖRTÉNT ÚJJÁSZERVEZÉSI ÜNNEPÉLYE.
Tollrajz, a budapesti tudományegyetem rektori hivatalában.
)
BÁTHORY ISTVÁN (1533–1586) HADI VÉRTEZETE.
A bécsi udv. műtörténelmi múzeumban.
)
PÁLFFY MIKLÓS A GYŐRI HŐS ARANY SERLEGE,
melyet neki az alsó-ausztriai rendek Győrnek a töröktől 1598-ban történt visszavívása alkalmából felajánlottak. Pálffy Miklós herczeg tulajdona.
)
FEGYVEREK ÉS LÓSZERSZÁMOK A TÖRÖK HÁBORÚK IDEJÉBŐL.
A bécsi udvari műtörténelmi múzeumban.
DÍSZNYEREG.
Vázza ezüstlemezre alkalmazott magyar sodronyzománczczal és drágakövekkel gazdagon diszítve. A nyeregvánkos aranyszállal hímzett vörös bársony. XVII. század. Gróf Teleki Samu tulajdona.
)
KURUCZ VITÉZ
OLAJBAN FÁRA FESTVE 1704-BŐL.
A bécs-városi történelmi múzeumban.
)
MAGYAR ÓNMÁZAS ÉS HOLICSI EDÉNYEK.
1–4. Magyar ónmázas edények és kályhafiókok a XVII–XVIII. századból. 5–6. Ónmázas agyagtárgyak a holicsi gyárból. XVIII. század.
)
AZ ERDÉLYI FEJEDELMEK KORÁBÓL FENNMARADT EMLÉKEK CSOPORTJA.
1. Apaffy Mihály ezüst ostáblája, féldrága kövekkel kirakva. XVII. századi magyar munka. Báró Prónay Dezső tulajdona.
2a. Brandenburgi Katalin fejkötője, igazgyöngyökből, drágakövekkel ékített zománczos boglárokkal diszítve. Hg. Pálffy Miklósné tulajdona.
2b. Ugyanannak szoknyája, sötétkék, magyar mustrás selyem, arany- és ezüstszállal hímezve. Kiáll. az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum.
3. Aranyozott ezüst násfa, zománczczal és drágakövekkel diszítve, a hit, remény és szeretet jelképeivel. Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin egybekelése alkalmából (1626) készült. Kiáll. gróf Tisza Lajos.
4. Rákóczy György fejedelem bibliája. Az aradi lyceum tulajdona. Kiáll. az Orsz. M. Iparművészeti Múzeum.
5. és 6. Aranyozott ezüst, fedeles kupák, a donátor Rákóczy György feliratával 1644. Kiáll. a kassai ev. ref. templom.
7. Póstáskürt, részben aranyozott ezüst. XVII. század. Kiáll. gróf Teleki Sámuel.
8. Szarvas agancs lőportartó 1696-ból. Gróf Teleki Tibor tulajd.
9. A báró Apor-család keresztelő kancsója és tála.
10. Kard és klárisokkal gazdagon ékített hüvelye. Pengéjén aranynyal kiverve: Georg Rákóczi II. 1643. Az erdélyi hölgyek ajándéka Bem tábornoknak 1848. Kiáll. az orsz. császári fegyvergyűjtemény.
11. Hatszögletű aranyozott ezüst tál, Barcsay Ákos fejedelem asztalkészletéhez tartozott. XVII. század. Kiáll. Barcsay Gábor.
12. Szürcsölő, aranyozott ezüst. Teleki Mihály czímerével 1690-ből. Kiállította gróf Teleki László.
)
XVII. SZÁZADI MAGYAR FÉRFI ÉS NŐI ÖLTÖNYÖK.
1. Bebek Krisztina ruhája, kék bársony, arany csipkékkel. Kiállította Péchy Tamás.
2. Esterházy Miklós nádor köntöse vörös posztóból, arany- és ezüstcsipkével és zománczos kapcsokkal diszítve. Herczeg Esterházy Pál fraknói kincstárából.
3. Thököly Éva ruhája, sötétkék bársony, klárisokkal kihímezve. Herczeg Esterházy Pál fraknói kincstárából.
)
MAGYAR LAKÓSZOBA A XVII. SZÁZADBÓL.
