vihar, égiháború, jégeső
vihar, égiháború, jégeső: keletkezésének többféle magyarázata ismert a hitvilágban. Oka lehet a hagyomány szerint két → táltos viaskodása; vagy a → garabonciás küldi bosszúból. Vihar támad akkor is, ha → sárkányt visz a garabonciás a levegőben. A jégverés okát gyakran bizonyos viselkedési → előírások megsértésében látták, tehát büntetésként értelmezték. Pl. azt tartották, hogy jég fog esni, ha a → gyermekágyas asszony az → avatás előtt kimegy az eresz alól, vagy ha a halott alá szalmát tesznek, vagy más faluból való halottat visznek át a falu határán. A lehulló jégdarabokon → Jézus és → Mária arcképét vélték felismerni. A vihar fenyegette az egész mezőgazdasági munka eredményét, a termést, ezért megpróbálták elhárítani: a legelterjedtebb volt a vihar elé → harangozás és a → keresztvetés a felhőkre, gyakran a → ráolvasás kíséretében: „Oszlassa el az Atya, oszlassa el a Fiú...” stb., valamint szentelt → barka vagy jégdarabkák → tűzbe dobása. Általános volt a kenyérsütő lapát és szénvonó udvarra dobása vagy élével felfelé fordított balta kitétele.
Hoppál Mihály
