Karl János,
Karl János,
orvos-sebészdoktor, múzeumi segédőr és egyetemi magántanár, szül. 1842. jún. 13. Cservenkán (Bács-Bodrogm.), hol atyja K. Lajos birtokos volt; gymnasiumi tanulmányait Pozsonyban végezte, azután Bécsbe ment, hol tanárai oly érdeket keltettek benne az ichtiologia iránt, hogy kizárólag ezzel kezdett foglalkozni. 1870. ápr. 25. a m. nemzeti múzeum állattári osztályának segédőrévé hívták meg; egyúttal a budapesti ág. ev. főgymnasium rendes tanára s 1876-tól az egyetemen az ichtiologia s herpetologia magántanára s több tudós társaság tagja volt. Meghalt sorvadásban 1882. jan. 25. Budapesten.
Czikkei a M. Tudom. Akadémia Értesítőjében (1873. Triest és Fiume környékén tett állattani gyűjtésről); a Természettudományi Közlönyben (1873. A rovarok tanulmányozására szolgáló munkák); a M. Tanügyben (1874. Könyvism.); a Természetrajzi Füzetekben (1877. Karcsú ollósrák, Astacus leptodactylus ágasollóval, A Duna halóriásai, A magyar halfauna egy új faja, Magyarország kigyóinak átnézete, 1878. Magyarország amphibiái, 1879. Magyarország kigyói, 1882. Umbria canini, Marsili, póczhal, bubály, Ribahal, Prodromus piscium Asiae orientalis a Domine Joanne Xantus annis 1868–70. collectorum).
Munkái:
Jelentés az 1871. kirándulásom alkalmával Triest és Fiume környékén tett állattani gyűjtésemről. Pest, 1871. (Mathem. és természettud. Közlemények IX. 4.)
Kalauz a m. n. múzeum halgyűjteményében. Bpest, 1879. (Károli János névvel.)
Magyar földrajz és természetrajz. U. ott, 1880–81. Három kötet. (A természetrajzi részt írta, míg a földrajzit Scholz Albert dolgozta ki.)
1882: Függetlenség 27., P. Napló 27. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 176. l.
A m. n. Múzeum 1802–1895.
Bpest, 1896. 77. l. és gyászjelentés.