A mennyezet a beszterczebányai Turcsányi ház mennyezetének másolata, a háttérben Wesselényi Ferencz faragott mennyezetes ágya, balra rococco almáriom. Mindkettő a zólyomlipcsei vár Rákóczy-szobájából való. Kiállította báró Radvánszky János. Az almáriomon innen álló rococco támlásszék a Koháry herczegkisasszonyok hímzésével, XVIII. századi munka, a szent-antali várkastélyból, Fülöp szász-koburg-gothai herczeg tulajdona.
)
JÁTÉKKÁRTYÁK A XV. SZÁZADBÓL,
a magyar czímer pólyás felével diszítve. Kiáll. Ő csász. és apostoli kir. Felsége, a bécsi udvari műtörténelmi múzeumból.
MAGYAR- ÉS MAGYAR VONATKOZÁSÚ EMLÉKÉRMEK.
II. Lajos és neje Mária emlékérmének előlapja. (Arany és ezüst.)
Hunyadi Mátyás emlékérme Guglinger Farkastól Körmöczbányán 1542. (Ezüst.)
II. Lajos eleste emlékére vert érem a mohácsi csata képével. (Arany és ezüst.)
Beatrixnak, Mátyás nejének érme Gian Cristoforo Romano-tól. (Ezüst.)
Roth Keresztély Herman körmöczi éremvésőnek Buda visszavételére vert érme 1686. (Előlap.)
Roth éremének hátlapja. I. Lipót diadalmenete. (Arany és ezüst.)
Roth K. H. körmöczi kisebbik Szent György érme. (Előlap.)
Roth, Szent György-érmének hátlapja. (Arany és ezüst.)
Henkel Sebestyén körmöczi kamarai tiszt emlékérme. 1590.
Henkel S. érmének hátlapja. (Ezüst.)
Koronázási érem a király képével 1867.
Ugyanannak hátlapja. (Arany és ezüst.)
II. Rákóczi Ferencz által a felkelés megkezdésének emlékére veretett érem, Varon Dánieltől.
II. Rákóczi Ferencz érmének hátlapja. (Arany, ezüst és bronz.)
Koronázási érem a királyné képével 1867.
Ugyanannak hátlapja. (Arany és ezüst.)
II. Lajos és neje Mária emlékérmének előlapja. (Arany és ezüst.)
Hunyadi Mátyás emlékérme Guglinger Farkastól Körmöczbányán 1542. (Ezüst.)
II. Lajos eleste emlékére vert érem a mohácsi csata képével. (Arany és ezüst.)
Beatrixnak, Mátyás nejének érme Gian Cristoforo Romano-tól. (Ezüst.)
Roth Keresztély Herman körmöczi éremvésőnek Buda visszavételére vert érme 1686. (Előlap.)
Roth éremének hátlapja. I. Lipót diadalmenete. (Arany és ezüst.)
Roth K. H. körmöczi kisebbik Szent György érme. (Előlap.)
Roth, Szent György-érmének hátlapja. (Arany és ezüst.)
Henkel Sebestyén körmöczi kamarai tiszt emlékérme. 1590.
Henkel S. érmének hátlapja. (Ezüst.)
Koronázási érem a király képével 1867.
Ugyanannak hátlapja. (Arany és ezüst.)
II. Rákóczi Ferencz által a felkelés megkezdésének emlékére veretett érem, Varon Dánieltől.
II. Rákóczi Ferencz érmének hátlapja. (Arany, ezüst és bronz.)
Koronázási érem a királyné képével 1867.
Ugyanannak hátlapja. (Arany és ezüst.)
HABSBURGKORI MAGYAR ÉS ERDÉLYI FOLYÓ ÉRMEK.
II. Rákóczy Ferencz forintosa. (Elő- és hátlap.)
Bethlen Gábor «király» 1621. évi tallérja. (Elő- és hátlap.)
János Zsigmond tábori tallérja 1565.
Rudolf kir. aranya. (Elő- és hátlap.)
Bocskay István forintosa 1606. (Hátlap.)
Bocskay István tallérja. (Előlap.)
