Italmérési jövedék.
Italmérési jövedék. Az állam az italmérést az 1888. XXXV. t.-c.-ben részint közgazdasági és erkölcsi, főleg azonban pénzügyi szempontból egyedáruság tárgyává tette. A szeszes italok kimérése és kis mértékben való elárusítása fölött a kizárólagos rendelkezési jog az állam részére tartatik fenn. Ezen jog folytán korcsmákat nyitni vagy a már meglevőket fentartani csak az állam engedélye mellett szabad. Senkinek sem szabad az illetékes pénzügyi hatóság engedélye nélkül: a) bort (bormustot), b) gyümölcsbort, c) sört, d) bármely égetett szeszes folyadékokat 1. kimérni, vagyis a felsorolt italokat ülő vagy álló vendégeknek az üzlet helyiségeiben vagy azon kivül való fogyasztásra akár nyilt, akár zárt edényekben iparszerüleg kiszolgáltatni; 2. kis mértékben elárusítani, vagyis zárt edényekben bort és az égetett szeszes folyadékokat 100, sört pedig 25 literen aluli mennyiségben az üzleti vagy elárusítási helyiségen kivül való fogyasztásra elárusítani. Cukrászoknál, kávésoknál és az ezekkel egy tekintet alá eső feleknél szeszes italoknak ülő vagy álló vendégeik részére esetleg csakis poharanként való kiszolgáltatása is a kis mértékben való elárusítás fogalma alá esik. A kimérésre és a kis mértékben való elárusításra az engedélyt a fél kérelmére az üzlet helye szerint illetékes királyi pénzügyigazgatóság adja meg és tartozik az engedély megadása előtt az illetékes közigazgatási hatóságot és pedig Budapesten az állami rendőrséget, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitányt, rendezett tanácsu városokban ezek polgármesterét, egyéb helyeken a főszolgabirót (ki viszont a községi előljáróságot tartozik meghallgatni), az iránti nyilatkozatra felhivni, hogy az engedély megadása ellen közrendészeti, közerkölcsiségi és közegészségügyi tekintetekből s a folyamodó személye ellen nincs-e kifogása. Ha a felhivott hatóságnak kifogása nincsen, v. a felhivás kézbesítésétől számított 15 nap alatt nem nyilatkozik, az engedély akadálytalanul megadandó. Azok, kik a pénzügyi hatóság részéről kimérési v. kis mértékben való elárusításra engedélyt nyernek, ebbeli üzletükre az iparhatóságtól külön nem kötelesek engedélyt kérni. Az italmérések számának korlátozása tekintetében a törvény kimondja, hogy a kis mértékben való elárusítások száma nem korlátozható, ellenben a kimérési engedélyek száma az állandó és hullámzó lakosság szükségletére, a közlekedési, forgalmi, társadalmi és gazdasági viszonyokra való tekintettel állapítandó meg; a szükség követelményeinek megfelelőleg a tényleg meglevő kimérések száma apasztható. Az engedély megtagadandó, s ha már kiadatott, visszavonandó attól, ki ellen oly tények merülnek fel, melyekből arra lehet következtetni, hogy az engedélyt tiltott játék, orgazdaság, uzsora vagy erkölcstelenség előmozdítására és terjesztésére használja fel. A kimérésre és kis mértékben való eladásra engedélylyel birók kétféle szolgáltatást tartoznak teljesíteni: állandó összegben megállapítandó évi italmérési illetéket s a kimért szeszes italok neméhez és mennyiségéhez mért italmérési adót tartoznak fizetni.
Az italmérési adó beszedésére nézve adóvonallal körülzárt városok (Budapest s Pozsony) és nyilt községek közt tétetik különbség. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy azokat a városokat, melyek népessége 20 000-et meghalad, valamint a 10 000 lélekszámot meghaladó általános házbéradó alá eső városokat a belügyminiszterrel egyetértőleg, a szükséghez képest körülzárhassa és hogy viszont a jövőben zárt városoknak nyilvánítandó városokat ismét nyilt községeknek nyilváníthassa. Az italmérési adó beszedése zárt városokban nem jár nagy nehézségekkel (az italmérési adó alá eső tárgyaknak csak a kijelölt utakon vagy helyeken levő beszállítása lévén megengedve) s fizetésére kötelesek mindazok: a) kik adó alá eső cikkeket az adóvonalon át behoznak; b) kik az adóvonalon belül szesztartalmu italokat készítenek, ha gyártmányaikat maguk fogyasztják, vagy az illető zárt város területén való fogyasztás végett másoknak átadják. Amazok a behozatal alkalmával előzetesen fizetik meg az adót, ezek az adóköteles cikkekről vezetendő iparkönyvek alapján havonkint; minden hó első napján a lefolyt hóra megejtendő leszámolás utján megszabott adót 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett kötelesek lefizetni. Nyilt helyeken az italmérési adó beszedése történik: 1. megváltás utján, midőn a kincstár magukkal az egyes adókötelezettekkel, v. az egész községre kiterjedőleg azok többségével, v. végre magával a községgel az általuk fizetendő italmérési adó iránt bizonyos időtartamra kiegyezik. 2. Bérbeadás utján, midőn valamely község adókötelezettjei adójának beszedése iránt a községgel v. más vállalkozóval haszonbéri szerződést köt. 3. Kincstári kezelés utján, midőn a kincstár az italmérési adót pénzügyi közegek által szedeti be. Az ipar érdekeire való tekintetből az emberi élvezetre alkalmatlanná tett (denaturált) szesznek kis mértékben ipari célokra való elárusítása bizonyos feltételek mellett az italmérési adótól mentesen történik. Az italmérési adó után sem törvényhatósági, sem községi pótadó nem szedhető. Az állami I.-ről szóló, 1888. XXXV. t.-c. folytán adandó kártalanításról szól az 1888. XXXVI. t.-c., mely szerint kártalanítás adandó azokért a jogokért, amelyek a) nemesi birtok jogán, b) törvényen (urbéri jogon), c) kiváltságon alapulnak, d) községek mint jogi személyek által gyakoroltattak, e) végre mindazon jogokért, melyek 1848 s azóta önjogon háborítlanul gyakoroltattak, de ezen jogokért kártalanítás csak akkor adandó, ha a jogból vont haszon után 1882-86 végéig (bezárólag) terjedő öt év alatt vagy legalább ezen öt évnek egyike alatt adó fizettetett. Az I. után tett a bevétel 1892: 18 827 702 frtot. Az 1892. XV. t.-c. a bor- és sörfogyasztási adót az italmérési adóval egyesíti.
