szenved
szenved – ‘testi vagy lelki kínt érez’; ‘károsodik’: kárt szenved; ‘baj éri’: sérülést szenved; ‘eltűr, elvisel’: nem szenvedhetem a képét; ‘‹ki- igekötővel › meghal’. Származékai: szenvedés, szenvedő, szenvedély, szenvedélyes.
Ismeretlen eredetű szócsalád; alighanem az ugyancsak ilyen eredetű senyved alakváltozata. Lásd még szenveleg, szenvtelen.