I. Ferdinánd király tallérja 1556. (Elő- és hátlap.)
II. Rákóczy György 10-aranyának (1652) előlapja.
I. Rákóczy György 10-aranyának (1637) előlapja.
Barcsay Ákos tallérja (1660). (Elő- és hátlap.)
II. Rákóczy Ferencz 10-polturája (ellenjegygyel).
II. Rákóczy Ferencz 10-polturája.
Rudolf kir. aranyának előlapja.
Mária Terézia kettős aranyának előlapja.
Apaffy Mihály 5-aranyos csegelye (1689). Előlap.
II. Mátyás aranyának előlapja.
II. Rákóczy Gy. aranyának előlapja.
Barcsay Ákos forintosa (1660).
Kemény János tallérja (1661). (Elő- és hátlap.)
II. Rákóczy György forintosa (1647).
II. Rákóczy Ferencz forintosa. (Elő- és hátlap.)
Bethlen Gábor «király» 1621. évi tallérja. (Elő- és hátlap.)
János Zsigmond tábori tallérja 1565.
Rudolf kir. aranya. (Elő- és hátlap.)
Bocskay István forintosa 1606. (Hátlap.)
Bocskay István tallérja. (Előlap.)
I. Ferdinánd király tallérja 1556. (Elő- és hátlap.)
II. Rákóczy György 10-aranyának (1652) előlapja.
I. Rákóczy György 10-aranyának (1637) előlapja.
Barcsay Ákos tallérja (1660). (Elő- és hátlap.)
II. Rákóczy Ferencz 10-polturája (ellenjegygyel).
II. Rákóczy Ferencz 10-polturája.
Rudolf kir. aranyának előlapja.
Mária Terézia kettős aranyának előlapja.
Apaffy Mihály 5-aranyos csegelye (1689). Előlap.
II. Mátyás aranyának előlapja.
II. Rákóczy Gy. aranyának előlapja.
Barcsay Ákos forintosa (1660).
Kemény János tallérja (1661). (Elő- és hátlap.)
II. Rákóczy György forintosa (1647).
CZÉHEDÉNYEK ÉS BEMONDÓ TÁBLÁK A XVII–XIX. SZÁZADBÓL.
Czéh-bemondó táblák.
Pozsonyi bognárok 1601.
Matheóczi, poprádi és felkai sütők 1851.
Szombathelyi gombkötők 1687.
Lőcsei szabók 1753.
Lőcsei ácsok 1800.
Pozsonyi ötvösök 1623.
Lőcsei sütők 1614.
Marosvásárhelyi kovácsok 1855.
Pozsonyi ismeretlen czéh kupája. XVII. század.
Ismeretlen czéh kancsója. XVII. század.
Pozsonyi szappanosok czéhkupája. 1651.
Pozsonyi puskaművesek czéhkupája. 1732.
Poprádi asztalosok czéhkupája. 1783.
Czéh-bemondó táblák.
Timárok 1643.
Csizmadiák XVII. század.
Rozsnyai mészárosok 1774.
Lőcsei szabók 1751.
Rozsnyai takácsok 1739.
Szepesváraljai bognárok 1703.
Czéh-bemondó táblák.
Pozsonyi bognárok 1601.
Matheóczi, poprádi és felkai sütők 1851.
Szombathelyi gombkötők 1687.
Lőcsei szabók 1753.
Lőcsei ácsok 1800.
Pozsonyi ötvösök 1623.
Lőcsei sütők 1614.
Marosvásárhelyi kovácsok 1855.
Pozsonyi ismeretlen czéh kupája. XVII. század.
Ismeretlen czéh kancsója. XVII. század.
Pozsonyi szappanosok czéhkupája. 1651.
Pozsonyi puskaművesek czéhkupája. 1732.
Poprádi asztalosok czéhkupája. 1783.
Czéh-bemondó táblák.
Timárok 1643.
Csizmadiák XVII. század.
Rozsnyai mészárosok 1774.
Lőcsei szabók 1751.
Rozsnyai takácsok 1739.
Szepesváraljai bognárok 1703.
SÓTARTÓK, TÜKÖRFÁK, GYÚJTÓTARTÓ.
