küklópszok
küklópszok – egyszemű óriások, Uranosz és Gaia gyermekei. Hésziodosz és mások szerint hárman voltak: Argész, Szteropész és Brontész (a. m. 'fénylő, villámló, dörgő'), óriási termetűek, hatalmas erejűek, s egyetlen szemüket a homlokuk közepén viselték (a név kerekszeműt jelent). Apjuk rettegett nagy erejüktől, s fivéreikkel, a Hekatonkheirekkel együtt a Tartaroszba hajította őket. Miután a titánok megfosztották Uranoszt a hatalmától, a ~ is kiszabadultak, de Kronosz hamarosan újra bezárta őket, s egy Kampé nevű szörnyre bízta őrizetüket. Zeusz a Kronosz és a titánok elleni harca idején megölte Kampét, feloldotta a ~ láncait, azok pedig villámokat kovácsoltak neki, s ezzel hozzásegítették szabadítójukat a győzelemhez. A rómaiak szerint utóbb az istenek ura a fiának, Vulcanusnak (Héphaisztosznak) adta a ~ at, s azok mint kovácsok szolgálták őt Etna-mélyi műhelyében. Utóbb fiának, Aszklépiosznak halála miatti haragjában Apollón úgy állt bosszút Zeuszon, hogy megölte a ~at. – Más eredetűek voltak azok a ~ ok, akik Homérosz Odüsszeiája szerint Hüperia földjén s a környező szigeteken éltek barlangokban, törvények nélkül, barbár módon, istent és vendégjogot nem tisztelve; ezek közül Poszeidón és Thoósza fia, Polüphémosz1 a legnevezetesebb. – Ismét más ~ építették fel hatalmas kövekből, Proitosz megrendelésére, Tirünsz falait, ezek ugyanis egyes szerzők szerint heten voltak, és kezük a hasukból nőtt ki, ezért gaszterokheireknek is nevezték őket. Erről a műről nevezik az építészet szaknyelvén a megmunkálatlan, szabálytalan alakú kőtömbökből, kötőanyag nélkül rakott falat ciklop(sz)falnak. – Az ősi ~okat, a három fivért olyan újkori képeken láthatjuk, amelyek Vulcanus műhelyét ábrázolják (pl. Tiziano, Tintoretto, Luca Giordano vásznain). 
I C2
)
I C2
