mezőgazdasági bérmunka, gazdasági munka, mezei munka
mezőgazdasági bérmunka, gazdasági munka, mezei munka: a bérmunka egyik fő formája, a mezőgazdaságban adódó feladatokat a tulajdonos végeztette. A feudális robot és egyéb közmunkák mellett eléggé korán megjelentek a mezőgazdasági bérmunka kezdetibb formái, elsősorban az arató és a cséplő → részesmunka, a vegyes feladatok végzésére alkalmazott → napszámosmunka. (A béres elnevezés jelzi e foglalkozás korabeli viszonylagos modernségét.) A mezőgazdasági bérmunka igazán a kapitalizmus időszakában bontakozott ki, a régi munkaformák jelentős mértékben átalakultak, bizonyos mértékig újak jelentek meg, mint pl. a → summásmunka és → szakmánymunka. Arató-, cséplő-, kubikos-, summás-, de egyéb munkán is elterjedt a hatékonyabb munkaszervezeti forma, a → banda. Nagy általánosságban az állatgondozást, a belső gazdasági munkákat cselédek, a betakarítást részesmunkások vagy napszámosok, a széna-, kert- és szőlőmunkákat szintén napszámosok, a nagyüzemekben adódó vegyes mezei munkákat pedig → summások végezték. A kapitalizmus megteremtette ugyan a bérmunka tömeges alkalmazásához szükséges alapvető feltételeket, ezek azonban mezőgazdaságunkban a feudalizmus maradványaival összefonódva jelentkeztek (ledolgozás, élelmezés stb.). A korábban is meglevő zsellérség tovább proletarizálódott, egyre nagyobb mezőgazdasági tartaléksereg állt folytonos készenlétben. Mindjobban feloldódtak a feudális kötelékek, előtérbe kerültek a tiszta bérformák. A gépesítés azonban jórészt elmaradt (kivéve a cséplést), így az átlagosnál is nagyobb létszámú munkástömegek mozgósítására volt szükség. A mezei munkások foglalkoztatása szerfelett bizonytalan volt, a gazdasági helyzet pillanatnyi alakulása őket érintette legérzékenyebben. Életük soha nem kerülhetett nyugvópontra. (→ még: átaljás munka, → mezei munkás, → munkássá válás) – Irod. Katona Imre: Munkaszervezeti formák és ideiglenes életközösségek idénymunkákon a kapitalizmus korában (Agrártört. Szle, 1961); A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914 (I–II., szerk. Szabó István, Bp., 1965).
Katona Imre