A. Sótartó, erdei jelenettel, pásztormunka. Somogy vmegye.
B. Sótartó, vadászjelenettel, pásztormunka. Somogy vmegye.
C. Sótartó, alakos és ékítményes, pásztormunka. Somogy vmegye.
D. Gyújtótartó, typikus makkos ékítménynyel. Somogy vmegye.
E. F. Tükörfa – avers, revers – erdei és betyárjelenettel. Somogy vmegye.
G. Kerek tükörfa betyárjelenettel. Somogy vmegye.
H. I. Tükörfa – avers, revers – typikus ékítménynyel. Somogy vmegye.
A. Sótartó, erdei jelenettel, pásztormunka. Somogy vmegye.
B. Sótartó, vadászjelenettel, pásztormunka. Somogy vmegye.
C. Sótartó, alakos és ékítményes, pásztormunka. Somogy vmegye.
D. Gyújtótartó, typikus makkos ékítménynyel. Somogy vmegye.
E. F. Tükörfa – avers, revers – erdei és betyárjelenettel. Somogy vmegye.
G. Kerek tükörfa betyárjelenettel. Somogy vmegye.
H. I. Tükörfa – avers, revers – typikus ékítménynyel. Somogy vmegye.
)
PÁSZTOR-BALTÁK ÉS KÉSEK.
A., B. Somogyi kanászbalta fok nélkül.
C., D. Rézkori balták fok nélkül.
E., F. Borsodi és gömöri kanászbalták.
G. H. Felföldi balaskák berakott díszszel.
I., J. Felföldi balaskák lemezdíszszel.
K., K., L. Pásztorkések, ólmozva és rakott nyellel. Felföldiek.
M. Juhászkampó. Somogy vmegye.
)
MAGYAR KARIKÁS OSTOROK 1794–1895.
A. Szögecselt karikás, koronamotivumokkal 1794. Borsod vmegye.
B. Berakott karikás, koronamotivumokkal XVIII. század. Vas vmegye.
C. Lemezes karikás, herelevél-motivumokkal 1880. Somogy vmegye.
D. Rakottfaragású ólmos karikás. Zala vmegye.
)
MAGYAR PÁSZTORKÉSZSÉGEK.
A., B. Ivótülkök, ungi és beregi forma.
C. Sótartó, vésett. Zemplén vmegye.
D. Karikás szarvnyéllel és szironyos, pillangós diszítéssel. Kúnság.
E. Késes tüzi-készség. Kúnság.
F. Tüti-készség. Bihar vmegye.
G. Vésett nyelű karikás. Zala vmegye.
H. Pásztorkés, ólmos ékítéssel.
I., J. Magyar pásztorcsúsza. Bihar vmegye.
K. Bárányrovás-jegyek. Zala vmegye.
)
MAGYAR-FELFÖLDI PÁSZTOREDÉNYEK.
A., B., C. Csorpákok, a medve támadása. Merény
D. Nagy merítő. Merény.
E., F. Csorpákok, román stylus. Zólyom-Gyetva.
G. Alakos csorpák. Zólyom vmegye.
H. Tűzzel vájt merítő. Merény.
I. Ivóka. Medvetámadás. Merény.
J., K., L., M. Csorpákok, román motivumokkal. Zólyom-Gyetva.
)
NAGY LAJOS KORABELI MAGYAR VITÉZEK.
A trevisoi Santa Margherita templom számára készült s most az ottani városi múzeumban levő XIV. századi és szt. Orsolya vértanúságát ábrázoló nagy fresco egy részének másolata.
Nagy Lajosnak olaszországi hadjárata idején a magyar hadsereg több hónapig Treviso alatt táborozott, feltehető tehát, hogy a fresco XIV. századi mestere (talán Tommaso da Modena) közvetlen szemléletből ismerte Nagy Lajos seregének öltözetét. A képen látható, csúcsos süveget viselő két alak ábrázolná a magyarokat; ugyanilyen süveget viselnek a velenczei doge palota egyik oszlopán ábrázolt magyar (l. a 189. ábrát) és a Nagy Lajos király trónja baloldalán álló magyar vitézek a bécsi képes krónika czímlapján (111. ábra).
MEDVEVADÁSZ A XVI–XVII. SZÁZADBAN.
(Az ősfoglalkozási pavillonban felállítva volt figurális csoportozat után.)
